182685. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált alkil-ammóniumsókat tartalmazó, növényi növekedést szabályozó szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

13 182685 14 123. N-metil-N-[2-(2,4,5-triklór-fenoxi)-etil]­­-hexametilén-iminium-bromid, op. 90—92°C, 124. N-[2-(2,4,5-triklór-fenoxi)-etil]-pirrolizi­­dinium-bromid, op. 159—160°C, 125. N-metil-N-[2-(2,6-diklór-4-bróm-fenoxi)-etil­­-piperidinium-bromid, op. 225—227°C, 126. N-propil-N-[2-(2,6-diklór-4-bróm-fenoxi)­­-etilj-piperidinium-bromid, op. 180—184 °C, 127. N-n-propil-N-[2-(2,6-diklór-4-bróm-fenoxi> -etil]-pirrolidinium-bromid, op. 181-184 °C, 128. N-metil-N-[2-(2,6-diklór-4-bróm-fenoxi)-etil]­­-hexametiléniminium-bromid, op. > 230 °C, 129. N-[2-(2,6-diklór-4-bróm-fenoxi)-etil]-pirro­­lizidinium-bromid, op. 90-92 °C, 130. N-metil-N-[2-(2,4-diklór-6-metil-fenoxi)­­-etü]-piperidinium-bromid, op. 193—197 C, 131. N-propü-N-[2-(2,4-diklót-6-metil-fenoxi)­­-etilj-piperidinium-bromid, op. 141—147 °C, 132. N-propfl-N-[2-(2,4-diklór-6-metil-fenoxi^­­-etüj-pirrolidinium-bromid, op. 69—73 C, 133. N-metil-N'[2-(2,4-diklór-6-metil-fenoxi)­­-etüj-cikloheptenilarnmónium-bromid, op. 225-227 °C, 134. N-[2-(2,4-diklór-6-metil-fenoxi)-etil]-pirro­­lizidinium-bromid, op. 90-95 °C, 135. N-metil-N-[2-(2,4,5-trimetil-fenoxi)-etil]­­-piperidinium-bromid, op. 152-155 °C, 136. N-propil-N-[2-(2,4,5-trimetil-fenoxi)-etil]­­-piperidinium-bromid, op. 182—184 °C, 137. N-propil-N-[2-(2-metil-4-terc-butil-fenoxi)­­-etil]-pirrolidinium-bromid, 138. N-metil-N-[2-(2-metil-4-terc-butil-fenoxi)­­-etil ]-piperidinium-bromid, 139. N-metil-N-[2-(2,6-dimetil-4-/metil-tio/­­-fenoxi)-etü]-piperidinium-bromid, 140. N-metil-N-/2-[2-metoxi-4-(propen- 1-il-1> -fenoxi]-etil/-piperidinium-bromid, 141. N-metil-N-[2-(2-metoxi-4-metil-fenoxi)-etil]­­-piperidinium-bromid, 142. N-propfl-N-[2-(2-metoxi-4-metÜ-fenoxi)-etil]­­-pirrolidinium-bromid, 143. N-metil-N-[3-(2,4-diklór-fenoxi)-propil]­­-piperidinium-bromid, 144. N-propil-N-[3-(2,4-diklór-fenoxi)-propil]­­-piperidinium-bromid, 145. N-metil-N-[4-(2,4-diklór-fenoxi>butil]­­-piperidinium-bromid, 146. N-propil-N-[4-(2,4-dikIór-fenoxi)-butil]­­-pirroUdinium-bromid. Az I általános képletű vegyületeket tartalmazó szerek a növények anyagcsere-folyamatait befolyá­solják, ezért növényi növekedést szabályozó szerek­ként alkalmazhatók. A növényi növekedést szabályozó szerek hatás­módja az eddigi tapasztalatok szerint az, hogy egy adott szer a növényekre egy vagy több, különböző jellegű hatást fejthet ki. A növényi növekedést szabályozó szerek hatásá­nak sokoldalúsága a következő tényezőktől függ: a) a növény fajától és fajtájától; b) a növény fejlődésére vonatkoztatva a kezelés időpontjától és az évszaktól; c) a kezelés helyétől és módjától (csávázás, a talaj kezelése vagy a levelek kezelése); d) a földrajzi és időjárási tényezőktől, például a napsütés időtartamától, átlaghőmérséklettől, a csapadék mennyiségétől; e) a talaj jellegétől (beleértve a trágyázást); 0 a szer kiszerelési, illetve alkalmazási formájától és végül g) az alkalmazott hatóanyag-koncentrációtól. A növényi növekedést szabályozó szereknek a haszonnövényeket minden esetben pozitívan kell befolyásolniuk. A találmány szerinti növényi növekedést szabá­lyozó szereknek a növénytermesztésben, a mező­­gazdaságban és a kertészetben való különböző alkal­mazási lehetőségei sorából néhányat a következők­ben ismertetünk. A) A találmány szerinti, növényi növekedést sza­bályozó szerekkel a növények vegetatív fejlődése erősen gátolható; ez elsősorban a hossznövekedés csökkenésében nyilvánul meg. A kezelt növények alacsony növésűek. A találmány szerinti szer alkal­mazása ezzel párhuzamosan nagyobb klorofilltartal­mat idéz elő, és ennek következménye a levelek sötétebb színe. A fotoszintézis fokozódik és így na­gyobb terményhozam várható. A mindennapi gyakorlatban előnyösnek bizonyul például a füállomány csökkenése útszéleken, csa­­tomapartokon és gyepfelületeken, így parkokban, sportpályákon és gyümölcsösökben, díszparkokban és repülőtereken, tehát a munka- és költségigényes gyepnyírás csökkenthető. Gazdasági jelentősége van a megdőlésre hajlamos haszonnövények, például gabona, kukorica, napra­forgó és szója állásszilárdsága javulásának is. A szer kiváltotta szárrövidülés és szárerősödés csökkenti vagy elhárítja a növények elfekvését — megdőlé­sét — aratás előtti kedvezőtlen időjárási viszonyok között. A növényi növekedést szabályozó szerek jelentős felhasználási területe a gyapot hossznövekedésének gátlása és érési folyamatának időbeli megváltozta­tása. Ezzel lehetővé válik ennek a fontos haszon­­növénynek teljesen gépesített betakarítása. Növényi növekedést szabályozó szerek alkalmazá­sával a növények oldalhajtásainak száma növelhető vagy gátolható. Ennek például akkor van jelentő­sége, ha dohánynál az oldalhajtások kialakulását a levélfejlődés javára gátolni akarjuk. A növekedést csökkentő szerek terményhozamot növelő hatása azon is alapul, hogy a tápanyagok nagyobb mértékben serkentik a virág- és termény­­képződést, és a vegetatív növekedést gátolják. A viszonylag kevesebb levél és szár miatt a növények különböző, elsősorban gombafertőzésekkel szemben ellenállóbbak. A vegetatív fejlődés gátlása számos haszonnövény­nél sűrűbb bokrosodást idéz elő, így az egységnyi területre jutó termés fokozható. A találmány sze­rinti szerek elsősorban haszonnövények, például szója, napraforgó, földimogyoró, repce, dísznövé­nyek, gyapot, rizs és gyep vegetatív növekedésének csökkentésére alkalmasak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom