182777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezetők és szigetelők töltött energiaállapotainak meghatározására a mély nívók tranziens spektroszkópiájával és berendezés az eljárás foganatosítására
182.777 zusok T periodusidőval ismétlődnek és a'mérőegység bemenefce ia ezzel összhangban van leválasztva a mérőkörről. A találmány szerinti megoldásnál a mérőegység kimenetét egy transzmissziós kapun keresztül egy lock-in erősitő bemenetéhez csatlakoztatjuk /2. ábra/. A mérőegységnek adott értékű, rá jellemző !7 feléledési ideje /válaszideje/ van. amely jellegzetesen néhány mikroszekundum. Amikor a merőegyseg a tp időpontban a mérőkörre kapcsolódik, kimenetén egy bekapcsolási tranziens jelenik meg. Abból a célból, hogy a lock-in erősítővel végzett jelátlagolást ez a tranziens ne tudja befolyásolni, a P„ vezérlő impulzus befejeződését követően egy Ttt holt időnek megfelelő ideig a transzmissziós kapu zárva tartásával a mérőegység és a lock-in erősitő bemenete közötti utat lezárjuk. A transzmissziós kapu természetesen a P gerjesztő impulzus alatt is zárt. Ebből következik, hogy a transzmissziós kapu lezárását vezérlő Pq^ impulzus /lb. diagram/ tartamát a T + Ttt » Tm összefüggés határozza meg. A holt idő értékét a“hivátkozott 14-39/80 sz. magyar szabadalmi nbejelentésben leírtak szerint a Tr, periódusidő egy adott konstans tört részére választjuk. időpontja ezért bármely T up periódusidő egy adott konstans A P<£p impulzus befejeződés! t; periódusidő választása esetén állandó fázisszöggel késik a Pg gerjesztő impulzus befejeződés! t-. időpontjához képest. A találmány szerinti eljárás egyik jellegzetessége, hogy , időpontot követő Tp periódusidő elteltével a Pijp itrehozzuk és a transzmissziós kaput Trp időtartamra a kezdeti impulzust lezárjuk. t( lf Az le. diagram a lock-in erősitő bemenetelre vezetett kapuzott Sp válaszjelet szemlélteti. A t* időpontban a transzmissziós kapu kintit és a t0 időpontban "Kiváltott Pg gerjesztő impulzus hatására a mérőegység kimenetén fellépő “tranziens lecsengő válasz jel kerül a lock-in erősitő bem énét éré. A t/, időpontban a transzmissziós kapu ismét kinyit - Tqi időtartamra és a P^ leválasztó impulzus hatására a míiŐegyaég bemenete is lekapcsolódik a mérőkórről. Attól eltekintve, hogy most Pg gerjesztő impulzus nem jön létre, a t0 időpontban kezdődő események a t4 időponttól kezdve megismétlődnek. Abból a célból, hogy a lock-in erősitő bemenetén a transzmissziós kapu nyitása alatt folytonos legyen a jel, egy követő-tároló vagy mintavevő-tároló áramkörrel a mérőegység legutolsó értékes jelét tároljuk és ezt vezetjük a lock-in erősitő bemenetére. Az l.e. diagramon a szaggatott vonallal rajzolt szakaszok a mérőjel Sg szimulált értekét jelölik. A lock-in erősítő referencia bemenetére szimmetrikus négyszögjel alakú Br szinkronizáló impulzust kapcsolunk, amely a tx időpontban kezdődik és periódusideje 2Q}„. Ennek a szinkronizáló impulzusnak a hatására a lock-in erősitő bemenetére vezetett mérőjelet súlyozottan átlagolja, azaz a PL szinkronizáló impulzus pozitiv szakaszában képzett átlagból kivonja a negativ szakaszában képzett átlagot» A fentiek alapján a találmány szerinti megoldás egyik lényeges gondolata világossá vált. Két egymást követő P„ gerjesztő impulzus között a mérőberendezés kapcsolói kétszer működnek. Az első működés során a kapcsolás által kiváltott tranziens jeleket generáló folyamatok lényegében a t£ és t* időpontok között időbeni környezetében történnek, amit követően a lock-in pozitiv átlagolást végez. A második működés során a kapcsolási tranziens folyamatok a t^ és tg időpontok környeze-6
