182637. lajstromszámú szabadalom • Számláló típusú frekvencia és/vagy időtartam mérő készülék

182637 való szinkronizálása pedig kiküszöböli az ütemjel­­osztó dekádok késleltetési instabilitását (jitter), így csökkentve a sztohasztikus mérés bizonytalanságát. A mérést indító parancs helyes időzítésével lehetővé válik akár ASK, akár FSK jelek frekvenciájának mé­rése. Ezt szemlélteti a J3 ábra. Az időzítéshez alkal­mazott kiegészítő áramköröket később ismertetjük. Ha amplitúdó-billentyűzött jelek mérésekor az érkező impulzuscsomag tartama nem haladja meg a kapuidőt, a kapuidő hibás beállítása a mérés meghamisítását eredményezi. A J4 ábrán látható, hogy a későbbiek­ben ismertetendő kiegészítő áramkör ebben az esetben érzékeli a hibás beállítást és jelzést ad, ugyanakkor a jelzés nem csak a téves mérés elfogadását kifogásolja, de felhasználható a kapuidő önműködő megváltozta­tására is. Később bemutatjuk azokat a kiegészítő áramkörö­ket és átkötéseket is, melyek révén a hatáslánc idő­tartam mérésére alkalmas. Az 1. ábrán mutatott tömbvázlat alapján röviden ismertetjük a működésmódot. A különböző hullámformájú, periodikus vagy vélet­len bemenőjelek uniformizálását nem ismertetjük, mert az ismert hasonló rendeltetésű készülékek is fel­tételezik az előzetes uniformizálást és ebben a vonat­kozásban a találmány szerinti megoldás sem tér el az ismertektől. A készülék bekapcsolásakor a tömb vázla­ton nem mutatott szerv gondoskodik mindazon egysé­gek és fokozatok alaphelyzetbe állításáról, melyeknél ez a mindenkori kiépítés és rendeltetés függvényében szükséges, ez a szerv mindenképpen működteti egye­bek között a tömb vázlaton látható nullázó 103 fokoza­tot, mely alaphelyzetbe állítja a számláló 102 művet, az indító 120 egységet. Az 1. ábrán nem mutatott szerv egyebek között az ütemjelosztó 150 egység de­­kádjait is alaphelyzetbe, kitüntetett preset helyzetbe állítja. A teljes alaphelyzet beállító hálózatot azért nem mutatjuk, mert az az ismert berendezésekéhez ha­sonló. Frekvenciamérés esetén a már alkalmasan illesztett (uniformizált) mérendő jelet a 101 jelkapu 101a jel­bemenetére adjuk; az ütemjel spektrum előállítására felhasznált kvarcpontosságú órajel lehet pl. 5 MHz frekvenciájú. Ezt a spektrum 141 generátor felsok­szorozza. Az 1. ábrán olyan spektrum 141 generátort mutatunk, mely fáziszárt hurok kapcsolású, a hurkot fáziskomparátor 144 fokozat, szűrő 145 fokozat, fe­szültséggel vezérelhető oszcillátor 143 fokozat és osztó 142 fokozat alkotja. Az órajel a fáziskomparátor 144 fokozat bemenetére kerül, a 141 generátor kimenőjelei az oszcillátor 143 fokozat kimenőjele és az osztó 142 fokozat kimenőjelei, mely utóbbiak az órajel külön­böző felharmonikusai, míg az oszcillátor 143 fokozat kimenőjele az órajel kitüntetett felharmonikusa. E ki­menőjelek multiplexer 147 fokozat különböző bemene­téire kerülnek; ha az oszcillátor 143 fokozat kimenő­jele szinuszos, azt jelformáló 146 fokozaton, pl. Schmitt triggeren át csatoljuk a multiplexer 147 fokozatra. A multiplexer 147 fokozat által szolgáltatott ki­menőjel kerül ütemjelként az ütemjel 140 egység 140b 7 kimenetére. Ennek frekvenciája annak a vezérlőjelnek a logikai tartalmától függ, melyet a logikai 148 hálózat szolgáltat, a sávválasztó 110 egység kimenőjeléitől függően. A logikai 148 hálózat kimenőjele határozza meg azt is, milyen arányban ossza le az ütemjelosztó 150 egység az ütemjel 140 egységtől annak 140b ki­menetén át érkező ütemjelet (lásd a logikai 148 háló­zat kimenőjelének becsatolását az ütemjelosztó 150 egység kimenőjelét szolgáltató dekadikus szervezésű második osztó 152 fokozat vezérlőbemenetére), s mi­lyen mértékű legyen az offszet eltolás. Az 1. ábrán az offszet eltolás vezérlését nem jelöltük be, mert az késziiléktechnikailag sokféleképpen oldható meg és a találmánynak nem alapvető jellemzője, az 1. ábrán látható alapvető jellemzők megvalósítása esetén a logi­kai 148 hálózat kimenetét az ütemjelosztó 150 egység 150b bemenetén kívül még egy további kiegészítő áramkörrel is csatoljuk, mely akár a kapujel 130 egy­ség két 132 és 131 fokozatai közé iktatható, akár a 130 egység kimenő 131 fokozata után kapcsolható és 2/fx mértékkel megnyújtja az ütemjelosztó 150 egység 150c kimenetéről a kapujel 130 egység 130c jelbeme­netére érkező jelet. A sávválasztás, a kapujel tartam beállítása és ezen belül az offszet eltolás mértéke tehát a sávválasztó 110 egységben végzett kiértékelésen alapul; a frekven­cia 111 demodulátor határolja be az optimális mérési frekvenciasávot, melynek kiválasztását a hiszterézissel kialakított komparátor(ok) — a komparátor 112 foko­zat — és a D típusú mintavevő flip-flopok — a minta­vevő 113 fokozat — hajtják végre. Ezen áramkörök paramétereinek helyes beállítására nézve adunk egy gyakorlati példát az osztási arány és az offszet mérték számítására. Legyen a mérendő jelek lehetséges frekvenciáinak tartománya; 10 MHz<4x^50 MHz. I--------------1--------------1------------1-------------1— MHz 8 10 20 30 40 50 f i fszl fsz2 A rendelkezésre álló áramkörválaszték figyelembe­vételével Nxfomax = 100 MHz. A szegmensek középfrekvenciája: fszl = 20 MHz, fsz2 = 40 MHz. Az alsó — 10—30 MHz közötti — szegmensben a kvantálás 50 MHz szerinti, a felső — 30—50 MHz kö­zötti — szegmensben a kvantálás 100 MHz szerinti. Ha az ütemjelet az alsó tartományban Dl hánya­dossal, a felső tartományban D2 hányadossal osztjuk, a két hányados aránya megfelelően: D2/D1 = 2. 100 Hz-es felbontás esetén az bffszet nyújtás (±1/2 digit) 20.00005 fszl == 20 MHz esetén------------- = 20.000000 = 10 ras + 25 ns tM1 = 25 ns 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom