182692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluorpiridin-vegyületek előállítására

5 182692-klorid jelenlétében és oldószer távollétében 250 °C és 350 C közötti hőmérsékleten, majd a fő termék­ként képződött 3,5-dikIór-2,4,6-trifluor-piridint el­különítjük. A találmány szerinti eljárással előállítható fluor­­-piridin-vegyületek — miként említettük — elsősor­ban a mezőgazdaságban hasznosítható fluor-piridin­­-származékok előállításában kerülnek felhasználásra. A találmány szerinti eljárással előállítható fluor­­-piridin-vegyületek felhasználásával kapott, mező­gazdaságilag hasznosítható fluor-piridin-származé­­kokra példaképpen először a (II) általános képletű vegyületeket — a képletben az X helyettesítők egymástól függetlenül klór-, bróm- vagy fluoratomot jelentenek. R jelentése —CONR1 R2 (ebben a csoportban R1 és R2 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1—8 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelen­tenek), —COOH vagy —COOR3 [ebben a cso­portban R3 jelentése 1-12 szénatomot tartal­mazó alkil- vagy -(CH2)nOR4 általános képletű csoport, és az utóbbiban n értéke 2, 3 vagy 4, míg R4 1-6 szénatomot tartalmazó alkil- vagy fenilcsoportot jelent] általános képletű csoport, és M jelentése hidrogénatom vagy 1—6 szénatomot tar­talmazó alkilcsoport -, valamint az R helyén —COOH csoportot hordozó (II) általános képletű vegyületek sóit említhetjük. Ilyen vegyületeket, illetve ezeket a vegyületeket tar­talmazó mezőgazdasági készítményeket ismertetnek az 1 418 979 számú nagy-britanniai szabadalmi le­írásban. Megemlíthetjük továbbá mezőgazdaságilag haszno­sítható fluor-piridin-származékként a (III) és a (IV) képletű vegyületeket is. A (II) általános képletű ve­gyületek, továbbá a (III) képletű vegyület herbicid hatásúak, míg a (IV) képletű vegyület nematocid hatású. A találmány szerinti eljárással előálh'tható fluor­­-piridin-vegyületekből mezőgazdaságilag hasznosít­ható fluor-piridin-származékok a szerves kémiából jól ismert módszerekkel állíthatók elő. Példaképpen az’A reakcióvázlatban (ahol R3 jelentése a fenti) bemutatott reakciósavra utalunk. Szakember szá­mára érthető, hogy sokféle más út is kínálkozik mezőgazdaságilag hasznosítható fluor-piridin-szárma­zékok gyártására a találmány szerinti eljárással elő­állított fluor-piridin-vegyületekből. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal és összehasonlító példákkal kívánjuk meg­világítani. 1. példa Elkészítjük 100 g kálium-fluorid és 1 g vas(III)­-klorid keverékét a két komponens összeőrlésével. Hasonló módon készítjük el 2 g (0,008 mól) penta­­klór-piridin és a fenti keverékből kimért 1,87 g ká­lium-fluorid — vas(III)-klorid keverék (ez a mennyi­ség 0,032 mól kálium-fluoridnak felel meg) kombi­nációját is. A keverési műveleteket száraz nitrogén­­atmoszférában hajtjuk végre. A reagensek keverékét ezután rozsdamentes acélból készült hengerbe juttat­juk, majd a hengert lezárjuk. A hengert ezután tar­talmával együtt 300 °C hőmérsékletű kemencében tartjuk 16 órán át. Lehűlés után a henger tartalmát kloroformmal extraháljuk, majd az extraktumot szűrjük. Gázkromatográfiás elemzés szerint ekkor a 3,5-diklór-2,4,6-trifluor-piridin hozama 87%, míg a 3-klór-2,4,5,6-tetrafluor-piridiné 4%. 6 2. példa Az 1. példában ismertetett módszerhez lényegé­ben hasonló módon járunk el, a következő eltéré­sekkel: a reagensek keveréke a kálium-fluorid­­— vas(III)-klorid keverékéből 3,74 g-ot (ami 0,064 mól kálium-fluoridnak felel meg) tartalmaz, vagyis a kálium-fluoridnak a pentaklór-piridinre vonatkozta­tott mólaránya 8:1; a reaktor üvegből készült; végül a reaktor tartalmát 340 °C-on tartjuk 30 órán át. így 31%-os hozammal 2,3,4,5-tetraklór-6-fluor­­-píridin, 57%-os hozammal 2,3,5-triklór-4,6-difluor­­-piridin és 8%-os hozammal 3,5-diklór-2,4,6-trifluor­­-piridin képződik. 3. példa Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, a következő eltérésekkel: a reagen­sek keveréke a kálium-fluorid — vas(III)-klorid keve­rékéből 1,62 g-ot (ami 0,028 mól kálium-fluoridnak felel meg) tartalmaz; és a reagáltatás hőmérséklete 250 °C. így 2%-os hozammal 2,3,4,5-tetraklór-6- -fluor-piridin, 24%-os hozammal 2,3,5-triklór-4,6-di­­fluor-piridin és 61%-os hozammal 3,5-diklór-2,4,6- -trifluor-piridin képződik. 4. példa (összehasonlító példa) A 3. példában ismertetett reagáltatást megismétel­jük, vas(III)-klorid katalizátort azonban nem haszná­lunk. így 5% reagálatlan pentaklór-piridin marad vissza, míg a 2,3,4,5-tetraklór-6-fluor-piridin hozama 38%, a 2,3,5-trüdór-4,6-difluor-piridiné 33% és a 3,5-diklór-2,4,6-trifluor-piridiné 17%. 5. példa Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, a következő különbséggel: a rea­gensek keveréke 2 g (0,0092 mól) 2,3,5,6-tetraklór­­-piridint tartalmaz. így 70%-os hozammal kapunk 3,5-diklór-2,6-difluor-piridint. 6. példa (összehasonlító példa) Az 5. példában ismertetett reagáltatást megismé­teljük, vas(III)-klorid katalizátort azonban nem hasz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom