182677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyák, levaek, szerves hulladékanyagok e/v talajok biológiai értékének fokozására
5 182677 6 volna arra, hogy a formaldehides kezelés hatására a trimetil-lizin mellett számos olyan anyag is képződik, amely gátolja a növények növekedését. A talaj formaldehides kezelésére vonatkozó közlemények ismeretében sem számíthattunk az általunk elért eredmények bekövetkezésére egyrészt azért, mert a közlemények szerint a talaj termőképessége legföljebb a fertőzés fellépése előtti szintre állítható vissza, annál jobban azonban nem fokozható, másrészt ped'g azért, mert a formaldehiddel egyenértékűnek tartott egyéb talajfertőtlenítő anyagok (forró gőz, fungicid vegyszerek stb.) lizin-metilező reagensekként szóba sem jöhetnek. A találmány tárgya tehát új eljárás trágyák, levek, szerves hulladékanyagok és/vagy talajok biológiai .értékének fokozására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a lizinnel vagy valamely lizin-forrással és adott esetben egy vagy több ismert mezőgazdasági vegyszerrel kiegészített talajt, és/vagy természetes összetételű vagy lizinnel vagy valamely lizin-forrással, továbbá adott esetben egy vagy több ismert mezőgazdasági vegyszerrel kiegészített, célszerűen legalább 1,5 súly% lizint és/vagy lizinforrást tartalmazó trágyát, levet és/vagy szerves hulladékanyagot 1 mól szabad vagy kötött lizinre vonatkoztatva legalább 0,01 mól formaldehiddel vagy ezzel egyenértékű mennyiségű paraformaldehiddel kezeljük. Egy további eljárásváltozat értelmében a talajhoz, trágyákhoz, levekhez és/vagy szerves hulladékanyagokhoz metillizint és/vagy valamely metillizinferrást adunk. A leírásban és az igénypontsorozatban a „lizin” megjelölésen a D-, L- és DL-lizint értjük. A „lizinforrás” megjelölésen a lizin sóit, komplexeit, továbbá a lizint tartalmazó oligo- és polipeptideket, fehérjéket, valamint ezek sóit és komplexeit értjük. A „metillizin” megjelölésen a D-, L- és DL-lizin mono-, di- és trimetil-származékát egyaránt értjük. A „metillizinforrás” megjelölés értelmezése azonos a „lizinforrás”sal kapcsolatban közölttel. A talaj lizintartalmát célszerűen 0,01%-náI nagyobb értékre állítjuk be. A következőkben a találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli módjait ismertetjük. A kezelés során 1 mól szabad vagy kötött lizinre vonatkoztatva előnyösen 0,01—100 mól formaldehidet vagy azzal egyenértékű mennyiségű paraformaldehidet használunk fel. A kezelést 5—90 °C-on, célszerűen 15—40 °C-on, 5 és 12 közötti, célszerűen 6 és 10 közötti pH-értéken végezzük. A trágyákat, leveket, illetve szerves hulladékanyagokat külön-külön, egymással összekeverve vagy a talajra felvitt, illetve a talajba bevitt (pl. beszántott) állapotban egyaránt kezelhetjük. Eljárhatunk úgy is, hogy először a talajba vagy a talajra juttatunk formaldehidet vagy paraformaldehidet, és ezután visszük fel a talajra a trágyát, levet, illetve szerves hulladékanyagokat. A találmány szerinti eljárást igen előnyösen alkalmazhatjuk előzetesen földfémekkel, földfém-oxidokkal, földfém-karbonátokkal, illetve nyomelemforrásokkal dúsított talajok, trágyák, levek és/vagy szerves hulladékanyagok kezelésére. Ezek az anyagok gyorsíthatják a lizin és a formaldehid között lezajló reakciót, és ugyanakkor a növények növekedése és fejlődése szempontjából értékes, esetenként nélkülözhetetlen komponensek. A találmány szerinti kezelést ismert mezőgazdasági vegyszerekkel, például műtrágyákkal előkezelt vagy kiegészített talajokon is végrehajthatjuk. A találmány szerinti eljárással kezelt trágyákba, levekbe, illetve szerves hulladékanyagokba a formaldehides kezelés előtt és/vagy után ismert mezőgazdasági vegyszereket keverhetünk, és így a mindenkori célnak legjobban megfelelő, komplex hatású talajkiegészítő anyagokat kapunk. Amennyiben a kompatibilitási viszonyok ezt lehetővé teszik, a további mezőgazdasági vegyszereket a formaldehiddel, illetve a formaldehidoldattal együtt juttathatjuk a kezelendő talajra, trágyára, lére és/vagy szerves hulladékanyagra. Szerves hulladékanyagokként különösen előnyösen alkalmazhatunk nagy peptid-, illetve fehérjetartalmú növényi eredetű anyagokat, így kukoricaszárat, napraforgó-pogácsát, cukorrépalevelet stb. A formaldehides kezelés után a kezelt talajt, trágyát, levet, illetve szerves hulladékanyagokat megfelelő ideig állni hagyjuk ahhoz, hogy a formaldehid fölöslege eltávozhasson ; a növények vetését vagy ültetését csak ezután végezzük. A találmány értelmében úgy is eljárhatunk, hogy a talajhoz, trágyához, levekhez és/vagy szerves hulladékanyagokhoz metillizint és/vagy metillizinforrást adunk. Ebben az esetben a formaldehides kezelésre nincs feltétlenül szükség, mert a lizint már eleve a biológiailag hatékony, metillezett formában használtuk fel. Kívánt esetben azonban — például ha a trágyákat fertőtleníteni kívánjuk — ezzel párhuzamosan formaldehides kezelést is végezhetünk. A találmány szerinti eljárással elérhető legfontosabb előnyöket a következőkben foglaljuk össze : a) A találmány szerinti kezelés a növények növekedésének és terméshozamának igen nagymértékű fokozódását eredményezi. b) A találmány szerinti eljárás könnyen hozzáférhető anyagokat igényel (a találmány szerinti eljárással kezelhető trágyák, levek stb. a mezőgazdaságban szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre állnak). c) A találmány szerinti eljárással a mezőgazdaságban eddig még nem- vagy nem kielégítő mértékben hasznosított szerves hulladékanyagokat is értékes növényi tápanyagokká alakíthatjukd) A találmány szerinti kezeléssel a növények növekedését fokozó természetes anyagokat alakítunk ki, így nem kívánt környezeti ártalmak fellépésétől nem kell tartanunk. e) A találmány szerinti kezeléssel egyúttal fertőtlenítjük a trágyákat, leveket, illetve szerves hulladékanyagokat, ami közegészségügyi szempontokból rendkívül előnyös. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A kísérletek5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
