182639. lajstromszámú szabadalom • Tápegység nélküli készülék egyen- és váltakozófeszültség kijelzésére

182639 A találmány tárgya olyan, egyen- és váltakozófe­szültség kijelzésére szolgáló készülék, amely tápegysé­get (telepet vagy hálózati tápegységet) nem igényel és áramkorlátozó ellenállást valamint az áramkorlátozó ellenállásról táplált kijelzőt tartalmaz. A találmány szerinti készülék széles értéktartományban alkalmas feszültség akusztikus és/vagy vizuális kijelzésére. Számos olyan készülék ismeretes, amely a mérendő feszültséggel táplálva a feszültség jelenlétéről meg­felelő jelzést tud adni. Ilyen jellegű egyszerű eszközök például az izzólámpa, a ködfénylámpa vagy a csengő. Az ismert készülékek hátránya, hogy az érzékelhető feszültségek tartománya viszonylag szűk. Az alsó mé­réshatárt az érzékelő eszköz érzékenysége, a felsőt, amely általában az alsó határ tízszeresénél nem na­gyobb, a készülék terhelhetősége szabja meg. A 20 60 884 sz. Német Szövetségi Köztársaságbeli sza­badalmi leírás egyen- és váltakozófeszültség jelzésére olyan készüléket ismertet, amelyben áramkorlátozó ellenállással sorosan LED-diódákat kapcsolnak. Ez az egyszerű felépítésű eszköz csak a 4...40 V feszültség­tartományban használható, ennél nagyobb feszültsé­gek károsíthatják. Találmányunk célja olyan egyszerű, olcsó, kézben tartható készülék kialakítása, amely a feszültség ki­jelzésére széles értéktartományban alkalmas. A talál­mány célja továbbá a készülék olyan kialakítása, amely a széles értéktartomány mellett biztosíthatja fény- és hangjelzés együttes alkalmazását. Ez utóbbi azért célszerű, mert a hanghatás sok esetben — amikor nehezen hozzáférhető helyen kell a feszültség indiká­­lást elvégezni — előnyösebb, mint a jól ismert és LED- diódákat vagy ködfénylámpákat hasznosító vizuális kijelző készülékek. A találmány alapja az a felismerés, hogy széles fe­szültségtartományt lehet felölelni a készülék alkalma­zásával abban az esetben, ha a feszültségesést megfe­lelő módon, szükség szerint a feszültségértéktől füg­gően biztosítjuk. Egyszerűbb alkalmazásban kedvező lehet a feszültségesést a rendelkezésre álló és jól ismert tápfeszültségnek megfelelő egyszerű ellenállással biz­tosítani. A feszültségesést biztosító ellenállás után cél­szerűen kis teljesítménnyel táplálható, nagyfrekven­ciás zavaroktól mentes piezoelektromos hangadó egy­séget alkalmazunk. A fenti felismerés hasznosítása találmányunk fel­adata. A kitűzött cél elérésére olyan tápf eszült ség nélküli készüléket dolgoztunk ki egyen- és váltakozófeszültség jelzésére, amely áramkorlátozó ellenállást és arról táp­lált kijelzőt tartalmaz és a találmány szerint kijelző egységként félvezető oszcillátorral meghajtott piezo­elektromos hangadó egységgel van ellátva, ahol az áramkorlátozó ellenállás a félvezető oszcillátorra van vezetve. Az áramkorlátozó ellenállást PTK (pozitív hőmér­sékleti együtthatójú) ellenállásként választva elérhe­tő, hogy a készülék a rajta átfolyó feszültségtől függő­en ellenállását olyan mértékben változtassa, hogy a kimenetén megjelenő feszültség már nem tudja a ki­3 jelző elemeket károsítani. Ha a feszültség egy adott értéket várhatóan nem lép túl (például a szokványos 220 V-os hálózati feszültséget), célszerű lehet áram­­korlátozó ellenállásként egyszerű, hagyományos fel­építésű ellenállást választani. A félvezetős oszcillátort előnyösen relaxációs osz­cillátorként alakítjuk ki, amelynek félvezető eleme szükség szerint diódával párhuzamosan kapcsolt trig­­gerdióda (DIAC) vagy SBS (Silicon Bidirectional Switch) kapcsolóelem. Ez a választás egyszerű felépí­tést tesz lehetővé. Előnyös az a megoldás is, amikor a félvezetős osz­cillátort égyszerő tranzisztorral alakítjuk ki, áram­korlátozó ellenállásként PTK-ellenállást alkalmazunk és a félvezetős oszcillátort és a piezoelektromos hang­adó egységet visszaesatolásos áramkörben csatlakoz­tatjuk egymáshoz. A javasolt visszacsatolás különösen előnyösen hoz­ható létre, ha a piezoelektromos hangadó egység egyik fegyverzetét osztottan alakítjuk ki, az osztott fegyver­zet egyik részét vezérlő elektródként alakítjuk ki, és ezt a félvezetős oszcillátor tranzisztorának bázisára vezetjük. Ez a megoldás az előzőkhöz viszonyítva fel­építésében valamivel bonyolultabb, de olcsó, minde­nütt jól hozzáférhető áramköri elemekből hozható létre. Vizuális kijelzés céljára az áramkorlátozó ellenállás és a félvezetős oszcillátor között megfelelő fénykibo­csátó elemek, különösen LED-diódák helyezhetők el. A kis hőtehetetlenségű PTK-ellenállás alkalmazása révén, mivel az egy anyagára jellemző hőmérsékleten az ún. Curie-pontban ellenállását több nagyságrenddel megváltoztatja, a méréstartomány 4...400 V-ra ter­jeszthető ki. A találmány szerinti készülékben lehető­ség van optikai és akusztikus kijelzésre, anélkül, hogy külön tápfeszültségigény lépne fel. A találmány tárgyát a továbbiakban példaként! ki­viteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti készülék relaxációs osz­cillátorral kialakított változatának kapcsolási elrende­zése a félvezető elemmel párhuzamosan kötött diódá­val, a 2. ábra az 1. ábra szerinti készülék dióda nélkül, a 3. ábra az 1. ábra szerinti készülék külön hangszó­róval ellátva, a 4. ábra a találmány szerinti készülék csengőként használható változata, míg az 5. ábra a találmány szerinti készülék egyszerű tran­zisztorral kialakított változata. A találmány szerinti készülék 1 bemeneti és 6 kime­neti pont között sorbakapcsolva (I. ábra) áramkorlá­tozó ellenállást, előnyöse 2 PTK (pozitív hőmérsékleti együtthatójú) ellenállást, 3 és 4 LED-diódával kiala­kított vizuális kijelzőt, valamint félvezetős oszcillátort tartalmaz. A félvezetős oszcillátor például relaxációs oszcillátorként (1—4. ábra) vagy egyszerű 9 tranzisz­torral visszacsatolt kapcsolásként (5. ábra) hozható létre. A relaxációs oszcillátorban előnyösen 5 trigger­­diódát (DIAC) vagy SBS kapcsolóelemet használunk, 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom