182772. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású nátriumlámpa
182772 Ennek megfelelően a találmány nagynyomású nátriumlámpa, mely nagy hőállóságú, fényátereaztő anyagból, célszerűen kerámiából készült csőben legalább két elektródot, továbbá nemeagáztültetet, célszerűen xenont, továbbá üzemi hőmérsékleten telitett gőznyomással rendelkező nátrium, valamint higany és/ vagy kadmium adalékanyagokat tartalmaz, ahol a higany és/vagy kadmium adalékanyagok mennyisége egy centiméter Ívhosszra vonatkoztatva 0;5 - 5,0 mikromól között van. Célszerű kialakításnál a higany és/vagy kadmium mennyisége egy centiméter Ívhosszra vonatkoztatva 0,5 - 2,5 mikromól között van. ilyen esetben ugyanis a kívánt hatás még eredményesebben érvényesül. Azt találtuk, hogy amennyiben a higany és/vagy a kadmium mennyiségét a találmány szerinti értékhatárok között tartjuk, akkor a nátriumlámpa égési feszültség önszabályozó képességgel fog rendelkezni. Ennek megvilágítására, valamint a találmány szerinti nátriumlámpa egyik lehetséges kialakításának bemutatására szolgálnak az ábrák, melyek közül 1. ábra: A higany és a nátrium üzemi p gőznyomása /bar/ a csőbe tett higany ill. nátrium mólszázalékának a függvényében állandó hiclegponti hőmérséklet mellett, 2. ábra: Nagynyomású nátriumlámpa felépítés. Az 1. ábrán az A jelű görbék azt a szokásos, telített gőznyomásos esetet mutatják, amikor a higany és a nátrium adalékanyagok túlnyomó része a folyadékfázisban van és a gőztérben ehhez képest elenyésző hányaduk található. Látható, hogy a nátrium mennyiségének csökkenésével /nátriumfogyás/ a p,r higany gőznyomása meredeken emelkedik, a nátrium gőznyomás pedig csökken. Már viszonylag magas nátriumkoncentrációnál is bekövetkezik az az állapot, amikor a növekvő p^g higany gőznyomás következtében megemelkedő égési feszültség lampakialváshoz vezet. Más a helyzet a B jelű görbéknél, ahol a higany és/vagy kadmium mennyiségét a találmány szerint korlátozzuk. Ha például úgy választjuk meg a higany mennyiségét a csőben, hogy nátrium nélkül is elfogadható égési feszültségű /nem kialvos/ nátriumlámpa keletkezzen, akkor az A görbék B jellegüekké válnak. Látható, hogy az összetétel változásával a pj^, higany gőznyomása sokkal kisebb mértékben változik és elérhető, hogy a legkedvezőtlenebb esetben is - vagyis, amikor legmagasabb az égési feszültség - kialvósságmentes maradjon a natrimlámpa. Ugyanakkor az is látható, hogy a pwa nátrium gőznyomásának változása is sokkal kisebb a koncentr adóváltozás függvényében. Hasonlóan a higany- nátrium adalékoláahoz higany-kadmium-nátrium ill. kadmium-nátrium adalékolás mellett is megválasztható olyan alacsony higany-kadmium ill. kadmium mennyiség, amelynél már ilyen stabilizáló hatás érvényesül. Egy megvalósítási példát a 2. ábrán látható nagynyomású nátriumlámpán keresztül mutatunk be. A leezivattyúzott 1 búrában, amely a 2 fejjel van ellátva helyezkedik el az aluminiumoxid 3 cső. A 3 cő 6 6a 7 bevezetői nióbiuraból készülnek és hegesztéssel kapcaolódnak az 5 állvány 11 árambevezetőjéhaz illetve a 4 tartón keresztül a 12 árambevezetőhöz. Az alurainiumoxid 3 csövön belül a'6 illetve 7 bevezetőhöz csatlakozik az emissziós anyaggal ellátott 9 illetve 8 elektród. A 3 cső3
