182629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

182629 Rend., C 266 (15). 1168—1170 (1968)], a 2-piridiletil­­származékok Profit, K. és Oeorgi, W. [Ann., 643. 136—144 (1961)], a 2-piridilmetil-szàrmazékok Sund­­berg, R. J. és munkatársai módszerével [J. Heterocycl. Chem., 14(7)., 1279—1281 (1977)], a benziniidazol­­származékok Kologyazsnaja, & X. és munkatársai módszerével [Him. (leteroeikl. Szojegyin., 2. 238—244 (1970)], a piperidinil-szárma/.ékok pedig Stocker, F. B. és munkatársai módszerével [J. ürg. Chem., 35(4). 883—887 (1970)] állíthatók elő. Az 1-mor­­folinilmetil-származék is előállítható a legutóbb emlí­tett módszerrel. Az 1-morfoliniletil-származék az 1 486 817 számú francia szabadalmi leírásból ismert. Az imidazolhoz és az 1-metil-imidazolhoz képest az (IB) általános képletű vegyilletek jóval hatásosab­bak a TXA2-szintetáz gátlásában. Számos találmány szerinti vegyidet hatása ugyanakkor szelektívebb olyan értelemben, hogy nem gátolják más, aggregáló­­dás elleni hatású prosztaglandint termelő enzim tevé­kenységét. Az (IB) általános képletű vegyületek alkalmazása esetén ugyanakkor nem jelentkeznek azok a mellékhatások, amelyek imidazol in vivo be­adása esetén fellépnek. Az (IB) általános képletű vegyületek képesek továbbá in vivo a vérlemezkék aggregálódását gátolni, illetve vérlemezkékből álló halmok vagy csomók dezaggregálódását előidézni. Az (IB) általános képletű vegyületek, valamint sav­­addiciós sóik az analóg szerkezetű vegyületek elő­állítására ismert bármely módszerrel előállíthatok. Általánosságban ezek a módszerek a következő csoportokba sorolhatók : (a) az imidazolgyűrű össze­kapcsolása a molekula további részével, (b) egy pre­­kurzor molekula átalakítása az imidazolgyűrű vagy az aromás gyűrű egy funkciós csoportjának eltávolí­tása útján, vagy (e) egy megfelelő pirazol, imidazolin vagy más telítetlen analóg vegyidet mint kiindulási anyag használatával a kívánt vegyidet előállítása. Az (I) általános képletű vegyületek előállítására ismert legegyszerűbb módszer abban áll, hogy a (II) képletű imidazolt vagy valamelyik sóját valamely (III) általános képletű vegyiilettel — amelynek kép­letében R és A jelentése az (IA) vagy (IB) képletnél megadott, míg Z kilépő csoportot jelent — reagál­­tatunk. Ezt a típusú reagál tatást a szakirodalomban széles körben ismertették már. A kilépő csoport igen sokféle csoport, de előnyösen egy halogénatom (külö­nösen előnyösen klór- vagy brómatom), aril-szulfonil­­oxi-, alkil-szulfoniloxi- vagy aralkil-szulfoniloxi-, külö­nösen előnyösen p-toluol-szulfoniloxiesoport lehet. A reagáltatást előnyösen valamilyen savmegkötő­anyag, például egy alkálifém-alkoholát, így nátrium­­metilát vagy kálium-terc-butilát, valamint egy alkanol jelenlétében hajtjuk végre. Ha Z jelentése halogén­­atom, akkor a reagáltatást egy réz-katalizátor jelen­létében (például olyan réz-katalizátor jelenlétében, amelyet az Ullmann-reakcióhoz hasznosítanak) hajt­hatjuk végre. A Z kilépő csoport maga in situ ki­alakítható a megfelelő alkoholból (Z jelentése ekkor hidroxilcsoport) egy halogénhidrogénnel (például só­5 savval) vagy Lewis-savval (például alumínium-klorid­­dal; végzett reagáltatás útján [lásd a 131577/77 számú közrebocsátott japán szabadalmi bejelentést („ko­­kai'’-t)], majd ezután az így kapott (III) általános képletű vegyidet elkülönítés nélkül imidazollal reagál­­tatható. Alternatív módon egy alkanol (Z jelentése ekkor hidroxilcsoport) vagy ennek valamilyen szárma­zéka (például Z jelentése R-A-O- csoport) közvetlenül reagáltatható imidazollal egy dehidratálószer, példá­ul foszforsav vagy egy foszfát (lásd az 51 105 060 szá­mú japán közzétételi iratot) vagy kénsav vagy egy szulfát (lásd az 51 005 061 számú japán közzétételi ira­tot) jelenlétében végzett hevítés útján. Az (IB) általános képletű vegyületekké, illetve sav­­addíciós sóikká alakítható prekurzor vegyületek közé tartoznak a (IV) általános képletű helyettesített imi­­dazol-származékokés savaddícióssóik. A (IV) általános képletben A és R jelentése az (IB) általános képletnél megadott, továbbá Q1, Q2 és Q3 jelentése azonos vagy eltérő lehet, illetve legalább az egyikük például redukció vagy oxidáció útján eltávolítható csoportot, míg a többi hidrogénatomot vagy ugyanúgy vagy másképpen eltávolítható csoportot (például de­­karboxilezés útján eltávolítható karboxilcsoportot) jelent, azzal a megkötéssel, hogy ha R arilcsoportot vagy aromás heterociklusos csoportot jelent vagy ilyen csoportot tartalmaz, akkor a Q1, Q2 és Q3 eltávolítható csoportok ott lehetnek, illet ve ott is lehetnek a kiindu­lási anyag R helyettesítőjének arilgyűrűjén vagy hete­rociklusos gyűrűjén vagy ilyen gyűrűjén, és onnan el is ^ávolíthatók. Ql, Q2 és Q3 jelenthet például merkap­­to- vagy alkilrészében 1—4 szénatomot tartalmazó alkiltiocsoportot vagy halogénatomot, előnyösen klór­vagy brómatomot. A reakciókörülményeket természe­tesen Q1, Q2 és Q3 jelentésétől függően választjuk meg. Kéntelenítést végezhetünk oxidativ vagy reduktív módszereket alkalmazva, példáid salétromsavval vagy Raney-nikkel jelenlétében végzett hidrogénezéssel. Reduktív dehalogénezést például cink és ecetsav keve­rékével. Raney-nikkel jelenlétében végzett hidrogéne­zéssel vagy más, a szakirodalomból e célra ismert mód­szerrel hajthatunk végre. A (III) általános képletű vegyületek ismert módon előnyösen a megfelelő alkoholok (vagyis Z helyén hid­­roxilcsoportot hordozó (III) általános képletű vegyü­letek) halogénezése útján állíthatók elő. Ha egy ilyen vegyiiletben R jelentése helyettesített cikloalkenil­­csoport, akkor az alkohol egyszerűen előállítható a Prins-reakcióban egv megfelelő helyettesített ciklo­­alkén és paraformaldehid reagáltatása útján [Bull. Chem. Soc. Japan 46/48. 2512—2515 (1973)]. Hasonló módon ha R arilcsoportot és A 3 vagy 4 szénatomot tartalmazó telítetlen csoportot jelent, akkor az alko­hol paraformaldehidből és egy megfelelő, 2 vagy 3 szén­atomot tartalmazó telítetlen A-vegyiiletből előállítha­tó. A (IV) általános képletű helyettesített imidazol­­származékok ismert módon, például a Hoffmann, K. szerkesztésében megjelent „Imidazole and its deri­vatives” c. könyv (az Inter-science Publishers, Inc. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom