182603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cianidok visszanyerésére fémek galván leválasztása során keletkező cianid tartalmú mosófolyadékokból
182603 A találmány tárgya új eljárás cianidok kinyerésére fémek galván leválasztása során (elektrolitikus fémleválasztási folyamatoknál) keletkező cianid-tartalmú mosófolyadékokból. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy oldott cianidot tartalmazó mosófolyadékhoz a galvánfiirdő fémionjaival azonos, ekvivalens mennyiségű fémsót adunk, majd az így kapott oldhatatlan sót a mosóiolyadékból elkülönítjük. Az eljárást galvanizáló üzemekben alkalmazzuk. A galvanotechnika területén olyan új rendszerek és új eljárások kidolgozására van szükség, amelyekkel a mosófolyadékok méregtelenítése gazdaságosan és könnyen megvalósítható. Az elektrokémia e területén alkalmazott módszerek igen komplikáltak, speciálisan képzett munkaerő igénybevételét kívánják, nagy költséggel járnak a nagy energiafelhasználás és a szakemberigény' miatt. Ismeretes, hogy a galvanotechnikai eljárásnál nagy mennyiségű vegyszert használnak fel, továbbá a mérgező komponensek eltávolításánál iszap és egyéb maradékok képződnek, amelyek dúsan tartalmaznak nehézfémeket, amelyek azonban kárba vesznek. A fémek galván leválasztása során keletkező cianidtartalmú mosófolyadékokból a cianid visszanyerése a találmány szerinti eljárással oly módon történik, hogy az oldható cianidokat oldhatatla-cianidokká alakítjuk át, majd ezeket szűréssel vagy dekantálással elkülönítjük. Ily módon az oldhatatlan cianidok ismét iparilag hasznosíthatóvá válnak. A találmány szerinti megoldás az ismert megoldásokhoz képest előrehaladást jelent, figyelembe véve a galvanotechnikai eljárásoknál keletkezett káros anyagok eltávolítását. E területen járatos szakember számára jól ismert, hogy' a mosófolyadékból a cianidokat hőbontással távolítják el (1. a 2 346 949 számú NSZK-beli közrebocsátási iratot, C.A. 81. 111 177). Másik ismert megoldás szerint a cianid tartalmú oldatot nátrium-hipoklorittal, majd vasszulfáttal és cinkszulfáttal kezelik (1. Japan Kokai : 75.11999, C.A. 83. 32 761 d). Ismeretesek azok az eljárások is, amelyekhez ioncserélőket, továbbá vegyszereket alkalmaznak, ezek a megoldások igen költséges berendezéseket igényelnek és nagy veszteséggel járnak. A találmány szerinti megoldásnál az oldható cianidokat oldhatatlan formában fémeianidként kicsapjuk, majd a fémoianidokat kinyerjük és iparilag újra hasznosítjuk. A mosófolyadékban levő cianidtartalonmak megfelelő mennyiségű fémsót használunk fel. A fémsók közül azokat választjuk, amelyek egy adott galvánfiirdő esetében lehetővé teszik a keletkező cianidcsapadék visszaadagolását. így például cinkszulfátot vagy kloridot alkalmazunk cianid-tartalmú cinkfürdő esetében, vagy rézszulfátot, illetve réz-kloridot használunk fel cianid-tartalmú rézfürdők esetében. Ezen túlmenően savas vagy alkálikus sókat is adagolhatunk, amelyek a mosófolyadék pH-értékét és a fémionok vegyértékét célszerűen szabályozzák. Ily módon az összes szabad cianidot és ennek komplex sóit oldhatatlan eianiddá alakítjuk át, olyan pH-érték mellett, ami ciángáz képződését kizárja. 3 A mosófolyadék teljes cianidtartalma oldhatatlan sóvá alakul át, és dekantálás vagy szűrés útján elkülöníthető. A fémek galván leválasztásánál minden egyes fémtípusnál eltérő mosófolyadékot alkalmazunk anélkül, hogy a fémeket egymás között elegyítenénk, így a lecsapott cianidokat mosás, szűrés vagy dekantálás után közvetlenül a megfelelő galvanikus fürdőkhöz adva ismételten felhasználhatjuk. A mosást mindaddig folytatjuk, míg a csapadékról távozó víz sűrűsége 1,000 vagy7 0° Bé lesz, ami azt jelenti, hogy a lecsapott cianidok minden egyéb oldható alkatrésztől meg lettek tisztítva. A találmány szerinti megoldás segítségével a cianidokat lecsaphatjuk és/vagy kinyerhetjük minden olyan cianidtartalmú oldatból is, amelyek cink, kadmium, réz, ezüst, arany vagy' e fémek ötvözeteinek galván leválasztása során keletkeznek. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy egyszerű megoldással lehet a galván fémleválasztás során keletkező mosófolyadékokból a cianidokat kinyerni, képzett szakemberek bevonása, illetőleg speciális berendezések vagy vegyszerek alkalmazása nélkül. A találmány szerinti megoldással az értékes vegyidetek az oldatból teljes mértékben kinyerhetők; a kicsapáshoz felhasznált fémsók értéke pedig 2—6-szor kisebb a kinyert anyag értékénél. A legtöbb országban a réz, cink, kadmium, ezüst, arany7, továbbá a cianid importált anyagok, ami indokolttá teszi, hogy a galvanotechnológiai eljárásoknál a mosófolyadékoknál keletkező veszteségeket csökkentsük. A galvanotechnikai iparnak meg kell felelnie a hatósági előírásoknak, a környezetvédelmi szabályoknak, amelyek megkívánják, hogy' az ipari szennyvizet megfelelően kezeljék. Ismeretes, hogy a cianidok nagymértékben mérgező anyagok, ami indokolja a galvanotechnikai ipar szigorú ellenőrzését. A találmány szerinti megoldás az első, amely lehetővé teszi, hogyT a cianidos szennyvíz kezeléséből a felhasznált anyag visszanyerése révén haszon származzon, és amely noha eleget tesz a környezetvédelmi előírásoknak költséget takarít meg. A találmány szerinti megoldás alkalmas egyéb műveleteknél keletkező cianidtartalmú oldatokból a cianid visszanyerésére is. Az oldhatatlan rézcianidot KCN hozzáadásával oldatba visszük, amikor is oldható rézcianid-komplex keletkezik, majd az oldható rézcianid-komplex-sóhoz rézkloridot adunk, amikor oldhatatlan rézcianid keletkezik. A szennyTvíz kezelésénél lejátszódó folyamatot az alábbi reakcióegyenletek szemléltetik : 1. CuCN + KCN ti K [Cu(CN)2] 2. K[Cu(CN)2] + KCN = K.2[Cu(CN)3] 3. K2[Cu(CN)3] = K2[Cu(CN)2-] + CNK, [Cu (CN)3 )3 ] + KCN = [Cu (CN )4 ]3-4. [Cu(CN)2.3i4]l,2,3- + nCuCl = 1 + nCuCN (oldhatatlan) : 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
