182650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új cefém- és cefém-származékok előállítására

182 650 mereket egyaránt értjük. A geometriai izomériára utaló „szin” és „anti” megjelölést minden egyes ve­­gvület neve előtt külön feltüntetjük. Megjegyezzük, hogy az (I') általános képletű vegyü­­letek szin-izomerjei a megfelelő anti-izomereknél álta­lában lényegesen nagyobb mikrobaellenes hatással rendelkeznek; ennek megfelelően a szin-izomerek az anti-izomereknél sokkal előnyösebben használhatók fel mikrobás fertőzések megelőzésére és kezelésére. Miként ismert, az (1) általános képletű tiazolil-cso­­port (ahol R8 jelentése a fenti) tautomer egyensúlyban áll az (5) általános képletű tiazolinil-csoporttal (ahol R8' imino-csoportot vagy acilimino-csoportot jelent). Figyelembe véve, hogy az (1) és (5) általános képletű csoportok a tautomer egyensúly értelmében együtt fordulnak elő, illetve egymásba szabadon átalakul­hatnak, oltalmi igényünk az (5) általános képletű csoportot tartalmazó vegyületek előállítására is ki­terjed. A tiazolil- és tiazolinil-csoportot tartalmazó vegyületeket az áttekinthetőség érdekében egységesen ,,tiazolil-vegvületek”-nek nevezzük, és a megfelelő csoportot egységesen az (1) általános képlettel je­löljük. Ismert az is, hogy a (6) részképletű 3-hidroxi-3- cefem-vegyületek enol-oxo tautomer egyensúlyban állnak a megfelelő, (7) részképletű 3-oxo-cefam-vegyü­­letekkel. E vegyületek közül rendszerint az enol-szár­­mazékok stabilabbak. A tautomer egyensúly figye­lembevételével oltalmi igényünk a (7) részképletnek megfelelő 3-oxo-cefam-vegyületek előállítására is.ki­terjed. A 3-hidroxi-3-cefem-vegyüIeteket és a megfe­lelő 3-oxo-cefam-vegyületeket a továbbiakban az át­tekinthetőség érdekében egységesen ,,3-hidroxi-3-ce­­fem-vegyületek”-nek nevezzük, és a megfelelő cso­portot egységesen a (6) általános képlettel jelöljük. Amennyiben egyebet nem közlünk, a „rövidszén­­láncú” megjelölésen 1—-6 szénatomos csoportokat ér­tünk. R1 tiadiazolil-csoportként 1,2,3-tiadiazolil-csopor­­tokat (így l,2,3-tiadiazol-4-il- vagy l,2,3-tiadiazol-5-il­­csoportot), 1,3,4-tiadiazolil-csoportokat vagy 1,2,4- tiadiazolil-csoportokat jelenthet. A tiadiazolil-csoport előnyösen valamely 1,2,3-tiadiazolil-csoport, különö­sen előnyösen, l,2,3-tiadiazol-4-il-csoport lehet. Az R2 helyén álló ,,alkil-csoport” 1—12 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú csoport, így metil-, etil-, propil-, izopropil-, buti!-, izobutil-, terc-butil-, pentil-, neopentil-, hexil-, heptil-, oktil-, nonil-, decil-, un­­decil- vagy dodecil-csoport lehet. Különösen előnyö­sek a rövidszénláncú alkil-csoportok, amelyek cél­szerűen 1—4 szénatomot tartalmazhatnak. Az R2 helyén álló „alkenil-csoport” egyenes vagy elágazó láncú rövidszénláncú alkenil-csoport (így vi­­nil-, allil-, 1-propenil-, izopropenil-, butenil-, izobute­­nil-, pentenil- vagy hexenil-csoport) lehet. Különösen előnyösnek bizonyultak a legföljebb 4 szénatomot tartalmazó alkenil-csoportok. Az R2 helyén álló „alkinil-csoport” egyenes vagy elágazó láncú rövidszénláncú alkinil-csoport (így eti­­nil-, propargil-, 1-propiniI-, 3-butiniI-, 2-butinil-, 4-5 pentinil-, 3-pentinil-, 2-pentinil-, 1-pentinil- vagy 5- hexinil-csoport) lehet. Különösen előnyösnek kizo­­nyultak a legföljebb 4 szénatomot tartalmazó alkinil­­csoportok. Az R2 helyén álló „cikloalkil-csoport” legföljebb 8 szénatomos csoport, előnyösen valamely kis szén­atomszámú cikloalkil-csoport (így ciklopropil-, ciklo­­butil-, ciklopentil- vagy ciklohexil-csoport) lehet. Ki­emelkedően előnyös a ciklohexil-csoport. Az R2 helyén álló rövidszénláncú alkil-csoportokhoz adott esetben szubsztituensként egy vagy több ha­logénatom, karboxil-csoport vagy észterezett karbo­­xil-csoport kapcsolódhat. A „halogénatom” megjelölésen klór-, bróm-, jód- és fluoratomot értünk. Az észterezett karboxil-csopo­­tok például alkoxikarbonil-csoportok vagy hasonló csoportok lehetnek. A halogén-alkil-csoportok előnyös képviselői a kö­vetkezők: klórmetil-, brómmetil-, jódmetil-, fluorme­­til-, triklórmetil-, trifluormetil-, 2-klór-etil-, 1,2-di­­klór-etil-, 2,2,2-trifluor-etil-, 3-klór-propil-, 4-jód-bu­­til-, 5-fluor-pentil- és 6-bróm-hexil-csoport. A karboxi-alkil-csoportok előnyös képviselői közül az alábbiakat soroljuk fel: karboximetil-, 1-karboxi­­etil-, 2-karboxi-etil-, 1-karboxi-propil-, 3-karboxi­­propil-, 4-karboxi-butil-, 5-karboxi-pentil-, 6-karboxi­­hexil-, 1-karboxi-izopropil-, 1-etil-l-karboxi-etil- és 2-metil-2-karboxi-propil-esoport. Az észterezett karboxi-alkil-csoportok előnyös kép­viselőiként említhetjük a következő csoportokat: rö­vidszénláncú alkoxikarbonil-(rövidszénláncú)-alkiI- csoportok (így metoxikarbonil-metil-, etoxikarbonil­­metil-, propoxikarbonil-metil-, terc-butoxikarbonil­­met.il-, 2-etoxikarbonil-etil-, 2-etoxikarbonil-propil-, 4-etoxikarbonil-butil-, 1-terc-butoxikarbonil-izopro­­pil-, l-terc-butoxikarbonil-1-metil-propil-, 4-terc-bu­­toxikarbonil-butil-, 5-terc-butoxikarbonil-pentil- és 6-terc-butoxikarbonil-hexil-csoport). Kiemelkedően előnyösnek bizonyultak a rövidszénláncú alkoxikarbo­­nil-metil-csoportok. R3, R4 és R7 rövidszénláncú alkil-esoportként az R2 csoport meghatározásánál már felsorolt rövidszén­láncú alkil-csoportokat jelentheti. E csoportok előnyö­sen 1—4 szénatomot tartalmaznak. Kiemelkedően elő­nyösek az R3, R4 illetve R7 helyén metil-csoportot tar­talmazó vegyületek. R4 halogénatomként klóratomot, brómatomot, jód­­atomot vagy fluoratomot, előnyösen klóratomot vagy brómatomot jelenthet. R7 acil-csoportként rövidszénláncú alkil-szulfonil­­csoportot (így meziJ-, etán-szulfonil-, 1-metil-etán­­szulfonil-, propán-szulfonij- vagy bután-szulfonil-cso­­portot), aril-szulfonil-csoportot (így tozil- vagy ben­­zol-szulfonil-csoportot) vagy hasonló csoportokat je­lenthet. Az R6 helyén álló acilamino-csoport például a kö­vetkező acil-esoportokat tartalmazhatja: helyettesítet­­len vagy helyettesített rövidszénláncú alkanoil-cso­­portok (így formil-, acetil-, klór-acetil- vagy trifluor­­acetil-csoport). 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom