182658. lajstromszámú szabadalom • Villamos eszköz kisülési csőként kialakított kapcsolóval

5 182658 6 csoló főelektródái olyan tartókhoz vannak rögzítve, amelyek külső felülete krómoxidból van. Ennek az az előnye, hogy nincs szükség további szigetelő árnyéko­lásokra, ugyanis a krómoxid már megakadályozza, hogy az ív a főelektródák tartóira hasson. A kisülési csövön belüli nemes gáz lehet például neon. A találmány szerinti kapcsoló előnyös kiviteli alakja szerint azonban a kisülési csövön belüli semleges gáz neont tartalmaz, amelyhez 10%-nál kevesebb ar­gon van adagolva. Ennek az előnyös kiviteli alaknak az az előnye, hogy a kapcsoló gyújtó feszültsége viszonylag alacsony lesz. A találmány szerinti kapcsoló egy másik előnyös ki­viteli alakja szerint a semleges gáz argon, és a kisülési csövön belül higany is van. Ez utóbbi előnyös kiviteli alaknak az az előnye, hogy a kapcsolón keresztül viszonylag nagy áram folyhat. A találmány szerinti kapcsoló egy további előnyös kiviteli alakja szerint a kisülési csőnek gyújtó elektró­dája is van. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a kisü­lési csövet vezető állapotba lehet hozni egy jól megha­tározott módon, vagyis a gyújtó elektródára megfelelő vezérlő feszültséggel gyújtható be. A találmányt az alábbiakban a mellékelt ábrákon bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük részle­tesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti egyik villamos eszköz kiviteli alakját mutatja, amelyben a villamos terhelést egy kisnyomású higanygőz kisülési lámpa alkotja, a 2. ábra a találmány szerinti villamos eszköz második kiviteli alakját mutatja, amelyben az áramkörbe egy nagy nyomású nátriumgőz kisülési lámpa van beik­tatva, a 3. ábra a találmány szerinti harmadik villamos esz­köz kiviteli alakját mutatja, amelynél egy kályha ter­mosztátjaként van kialakítva, a 4. ábra a találmány szerinti villamos eszköz negye­dik kiviteli alakját mutatja, amelynél villogó fényként van alkalmazva, az 5. ábra a találmány szerinti villamos eszköz ötödik kiviteli alakját mutatja, amelynél a kisülési cső-kap­csolóval egy tirisztor van sorba kapcsolva, a 6. ábra a találmány szerinti villamos eszköz hatodik kiviteli alakját mutatja, amelyben a kisülési cső-kap­csoló gyújtó elektródát is tartalmaz és végül a 7. ábra a találmány szerint i villamos eszköz hetedik kiviteli alakját mutatja, amelyben három kisülési cső­kapcsoló van alkalmazva. Az 1. ábrán az 1 és 2 csatlakozások a megközelítően 220 V-os és 50 Hz-es táphálózathoz csatlakoztathatók. Az 1 csatlakozás a stabilizáló 3 induktivitáson keresz­tül a kisnyomású higanygőz kisülési 4 lámpa 5 elektró­dájához van kötve. Az 5 elektróda egy előfűtött elekt­róda. A 4 lámpa másik végén szintén van egy előfűtött 6 elektróda. A 6 elektróda a bemeneti 2 csatlakozással van összekötve. Az 5 és 6 elektródák másik kivezetései a 7 kondenzátoron, valamint a kapcsolóként kialakí­tott 8 kisülési csövön keresztül össze vannak kötve. A 8 kisülési csőnek két 9 és 10 főelektródája van. A 8 kisülési csőnek kemény üvegburája van, amely­nek lényegében körhenger alakja van. Hossza meg­­közelitően 20 mm, átmérője megközelítően 16 mm. A 9 és 10 főelektródák 5 s% molibdént tartalmazó ti­­tánhidridből vannak annak érdekében, hogy azok egy­ben hidrogén getterként is működjenek, amint azt már fentebb ismertettük. A molibdén hozzáadása révén biztosítható, hogy az elektródák porózusak maradnak annak érdekében, hogy a hidrogént gyorsan el tudják nyelni, vagy a hidrogén gyorsan eltávozhasson. A 9 és 10 főelektródák tárcsa alakúak. Átmérőjük hozzávető­legesen 10 mm és mintegy 2 mm vastagok. A 9 és 10 főelektródák áramvezetései főleg wolfram­­ból vannak. Az elektródák közötti távolság 1,5 mm. A kapcsolóként kialakított 8 kisülési csövön belül hidrogén, valamint neon és 0,5% argon van, amely keverék nyomása hozzávetőlegesen 46,5 KPa. Szobahőmérsékleten (25 °C) a 8 kisülési csövön belüli hidrogénnyomás 1,33.10-3 Pa nyomás alatt van, 300 °C-on a hidrogén nyomása hozzávetőlegesen 13,3 Pa, és 500 °C-on 5,3 kPa. Ebből látható, hogy a 300 °C— 500 °C hőmérséklettartományon belül a hidrogén nyo­mása két nagyságrendet változik, és a hidrogén nyo­mása ennek a tartománynak az alsó határán (300 °C) legalább 0,13 Pa. Szobahőmérsékleten a kapcsolóként kialakított 8 kisülési cső szükséges gyújtófeszültsége váltakozó fe­szültségű üzemmód esetén hozzávetőlegesen 250 V csúcsérték, és az újragyújtás feszültsége szintén meg­közelítően 250 V csúcs. Megközelítően ez a feszültség van 300 °C hőmérsékletig. 500 °C hőmérsékleten a gyújtáshoz és újragyújtáshoz szükséges feszültség 800 V felett van. Az ismertetett elrendezés a következőképpen műkö­dik : ha az 1 és 2 csatlakozásokat egy megfelelő feszült­ségforráshoz csatlakoztatjuk. Az áram először az 1 csatlakozáson, a 3 induktivitáson, az 5 elektródán, a 7 kondenzátoron, a 8 kisülési csövön, a 6 elektródán és 2 csatlakozáson keresztül folyik, vagy a hálózati fe­szültség pillanatnyi polaritásától függően az ellenkező irányban. Ez az áram, amely keresztülhalad a 8 kisü­lési csövön, kisülés formájában, a 9 és 10 főelektródák között bizonyos mértékben felmelegíti a 8 kisülési csö­vet, amelyben ily módon hidrogén szabadul fel a titán­­hidrid 9 és 10 főelektródákból. Ennek következtében kis idő múlva a hidrogén nyomása a 8 kisülési csövön belül olyan szintre nő, hogy a 9 és 10 főelektródák kö­zötti kisülés már nem tartható fenn. Ez — rendszerint meglehetősen hirtelen — az áramot megszakítja, és az áram megszakadása a 3 induktivitás jelenléte követ­keztében feszültségcsúcsot hoz létre, a 4 lámpa 5 és 6 elektródái között. Mivel az 5 és 6 elektródák kismér­tékben elő vannak fűtve az eredeti árammal, ez a fe­szültségcsúcs a 4 lámpát begyújtja. Azonban ha ez nem történik meg, a fentiekben leírt módon a folyamat a 8 kisülési csövön keresztül, annak lehűlése következ­tében megismétlődik, a hidrogén nyomása ismét csök­ken, és a kisülés a 9 és 10 főelektródák között ismét létrejön stb. Ha a 4 lámpa begyújtott, akkor annak 5 és 6 elektró­5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom