182769. lajstromszámú szabadalom • Kisfogyasztású, automatikus munkapont beállítású szélessávú erősítő kapcsolási elrendezés
182.769 A találmány a kiafogyasztásu, automatikus munkapont beállítású szélessávú erősítők előállításával foglalkozik. A kitűzött feladatot az ismert megoldásokhoz képest eltérő módon oldottuk meg. A megoldás lényege az, hogy a párhuzamosan és sorosan visszacsatolt kaszkád kapcsolású szélessávú erősítők egyenáramú munkapontjának beállítását külön tranzisztor és visszacsatoló hurok végzi. Ez a visszacsatolás a bemeneti tranzisztoron keresztül a teljes szélessávú erősítő tranzisztorainak munkaponti viszonyait is meghatározza. így az egyes tranzisztorok egyenáramú beállításához sem egyedi, sem közös bázisosztókra nincs szükség. Az emitterköri egyenáramú és váltóáramú soros visszacsatoló hálózat egyforma lehet anélkül, hogy ez a kis emitterköri Impedancia miatt az áramstabilitási tényező romlásához vezetne. Ez azt is jelenti, hogy .a tranzisztorok kollektor-emitter feszültsége megközelítheti a telep feszültségét, és mivel a tranzisztorok áramát külön tranzisztoros visszacsatoló hálózat állítja be? igy kiafogyasztásu, automatikus munkapont beállítású szélessávú erősítő alakítható ki ezen megoldással. Közismert már, hogy nagy sávszélességű illesztett be és kimenetű tranzisztoros erősítők földelt emitteres kapcsolás segítségével illetve soros é3 párhuzamos visszacsatolás együttes alkalmazásával állíthatók elő. Egy általános érvényű megoldást mutatunk be az 1. ábrában. A hivatkozott ábrában közölt megoldást ismertet a Petre Sturzu Use CAD to optimize broadband amp. design. Electronic Design lo Hay 10.1974. cimü folyóiratban. Hasonló megoldást ajánl a Les Besser Combina s parameters With time sharing" Electronic Design 16 aug 1 1968. szakirodalomban. Az egyfokozatu erősítő maximális erősítése 10-12 dB körül van. A nagyobb erősítés létrehozásához a 2 ábrában vázolt kaszkád kapcsolást alkalmaznak. Ezen kaszkád erősítők tranzisztorainak munkapont beállítására különböző megoldások terjedtek el. E megoldásokat a 3* 4., 5* ábrában ismertetjük. Az egyenáramú beállítást tekintve a 3» ábrához hasonló megoldást ismertet Dr. Kovács Eerenc "Félvezetők nagyfrekvenciás alkalmazása" cimü könyvének 253* oldalán /Műszaki Könyvkiadó Budapest 1973*/ A 3» ábrán látható megoldásban minden tranzisztornak külön munkapont beállító bázis osztója van. Ennek a megoldásnak a legnagyobb hátránya, hogy sok stabil bázisosztót igényel, és az egyes fokozatok között mindig csatoló kondenzátorra van szükség, hiszen a kollektor feszültség általában nem egyezik meg az utána következő fokozat bázis feszültségével. Az áramstabilitási tényező miatt a tranzisztorok emitter ellenállása nem lehet tetszőlegesen kicsi, igy ezen áramkörnek nagy a fogyasztása. Korszerűbb változatot ismertet az 1 516 190 lajatromszámu angol szabadalom. Visszacsatolásában ez hasonló a 4. ábrában ismertetett megoldáshoz. Ezen megoldásból következik, hogy a nagyfrekvenciás működéshez szükséges megfelelő nagyságú kollektor-emitter feszültség létrehozására megfelelően nagy áramot kell a párhuzamos visszacsatoláson átfolyatni - kollektor bázis közötti ellenállás - amely szükségképpen megnöveli az áramkör fogyasztását. Az előző megoldások előnyeit alkalmazza a 4 037 169 lajstromszómu USA szabadalom. A javasolt kapcsolási elrendezést az 5* ábrában ismertetjük. A hivatkozott USA 2
