182689. lajstromszámú szabadalom • Világító egység

5 182689 6 első kondenzátor, és a transzformátor fő primer tekercse és a kapcsoló van sorosan kapcsolva. Az első ohmos elem ezenkívül söntöli az egymással sorosan kapcsolt első kondenzátort és fő primer tekercset. A kapcsoló szakaszos működése biztosítja az átmeneti megvilágításhoz szükséges pulzáló ára­mot és a fő ívkisüléses lámpához tartozó transzfor­mátor váltakozóáramú bemeneti áramát. Az első kondenzátor megakadályozza, hogy egyenáram foly­jék a transzformátor primer tekercsében és csök­kenti a szükségtelen disszipációt. A transzformátoron második kimeneti tekercselés van kiképezve, amelynek egyik vége az első tekercs­hez csatlakozik, és másik vége egy második kondenzá­toron keresztül a gázkisüléses lámpa anódjával van összekötve. Egy megfelelően bekötött dióda lehe­tővé teszi, hogy az egyenáramú tápfeszültségből egyenáram folyjék keresztül a fűtőellenálláson és a fő ívkisüléses lámpán amikor a kapcsoló kikapcsolt állapotban van. Amikor a kapcsoló szakaszosan működik, akkor a kimeneti áramkör egyenirányítja a lámpához vezetett transzformált váltakozóáramú kimeneti feszültséget. A fő ívkisüléses lámpát figyelő egység tartalmaz egy fő lámpa áramérzékelőt, egy feszültség érzékelőt és egy olyan triggerelt oszcillátort, amely a kapcsoló vezérlése céljából az érzékelt mennyiségek különb­ségére reagál. Az érzékelő elemeket egy olyan lám­paáram érzékelő ellenállás képezi, amely a lámpa katódja és az egyenáramú tápfeszültség vonatkozta­tási (-) kapcsa közé van kapcsolva, és egy feszült­ségosztó, amely a tekercsek összekötési pontja és az egyenáramú vonatkoztatási kapocs közé van kötve. Az ezen összeköttetésen megjelenő feszültség azt a terhelést tükrözi, amely a kapcsoló szakaszos működése során a fő lámpa hatására a bemeneti áramkörben jelentkezik, és azt a lámpafeszültséget, amely a kapcsoló kikapcsolt állapotában megjelenik. Az érzékelt feszültségeket ekkor egy rétegtranzisztor bázis és emitter elektródjaira kapcsoljuk, és ez a tranzisztor relaxációs oszcillátorkapcsolásban van el­rendezve és a bemenetnél lévő átmenetéhez egy párhuzamos kondenzátor csatlakozik. Az oszcillá­tor periódusideje az érzékelt feszültségkülönbség függvénye, és ez befolyásolja a kondenzátor feltöl­tési sebességét. A relaxációs oszcillátor egy trigger impulzust állít elő, amelynek csúcsát egy transz­­formátoros visszacsatolás meredekebbé teszi, és ez az impulzus bekapcsolja a szintén rétegtranzisztorból kialaldtott szilárd test kapcsolót. A tranzisztoros kapcsolót a trigger oszcillátorból származó trigger impulzus kapcsolja be, majd ön­magát kikapcsolja miután egy előírt időközben ve­zető állapotban volt. Az önlezáró tulajdonságot két visszacsatoló tekercs segítségével biztosítjuk, ame­lyek a kapcsolótranzisztorhoz csatlakoznak és olyan visszacsatolást eredményeznek, amely a vezetéssel ellentétes irányba hat, és ezáltal segíti a vezetés leállítását amikor a transzformátor vasmagjában már egy előírt fluxusszint bekövetkezett, és ez a fluxus­szint a fő transzformátor tekercsben folyó kapcsoló­val vezérelt áram hatására jön létre. A trigger oszcillátor a tranzisztoros kapcsolót a fő ívkisüléses lámpa állapotának függvényében ve­zérli. Amikor a világító egységet először kapcsoljuk be, akkor a második lámpa árama nulla, az érzékelt feszültség maximális és a trigger oszcillátor bekap­csolódik és ezzel kiváltja a kapcsoló szakaszos működését. A kapcsoló ezen szakaszos működése addig tart, ameddig a lámpa árama eléri azt a maga­sabb kezdeti értéket, amely a korai felmelegedésnek felel meg, és a tekercsek összeköttetésénél mérhető feszültség hirtelen lezuhan arra az alacsony értékre, amely a korai felmelegedési szakaszhoz tartozik. A kapcsoló a felmelegedési időponttól kezdve a végső üzemi állapot eléréséig kikapcsolt állapotban marad, ameddig a lámpa árama nem esik egy önkényesen megválasztott érték alá, amely lényege­sen kisebb a normál üzemi áramnál, és a feszültség nem emelkedik egy önkényesen megválasztott és a normál üzemi feszültségnél magasabb érték fölé. A normális értékektől való ilyen nagy mértékű eltávo­lodás akkor következhet be, amikor a lámpa a vonal állapotában bekövetkező alacsonyfeszültségű tran­ziensre reagál és ekkor a trigger újra indítottá válik, hogy megakadályozza a lámpa kialvását. Az előzőekben említett egységeken kívül, ame­lyek az üzemet biztosították amikor a működtető hálózatnak a megszakításos állapotban kellett lennie és amikor az egyenáramú állapotban kellett lennie, a működtető hálózatban olyan egységek is vannak, amelyek különbséget tudnak tenni a fő ívkisüléses lámpa előgyújtási periódusa és az izzási üzemről az ívkisüléses üzemre való átmenete között, hogy to­vábbi adaptív válaszokat tegyenek lehetővé az át­menet izzószál és az ívkisüléses lámpa egymástól eltérő szükségleteinek kielégítésére. A működtető hálózat válasza magában foglalja a kapcsolási frek­venciának az előgyújtási 50kHz-es értékről az izzó­szálról az ívkisüléses tartományba való átmenet so­rán a 35 kHz-es értékre való megváltoztatását. A magasabb frekvencia a tranzisztoros kapcsoló részére nagyobb átlagos időt biztosít, és ez az átmeneti izzószál gerjesztését 'egy kívánt kedvező értéken tartja. Az izzószálasról az ívkisüléses üzemre való átmenet során a frekvenciát 35 kHz-re csökkentjük és ez megnöveli a kapcsolónak a kikapcsolási idejét, amelynek során a teljesítmény a fő ívkisüléses lámpára kapcsolódik. A frekvencia csökkenése lénye­gesen megnöveli a fő lámpa rendelkezésére álló telje­sítményt, ugyanakkor csak minimális és rövid idő­tartamú csökkentést idéz elő az átmeneti izzószál fényteljesítményében. Ez a megnövelt rendelkezésre álló teljesítmény találkozik a fémgőz lámpák ilyen irányú szükségleteivel. A leírásban használt „kisüléses lámpák” vagy „ívkisüléses lámpák” kifejezéseket váltakozva olyan lámpák jellemzésére használjuk, amelyekben a ki­sülés egy ionizált gázon és/vagy gőzölt fémen, és/vagy gőzölhető fémsón keresztül következett be. Bár a találmány bizonyos tulajdonságai a fémhalo­gén lámpák felhasználásával kapcsolatosak, a talál­mány alapelvei az ívkisüléses lámpák szélesebb cso­portjára is érvényesek. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kap­csán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra egy szabványos lámpafoglalatba csatlakoz­tatható újtípusú világítóegységet szemléltet, amely-5 11 15 20 25 30 35 40 4.5 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom