182752. lajstromszámú szabadalom • Kábelvédő kapcsoló
182.752 Az 1. ábrán a kábelvédő kapcaoló kikapcsolt állásban-, részlegesen feltört nézetben látható. A 2. ábrán a kábelvezető kapcsolót az 1. ábrával azonos ábrázolásban, bekapcsolt állásban mutatjuk be. A 3- ábrán a kábelvédő kapcsolót önkioldáskor ábrázoljuk, tehát amikor a kézi beavatkozó szerv a kábelvédő kapcsoló működése alatt rögzítve van. Ha a kézi beavatkozó szervet elengedjük, az átmegy az 1. ábrán bemutatott helyzetbe, ahol a kikapcsolt helyzet látható. Az 1. ábra szerinti kábelvédő kapcsoló kapcsolóházában 1 billenőkar, 2 kapcsoló érintkező és 3 kézi beavatkozó szerv van. Az 1 billenőkar a 4 kioldó szervre támaszkodik. A kiviteli példában ez egy sinmágnes, azaz önmagában ismert kombinált termikus és mágneses kioldó /3 081 368 számú Amerikai Egyesült illamok-bell és 1 309 280 számú francia szabadalmi leiras/. Az 1 billenőkar billenéspontját az 5 forgáspontban a 6 emelőkar képezi, melyet a 7 vezetőiv úgy vezet, hogy a billenéspont a 8 reteszelésl helytől mindig körülbelül azonos távolságra van. A- 6 emelőkar rögzítése a 3 kézi beavatkozó szerv 9 forgástengelyéhez képest excentrikus. Egy 10 rugó - a kiviteli példában húzott rugó - a 2 kapcsoló érintkezőre kapaszkodik, melyen az 1 billenőkar részben U-alakban túlnyúlik, és a 11 forgástengelyen forgathatóan van rögzítve. A 2 kapcsoló érintkezőn egy 12 érintkezési pont, mig a rögzített érintkezőn egy 13 érintkezési pont található. A 12, 13 érintkezési pontok között ismert módon szikragátló lemezek lehetnek, melyek azonban egyszerű kapcsolási feladatoknál feleslegesek. Az áramút a 4 kioldószerven át - amely szokásos elek-' tromágneses vagy termikus kioldószerv lehet - itt nem ábrázolt, ismert tipusu lltze vezetéken át a 2 kapcaoló érintkezőhöz, és onnan a 13 érintkezési ponthoz valamint a csatlakozó kapcsolóhoz vezethet. További csatlakozó kapcsolót lehet elhelyezni a kábelvédő kapcaoló másik oldalán a 4 kioldó szervnél. A kábelvédŐ kapcsolót a 14 bepattanó szerkezet segítségével szokásos módon lehet a tartósinekre rápattintani. Ha a 10 rugó húzott rugóként kiképezve a 2 kapcsoló érintkező 11 forgástengelye és a 6 emelőkar 5 forráspontja között kapaszkodik, akkor kedvező, ha a 2 kapcsoló érintkező 12 érintkezési pontjához rendelt 13 érintkezési pontot az 1 billenőkarnak a 3 kézi beavatkozó szervvel ellentétes oldalán helyezzük el. Ilyen elrendezés látható az 1. ábrán. A kiviteli példában a 6 emelőkar a 15 forgáspontban van a 3 kézi beavatkozó szervvel összekötve. Amikor a kábelvédő kapcsolót bekapcsolt állásba vezéreljük, az 1. ábra szerinti kapcsolási állapot átmegy a 2. ábra szerinti állapotba. Egy további alakítás után a 3 kézi beavat-' kozó szerv a 10 rugó számára 16 vezető ajkat képez. Ezt a 3 kézi beavatkozó szerven úgy alakítjuk ki, hogy önkioldó állásban, amikor a 3 kézi beavatkozó szervet kézzel rögzítjük és a kábelvédő kapcsoló működik és a 4 kioldó szerv elengedi az 1 billenőkart, a 10 rugó képzeletbeli középvonala legalább valamelyest megemelkedik egyrészt mintegy a 6 emelőkar és az 1 billenőkar összekötő vonaláig, másrészt mintegy a 3 kézi beavatkozó szerv 9 forgástengelyéig. Az önkioldás kapcsolóállását a 3« ábra szemlélteti. Ebben a kapósolóál1ásban a 10 rugó húzóereje által létrejött forgatónyomatékot tekintve labilis állapot jön létre, úgyhogy a belső rugóerők, melyek stabil helyzetet szeretnének-3
