182658. lajstromszámú szabadalom • Villamos eszköz kisülési csőként kialakított kapcsolóval

9 182658 10 lapotban volt. Ez azt eredményezi, hogy az 53 villa­moskályha 52 fűtőeleme az 50 és 51 csatlakozásokon jelenlévő feszültségre kapcsolódik, és az 53 villamos­kályha fűteni kezd. Az 53 villamoskályhában a hő­mérséklet emelkedik, és következésképpen a 42 kisü­lési cső hőmérséklete szintén emelkedik, amelynek get­­tere több hidrogént szabadít fel. Ennek következté­ben a kisülés a 43 és 44 főelektródák között megszakad. Ezzel együtt megszakad a 45 jelfogó tekercsén átfolyó áram is, és a 45 jelfogó elenged. Ennek következtében az 53 villamoskályha fűtése is megszakad. Veszély esetén a 48 kapcsoló bekapcsolható, és ezáltal a 42 ki­sülési cső bont. Ha ugyanis a 48 kapcsolót zárjuk, ak­kor a 46 fűtőelem hidrogént szabadít fel, amely már nem az 53 villamoskályha hőmérsékletének lesz a függvénye. A 46 fűtőelem, 47 feszültségforrás és 48 kapcsoló áramköre ezért az 53 villamoskályha védelme­ként szolgál. Ez a védelem például akkor használható, ha például az 53 villamoskályha hőmérsékletének sza­bályozása elromlik. A 4. ábrán a bemeneti 60 és 61 csatlakozások a meg­közelítően 220 V-os, 50 Hz-es váltakozó feszültségű hálózathoz csatlakoztathatók. A 61 csatlakozás a 62 kisülési csőhöz van kötve, amelyben a reverzibilis hid­rogén 65 getter van elhelyezve, amely például titán­­hidridből van. A 62 kisülési csőnek 63 és 64 főelektró­dája van. A 63 főelektróda a 61 csatlakozáshoz van kötve. A reverzibilis hidrogén 65 gettemek külön 66 fűtőeleme van. A kapcsolóként működő 62 kisülési cső argont is tartalmaz, amelyhez higany van ada­golva. A 64 főelektróda a 66 fűtőelem egyik kivezeté­sével van összekötve, a másik kivezetése a 67 terhelés­hez csatlakozik, amely például izzólámpa. A 67 terhe­lés másik kivezetése a 60 csatlakozáshoz van kötve. A 4. ábrán látható eszköz a következőképpen műkö­dik: Ha a 60 és 61 csatlakozásokra megfelelő tápfeszültsé­get kapcsolunk, akkor először a 62 kisülési cső 63 és 64 főelektródái között kisülés jelenik meg, amelynek következtében a 61 csatlakozásból, 63 főelektródából, 64 főelektródából, 66 fűtőelemből, 67 terhelésből és 60 csatlakozásból álló áramkörön keresztül áram fog folyni, amely áram iránya a táphálózat pillanatnyi po­laritásától függően váltakozik. Ez az áram kivilágítja a 67 lámpát a 66 fűtőelemen keresztül, amely a 65 gettert felfűti, és ily módon a 62 kisülési csövön belül hidrogén szabadul fel, amely ezután rövid idővel a 63 és 64 főelektródák közötti kisülést megszakítja, ami után a 67 terhelést képező izzólámpa elalszik. Ezután a 62 kisülési cső ismét lehűl, a hidrogént a 65 getter felveszi, és a kisülés a 63 és 64 főelektródák között is­mét létrejön, majd a folyamat ismétlődik. Ennél a ki­viteli alaknál az izzólámpa villogó fényként működik, amely például figyelmeztető jelzésként használható fel. Az izzólámpa helyettesíthető például egy akusz­tikus jelzőeszközzel is. Az 5. ábrán látható kivitelnél a 100 és 101 csatla­kozásokat egy megközelítően 1000 V-os egyenáramú feszültségforráshoz kapcsoljuk. A kapcsoló 102 kisü­lési csőként van kialakítva, amelynek két 103 és 104 főelektródája van. Ezek a 103 és 104 főelektródák ter­mikus-reverzibilis hidrogén getterként vannak kiala­kítva, amint azt már például az 1. ábra kapcsán a 9 és 10 főelektródákkal kapcsolatban ismertettük. A 103 fő­elektróda a 101 csatlakozáshoz van kötve. A 104 fő­elektróda a 105 tirisztorhoz csatlakozik. A 105 tirisztor másik kivezetése a 106 terhelésre van kötve. A 106 ter­helés másik kivezetése a 100 csatlakozáshoz csatlako­zik. Továbbá a 102 kisülési cső egy nagy Ohmos 107 ellenállással söntölve van. A 105 tirisztor vezérlő elektródája a 108 ellenállásból, a 109 egyenfeszültség­­forrásból és a 110 kapcsolóból álló külső áramkörön keresztül a 105 tirisztor katódjával van összekötve. A 106 terhelést úgy hozzuk működésbe, hogy a 100 és 101 csatlakozásokat az egyenfeszültség-forráshoz csat­lakoztatjuk, és a 110 kapcsolót rövid időre zárjuk. Ez a 105 tirisztor vezérlő elektródájára egy begyújtó jelet ad, amelynek következtében a 101 csatlakozástól a 107 ellenálláson, a 105 tirisztoron, a 106 terhelésen keresztül áram fog folyni. A 105 tirisztor vezető álla­potában a 103 és 104 főelektródák között kisülés jön létre. Ekkor a 101 csatlakozáson, a 103 főelektródán, a 104 főelektródán, a 105 tirisztoron, a 106 terhelésen keresztül áram folyik a 100 csatlakozáshoz. Ha a 106 terhelésen átfolyó áramot meg kell szakítani, akkor 102 kisülési cső hőmérsékletét az azt körülvevő 112 fűtőtekercs révén megnöveljük. Ez oly módon jön lét­re, hogy a külső 113 kapcsolót zárjuk, amellyel a kis­feszültségű külső 114 feszültségforrás és a 112 fűtő­tekercs van sorbakötve. Az ily módon emelkedő hő­mérséklet következtében a hidrogén nyomása megnő, és ily módon a 102 kisülési cső kisülése megszakad; ennek következtében a 105 tirisztoron keresztül csak olyan kis áram fog folyni, amely a nagy Ohmos 107 ellenálláson keresztül a tartóáram alatti érték alá csökken, ily módon ez az áram is megszűnik. A 6. ábrán látható kiviteli alaknál a 121 és 122 csat­lakozásokat egy hozzávetőlegesen 220 V-os, 50 Hz-es váltakozó feszültségű hálózatra kapcsoljuk. A kapcso­lót alkotó 123 kisülési csőnek reverzibilis hidrogén get tere van. A 123 kisülési csőnek továbbá két 124 és 125 főelektródája van. A 124 főelektróda a 122 csatla­kozáshoz van kapcsolva. A 125 főelektróda a 126 ter­helésen keresztül a másik 121 csatlakozásra van kötve. A 123 kisülési csőnek 127 gyújtóelektródája van, amely a 125 főelektródával van összekötve. Ha a 121 és 122 csatlakozásokra feszültséget kap­csolunk, akkor a 123 kisülési cső mint kapcsoló azon­nal vezetővé válik, nevezetesen a 127 gyújtóelektróda hatása következtében. Az áramkörön átfolyó áram megszakadhat például a 123 kisülési csőnek valami­lyen nemvezető tartályban lévő forró folyadékba való merítésekor, ami az ábrán nincs ábrázolva, vagy vala­milyen fűtőeszköz hatására, amely szintén nincs ábrá­zolva, amelyek a reverzibilis hidrogén gettert fűtik (lásd például az 5. ábrát). A 7. ábrán látható kiviteli alaknál a 141 és 142 csat­lakozásokat egyenfeszültségű forrásra kell kapcsolni. A 143, 144 és 145 ellenállások a 141 csatlakozásra van­nak kötve. Valamennyi ellenállás a hozzátartozó kap­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom