182690. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egymáshoz képest szabályozható fázisszögű többfázisú jelrendszerek előállítására
182690 8 beépítése szükséges, amelyik az összegzéshez a megfelelő előjelet biztosítja, a másik kettő szakadással helyettesítendő. méterek együttfutása, valamint a 14 és 19 kondenzátorok azonos kapacitása biztosítja. A 8 és 9 fáziskeverő áramkör felépítése egymással megegyező, a 7. ábra egy háromfázisú esetre mutat egy lehetséges kialakítást. A 7. ábrán a 8 fáziskeverő 5 áramkörnek bemenő J és K pontjai, valamint kimenő R, S és T pontjai vannak. A bemenő J pont azonos a kimenő R ponttal. A bemenő J pontról 20 ellenállás, a K pontról 22 ellenállás csatlakozik 24 műveleti erősítő invertáló bemenetére. A 24 műve- 10 leti erősítő nem invertáló bemenete 23 ellenálláson keresztül földelve van, kimenetéről pedig 21 ellenállás létesít visszacsatolást az invertáló bemenetre. A 24 műveleti erősítő kimenete egyben az áramkör kimenő S pontja. Egy 29 műveleti erősítő invertáló 15 bemenete 25 ellenálláson keresztül a bemenő J pontra, nem invertáló bemenete egyrészt 27 ellenálláson keresztül a K pontra, másrészt 28 ellenálláson keresztül a földpontra csatlakozik. A 29 műveleti erősítő kimenetéről - anjely egyben a 8 fázis- 20 keverő áramkör kimenő T pontja - 26 ellenállás csatlakozik az invertáló bemenetre. A 7. ábra szerinti 8 fáziskeverő áramkör működése a következő. A J és K pontokra azonos nagyságú, de egymásra merőleges feszültség vektor- 25 pár csatlakozik, melyek közül a K ponton lévő siet a J ponton lévőhöz képest. A J ponton lévő feszültségvektor alkotja egyben a kimenő vektorrendszer R ponton lévő feszültségvektorát. A kimenő vektorrendszer S ponton lévő feszültségvektora a J és K 30 ponton lévő egymásra merőleges feszültségvektorpár negatív előjelű súlyozott összegéből jön létre. A megfelelő súlyozást a 20, 21 és 22 ellenállások biztosítják. A kimenő vektorrendszer T ponton lévő feszültségvektora a J ponton lévő feszültségvektor 35 negatív, és a K ponton lévő feszültségvektor pozitív előjelű súlyozott összegéből jön létre. A megfelelő súlyozást a 25, 26, 27 és 28 ellenállások biztosítják. A 8 fáziskeverő áramkör egy 37 fáziskeverő elemének kialakítását tetszőleges fázisszámú esetre a 8. 40 ábra mutatja. A 37 fáziskeverő elemnek bemenő X és Y pontjai és kimenő V pontja van. Egy 30 műveleti erősítő invertáló bemenetéről az X pontra 31 ellenállás, az Y pontra 32 ellenállás, a V pontra visszacsatoló 35 ellenállás kapcsolódik. A 30 műve- 45 leti erősítő nem invertáló bemenetéről az X pontra 33 ellenállás, az Y pontra 34 ellenállás, a földpontra 36 ellenállás csatlakozik. A kimenő V pont a 30 műveleti erősítő kimenetével azonos. A 8. ábra szerinti 37 fáziskeverő elem működése 50 a következő. Tetszőleges fázisszámú feszültségvektor-rendszer előállításához a kívánt fázisszámnál eggyel kevesebb 37 fáziskeverő elem szükséges. Minden egyes 37 fáziskeverő elem bemenő X és Y pontjai közösítve vannak, ide csatlakozik a bemenő 55 feszültségvektorpár, amely két azonos amplitúdójú, egymásra merőleges feszültségvektorból ál. A kimenő fesziütségvektor-rendszer első elemét a bemenő feszültségvektorpár valamelyik eleméből közvetlenül nyerjük. A kimenő feszültségvektor- 60 -rendszer minden egyes további elemét a bemenő feszültségvektorpár elemeinek megfelelő előjelű és arányú összegzésével nyerjük a 8. ábrán látható 37 fáziskeverő elem segítségével. Az összegzéshez a 31, 32, 33 és 34 ellenállásokból mindig csak azon kettő 65 7 Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés egymáshoz képest szabályozható fázisszögű többfázisú jelrendszerek előállítására, azzal jellemezve, hogy egymásra merőleges referencia feszültségvektor párt előállító kétfázisú oszcillátora (3), ennek kimenetére csatlakoztatott kettős fázistoló áramköre (4), és a kettős fázistoló áramkör (4) valamint a kétfázisú oszcillátor (3) kimenetére csatlakoztatott két, többfázisú jelrendszert előállító fáziskeverő áramköre (8, 9) van. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kettős fázistoló áramkör (4) inverteren (5) és fázistoló első átkapcsolón (KI) keresztül van a kétfázisú oszcillátor (3) kimenetére csatlakoztatva. 3 Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fáziskeverő áramkörök (8, 9) egyrészt a kettős fázistoló áramkör (4) kimenetére, másrészt a kétfázisú oszcillátor (3) kimenetére fázisszög előjelet váltó második átkapcsolón (K2) keresztül vannak csatlakoztatva. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kétfázisú oszcillátor (3) szabályozható frekvenciájú. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fáziskeverő áramkörök (8, 9) egy-egy amplitúdószabályozó (6, 7) közbeiktatásával vannak csatlakoztatva. 6. Az 1-5'. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kettős fázistoló áramkör (4) első és második műveleti erősítőt (13, 18) tartalmaz, amely műveleti erősítők (13, 18) mindegyikének kimenete a kettős fázistoló áramkör (4) egy-egy kimenetét képezi, invertáló bemenete egyrészt első ellenálláson (11, 16) keresztül a kettős fázistoló áramkör (4) egy-egy bemenetére, másrészt második ellenálláson (12, 17) keresztül az említett egy-egy kimenetre van csatlakoztatva, nem invertáló bemenete pedig egyrészt két együtt változtatható harmadik ellenállás (10, 15) egyikén keresztül az említett egy-egy bemenetre, másrészt kondenzátoron (14, 19) keresztül földpontra van csatlakoztatva. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy háromfázisú jelrendszert előállító fáziskeverő áramkörei (8, 9) vannak, amelyek mindegyike két bemenetű és három kimenetű, valamint harmadik és negyedik műveleti erősítőt (24, 29) tartalmaz, ahol az első kimenet az első bemenettel van összekötve, és a második és harmadik kimenetet a harmadik és negyedik műveleti erősítő (24, 29) kimenete képezi, továbbá a harmadik műveleti erősítő (24) invertáló bemenete az első és második bemenetre, valamint a második kimenetre egy-egy negyedik, ötödik és hatodik ellenálláson (20, 22, 21) keresztül van csatla5