182704. lajstromszámú szabadalom • Javított fajlagos teljesítményű akkumulátor elektróda, továbbá eljárás és berendezés az elektróda páncéltáskájának előállítására
182.704 lyek egy-ogy határoló sik mentén a diafragmát alkotják. Az egyik változat szerint úgy járunk el, ho^y az első éa második falat, mint felső éa alsó szövet-ágat szövessél állitjuk elő és az oldalfalakat és a diafragmát alkotó sávokat is szövési technológiával visszük be egyidejűleg a kettősfal közé; a másik változat szerint úgy járunk el, hogy önmagában ismert módon előbb előállítjuk a szövetfallal egyező geometriáju szövedéket, vagyis alsó es felső szövedékágat és a két szövedékágat ezt követően varrási művelettel kötjük Össze oly módon, hogy az oldalfalakat sűrű öltésekkel varrjuk, a rekeszek közötti határoló síkok mentén pedig a kivánt légréseknek megfelelő távközöket biztosító öltéssürüséget állítunk be. A két változat közös jellemzői abból erednek, hogy végeredményben egyező szerkezetet állítunk elő, az eltérő jellemzők viszont a szövet és a szövedék szerkezete és gyártástechnológiája közötti eltérésekből adódnak. E leírásban szövetnek nevezzük azt az anyagot, mely rendezett szálkombináció összeillesztésével jön létre, szövedéknek azt az anyagot, melyben az elemi szálak serege rendezetlen szerkezetben kapcsolódik, de oly módon, hoçy a találmány szerinti rendeltetésszerű használatban a szövedék a szövettel egyező vagy hasonló tulajdonságú; ez lehet térhálósított műanyag, töltő-, hordozó-, illetve ragasztóanyagba ágyazott szálas közeg. Szövedékként gyártott anyagok néhány jellegzetes tipusát, azok néhány lényeges sajátosságát ismerteti aMüszaki Zsebkönyv /Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979; sserk: dr. Kovács Lajos/,pl. a 687. oldalon. Előnyös anyagfajta pl. a szövedékgyártasi eljárással készült fátyolanyag. A találmány szerinti szövési eljárásnál hasznosítjuk azt a körülményt, hogy a gyártó berendezésben való haladás során a kettősszövet alsó és felső szövetága - belső erőhatás folytán - széttartásra törekszik. Ha a széttartást az összeerősités síkjában /ahol az oldalfalakat, illetve a diafragma elemeit beszőjjük/ pl. határoló idomokkal állandó értékre korlátozzuk, akkor az igy kapott távolságnak megfelelő magasságú lesz az oldalfal és a diafragma. Ezt az állandó értéket aszerint választjuk, milyen vastagságú lemezt akarunk kialakítani, mig a szomszédos diafragmák közötti osztástávolságot aszerint választjuk, milyen szélességű rekeszekre kivánjuk taçolni a páncéltáskát. Mind a falmagasság, mind az osztástávolsag hasonló megfontolásból adódik, mint a technika állása szerinti páncéltáskák megfelelő méretei, ezért ezek megválasztásának szempontjait nem tárgyaljuk. A szövedékalapu páncéltáskák gyártásánál viszont a két - alsó és felső - szövedékágat oldalfallal és diafragmákkal úgy kapcsoljuk egymáshoz, hogy az egymásra fektetett két azövedekágat összevarrjuk /az oldalfalnál sürü öltésekkel, a diafragmáknál a légréseket biztositó távköznek megfelelő öltéssürüseggel/, de öltésenként a két szövedékág együttes vastagságát meghaladó fonalhosszt biztosítunk, mely fonalhossz a lemez előirt vastagságának megfelelő, igy a páncéltáska feltöltésekor az aktiv elektrokémiai közeg a két szövedékág alkotta első és második falat a megfelelő távolságra szétfeszíti. Találmányunkat részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. ábra a találmány szerinti elektródalemezt szemlélteti, az l.a ábra szerelt állapotban, az üzemi helyzet szerinti oldalnézetben, az l.b ábra az l.a ábrán jelölt A-A sik mentén vett keresztmetszetben. A 2. és a 3» ábra a technika állása 4