182621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mérési elrendezés mozgó gépelemek által zavart terekben szondával végzendő állapotmeghatározáshoz
jeleni ős szilárd anyag koncéul ráeiókülönbségek ftlakulniik ki. A terelő előtti térben magas, a mögötte levő térben viszonylag alacsony az iszapkoncentráció. Kz az iszap«’! vétel helyén az elvett zagy szilárdanyag tartalmának jelentős időbeli ingadozásaként jelentkezik. Bizonyítható, bogy a kimosott vörösiszap zagy NaOH tartalma kedvezőbb iszapolási technológia eseten jelentősen csökkenthető, s e-gy-egy timföldgyárnnkban 10 millió Ft körüli NaOH megtakarítás érhető el., Ennek egyik előfeltétele a méréstechnikai problémák megoldása. Jelenleg nem ismeretes olyan mérési módszer, amely biztosítaná a .szilárdanyag ülepítő és mosó, keverőlereiő elemet is tartalmazó berendezésekben a szilárd fázis időbeli és térbeli eloszlásának mérését, különös tekintettel a keverő-terelő elem közvetlen környezetére. A találmány alapja az a felismerés, hogy az időbeli inhomogénitásnak a merülő szonda mérési folyamatát zavaró, illetve akadályozó hatása megkerülhető, ha követőjellegge! figyeljük a beavatkozó szerv mozgását, s a szondát a tartály olyan részébe merítjük, melyről a figyelés folytán tudjuk, hogy abban meghatározott ideig még nem jelenhet meg a beavatkozó szerv és a szondát kiemeljük a tartályból, mielőtt még a beavatkozó szerv a bemerítés helyét magában foglaló tértartományba beléphetne. Természetesen ezt atértartomán}t (továbbiakban: érzékelési tértartomány) a szonda tényleges térfoglalásánál megfelelően nagyobb terjedelműre választjuk, a tértartomány zavartalanságának időtartamát (továbbiakban: zavartalan pályaállapot időtartama) szinten úgy választjuk mog, hogy a beavatkozó szerv pillanatnyi helyzetének és sebességének figyelembe, vételével számított időtartamot biztonsági tényezővel csökkentjük: az így térbeli és időbeni biztonsággal megválasztott helyen és időpontban végrehajtott bemerítés és kihúzás zavermentcsen elvégezhető. Külön előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy kiválóan alkalmas automatizálásra. Ha olyan figyelő áramkört alkalmazunk, melynek érzékelőszerve a mozgó beavatkozó szerv pillanatnyi helyzetének reprezentálására alkalmas mérési ponthoz illeszkedő esatolószervvel vagy csatlakozó szerelvénnyel van ellátva, a figyelő áramkör (egyik) kimenetét időzítő áramkörrel kötjük össze, az időzítő áramkör (egyik) kimenetét pedig a szondát működtető szerv (egyik) bemenetével csatoljuk, olyan mérési elrendezést alakíthatunk ki, mely biztosítja a mérési ciklusok üzem közbeni végrehajtását önműködő vezérléssel. Ha most a fentieknek megfelelően a szondát az érzékelési térfartományban és a zavartalan pálvaállapot időtartamán belül a figyelendő közeg szintjétől függő mélységig bocsátjuk a tartályba, a műveletet ciklikusan megismételjük és a mintavétellel kapott mérési adatokat önmagában ismert módon — s adott esetben számítástechnikai eszközök alkalmazásával — feldolgozva meghatározzuk a köztitermék pillanatnyi állapotát, ni van információkkal rendelkezünk, melyek felhasználásával folyamatos üzemben optimálisan vezérelhetjük a technológiai folyamatot. A timföldgyártásra ez tovább konkretizálható pl. az alábbiak szerint. A találmány szerinti mérőrendszerben a szilárdfázis tömegkoncentráció-eloszlásával arányos jele(ke)t kibocsátó szonda van, amelyet vertikálisan mozgat egy szervomotorikus süllyesztő egység. A mozgatás célja egyrészt a szilárd fázis vertikális eloszlásának érzékelése, másrészt a szondának a keverőtői való védelme. A szervomotorikus süllyesztő egységet időzi tő-vezérlő egység irányítja. Az időzítővezérlő egység szinkronizálását a keverővei a keverő helyzetét érzékelő és digitális impulzust kibocsátó érzékelőkapesoló elem végzi el. Az időzítő-vezérlő egység célszerűen csak akkor működik és akkor méri az eltelt időt, ha a keverőt mozgató villanymotor is működik és a keverő mozog. Ezt pl. kétállapotú relé .segítségével lehet közvetíteni az időzítő-vezérlő egység bemenetére. A keverő-terelő elemnek a szonda alatt való két egymás utáni elhaladása közben két mérési alapprogramra van lehetőség : a) vertikális szilárdanyag eloszlási profil; b) horizontális szilárd anyag eloszlási profil, illetve ezek kombinációja, A méréssorozat jellemzésére az idő mellett két analóg jel szolgál : a) a szonda vertiális helyzete ; bpa szonda által adott pontban mért szilárd anyag tömegkoncentráció. A keverő helyzetét jelző érzékelő kapcsoló elem szinkronizáló impulzusa óta eltelt idővel a szondának a két terelőkeverő lapát közötti geometriai helyzete jellemezhető. A mérőrendszerben különféle kijelzéseket, illetve adatrögzítéseket alkalmazhatunk, mimellett a rögzítendő és’illetve kijclzendő adatjelek egyben vezérlőjelek is lehetnek a technológiai folyamat, önműködő vezérlésére és szabályozására. Ennek megfelelően a figyelő áramkörnek, az érzékelő szervnek, a működtető szervnek lehet mindenkor egy vagy több kimeneté vagy bemenetű és ha akár bemenőjelből, akár kimenőjelből több különböző típusú van a rendszerben, azok megfelelően eltérő bemenetekre adhatók, illetve eltérő kimenetekről vehetők le, de az is lehet, hogy pl. egyazon kimenet csatlakozik mind az önműködő vezérlő áramkörökre, mind a kijelző eszközökre stb. Ha pl. a szondának a tartályba besiíllyesztése során kijelezzük a szonda pillanatnyi szintjét és az ott mért szilárd anyag tömegkoneentrációt, akkor a. kijelzés alapján az operátor tudni fogja, hogy az általa ismert beállításban az önműködő vezérlő-, illetve szabályozórendszer hogyan fogja befolyásolni a felügyelt folyamatot. Ha ettől eltérő beavatkozást tart szükségesnek, a kijelzés alapján módja van beavatkozni. Horizontális mérés esetén pl. a terelő-keverőnek a szonda alatt való elhaladása időadat kijelzése alapján követhető és ugyancsak kijelezhető pl. a szilárd anyag tömegkoneent ráció. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00
