182643. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként (1-fenil- 2-tiazolil-etil)- tio-éter-származékokat tartalmazó fungicid és növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
182 643 kül, hogy a vegetatív növekedés észrevehetően megváltozna . Növekedés-szabályozók ezenkívül megváltoztathatják a növény összetételét, és ily módon jobb minőségű aratási termékek keletkeznek. Ily módon növelhetjük például a cukorrépa, cukornád, ananász és a citruszgyümölcsök cukortartalmát, vagy a szója vagy a gabona proteintartalmát. A növekedés-szabályozók hatására partenokarpos gyümölcsök is képződhetnek. Ezenkívül befolyásolhatjuk a virág nemét, azaz hogy porzós vagy termős virág keletkezzék. Növekedés-szabályozók -segítségével pozitívan befolyásolható még a szekunder növényi anyagok termelése vagy azok kinyerése. Példaként említjük a gumifák latex-folyásának stimulálását. A növény növekedése közben alkalmazva a növekedés-szabályozókat, azt is elérhetjük, hogy az apikáldominancia kémiai megszüntetésével megnöveljük az oldalelágazást. Ez olyankor áll érdekünkben, ha meg akarjuk növelni valamely növény dugványainak a számát. De elérhetjük az oldalág növekedésének gátlását is, például a dohánynövényeknél a dekapitálás után ilyen módon akadályozzuk meg az oldalhajtások kifejlődését, és ezzel elősegítjük a levélnövekedést. A növekedés-szabályozók hatása alatt úgy irányítható a növény levélállaga, hogy valamely növény levélhullása egy kívánt időpontban következzék be. Ilyen lombtalanítás akkor válik fontossá, amikor meg akarjuk könnyíteni például a szőlő vagy a gyapot mechanikai aratását vagy hogy megadott időpontban, a növény átültetésekor csökkenjen a transzspiráció. A növekedés-szabályozók alkalmazásával megakadályozhatjuk a túl korai termés- vagy gyümölcshullást. Azt is megtehetjük azonban, hogy a gyümölcsvagy terméshullást bizonyos mértékben elősegítjük. A növekedés-szabályozókat arra is alkalmazhatjuk, hogy az aratás időpontjában, kultúrnövények esetében csökkentsük a gyümölcsök leszakításához szükséges erőt, ily módon lehetővé téve a mechanikai aratást, illetve megkönnyítve a manuális aratást. A növekedés-szabályozók segítségével gyorsíthatjuk vagy lassíthatjuk a termés érését, akár az aratás előtt, akár utána. Ez azért is igen előnyös, mert ily módon optimálisan alkalmazkodhatunk a piac szükségleteihez. Néhány esetben, továbbá, javíthatjuk a növekedésszabályozók segítségével a termés vagy gyümölcs színét. A növekedés-szabályozók segítségével ezenkívül az érés idejének szabályozását érhetjük el, így megteremtve annak az előfeltételét, hogy például a dohány, paradicsom vagy kávé teljesen mechanikai vagy manuális aratását egyetlen munkamenetben lehessen végrehajtani. A növekedés-szabályozók alkalmazásával befolyásolhatjuk még a növény mag- vagy rügy-nyugalmi periódusának hosszát, azaz az endogén évi ritmust, és így a növények, például az ananász vagy a kertészetekben a dísznövények olyan időpontban csírázzanak, 9 rügyezzenek vagy virágozzanak, amikor rendes körül menyek között ezt nem tennék. A növekedés-szabályozókkal azt is elérhetjük, hogy késleltetjük a rügyfakadást, a magvak csírázását, és így a fagy veszélyes vidékeken elkerüljük a késői fagyok okozta károsodást. A növekedés-szabályozók kultúrnövények esetében halofiliát is okozhatnak. így megteremthetjük annak az előfeltételét, hogy valamely növényt sótartalmú talajokban is termeszthetünk. A növekedés-szabályozók segítségével a növényekben még fagy- és szárazságrezisztencia is indukálható. A találmány szerinti hatóanyagokat ismert módon alakíthatjuk át a szokásos készítményekké, például oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és granulátumokká. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy elkeverjük a hatóanyagokat töltőanyagokkal, például folyékony oldószerekkel, nyomás alatt állló folyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok alkalmazása mellett, például emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/ vagy habzást előidéző szerek hozzáadásával. Ha töltőanyagként vizet használunk, úgy segéd-oldószereket alkalmazhatunk, például szerves oldószereket. Folyékony oldószerekként a következőket használhatjuk: aromás szénhidrogéneket, például xilolt, toluolt, benzolt vagy alkil-naftalineket ; klórozott aromás vagy alifás szénhidrogéneket, például klór-benzolokat, klóréi iléneket vagy metilén-kloridot ; alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffineket, például kőolaj-frakciókat ; alkoholokat, például butanolt vagy glikolt, valamint ezen alkoholok étereit vagy észtereit ; ketonokat, például acetont, metil-et il -ketont, met ilizobutil-ketont vagy ciklohexanont ; erősen polárosoldószereket, például dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, valamint vizet; folyósított gázalakú töltőanyagok vagy hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek közönséges hőmérsékleten gázaíakúak, például aeroszol-hajtógázok, így diklórdifluor-metán vagy triklór-fluormetán ; szilárd hordozóanyagok a természetes kőzetlisztek, például a kaolinok, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld, és a mesterséges kőzetlisztek, például a nagy diszperzitásfokú kovasavak, a'umínium-oxid és a szilikátok: emulgeáló és/vagy habzást előidéző szerekként megemlítjük a nem-ionos és anionos emulgeátorokat, például a poli(oxi-etilén)zsírsav-észtereket, poli (oxi-et ilén )-zsíralkohol-étereket, például az alkil-aril-poli(glikol-éter)eket, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint a fehérje-hidrolizátumokat ; diszpergálószerekként megemlítjük például a lignint, szulfitszennylúgokat és a met il-cellulózt. A találmány szerinti hatóanyagokat a készítményekben elkeverhetjük ismert egyéb hatóanyagokkal, például fungicidekkel, inszekticidekkel, akaricidekkel. némátocidekkel, herbicidekkel, védőanyagokkal a madarak csonttuberkulózisa ellen, növekedést befolyásoló 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
