182602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti anyagok fénytelenítésére
182602 .A találmány fényképészeti anyagok fénytelenítésére alkalmas eljárásra vonatkozik. Ismeretes, hogy fényképészeti rétegek felületeit szervetlen vagy szerves pigmentek vagy szintetikus polimerek hozzáadásával lehet fényteleníteni. Ily módon olyan felületi érdességet lehet létesíteni, amely jó retusálhatóságot biztosít és megakadályozza Newtonféle gyűrűk kialakulását másolásnál. Olyan fénytelenítő anyagot kell választani, amely fényképészetileg inaktív és törési indexe hasonlít a szárazzselatin törési indexéhez avégett, hogy zavarosodási jelenségek és szórt fény okozta élességheli veszteségek elkerülhetők legyenek. A fénytelenített felületeknek továbbá kevésbé ledörzsölhetőknek és ujjlenyomatokkal szemben ellenállóknak kell lenniök. Az 1,547.639 számú NSZK-beli közzétételi iratban amorf kovasav fénytelenítő szer adagolását javasolják. Ennek a szernek azonban az a hátránya, hogy magasabb hőmérsékleten hajlamos az agglomerálódásra és emiatt nehezen szűrhető. Ugyancsak nem kielégítő hatást mutatnak az alkáliföldfémsók, így a 2,823.136 számú amerikai szabadalmi leírásban megadott sók. Ezeknek a sóknak nagy a sűrűsége és a fedőképessége, ami nagy mértékben befolyásolja a fényképészeti tulajdonságokat. További fénytelenítési lehetőségek is vannak az említetteken kívül. így viaszt (35.234 számú NDK-beli szabadalmi leírás), keményített zselatint (2,522.692 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat), cellulóz-származékokat (725.698 számú német szabadalmi leírás) vagy szintetikus polimer alapú diszperziókat javasolnak adalékként. Ezeknek az ismert eljárásoknak egy sor hátránya van. így a viaszszal fénytelenített rétegeknek nem kielégítő az érdessége, mivel ez a szárításnál részben veszendőbe megy. Keményítő, cellulóz-származékok és keményített zselatin nehezen hozzáférhetők a kívánt szemcsenagyság-tartományban és nagy nedvességeknél részben elvesztik fénytelenítő hatásukat. Szintetikus polimerdiszperzióknak az az előnye, hogy fénytelenítő hatásuk az öntésnél a gyors leülepedés következtében nem csökken. Ismert polimerdiszperziók a polisztiroldiszperziók (645.954 számú angol szabadalmi leírás), polimetilmetakrilát és sztirol kopolimerizátum alapú diszperziók (634.174 számú belga szabadalom és 2,628.643 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat). Folisztirolgyantákkal azonban csak nagyon nehéz egységes részecskeeloszlású stabilis diszperziókat előállítani. Mivel a polisztirol, úgyszintén a polimetilmetakrilát törési indexe jelentős mértékben eltér a zselatin törési indexétől, az ezekkel a diszperziókkal készített fénytelenített fényképészeti anyagoknál nagy mérvű zavarosodás és élességvesztés jelentkezik. Ezenkívül előállításuk nagyon költséges, továbbá nehezen reprodukálhatók. A találmány célja javított eljárás kidolgozása fényképészeti anyagok fénytelenítésére, amellyel egyenletes fénvtelenitést érünk el, emellett a zavarosodási jelenségeket és a szórt fényt teljesen kizárjuk a hasz-. 3 nált fénvtelenítő szerrel, továbbá a fénytelenítő szert nagv ráfordítás nélkül és reprodukálhatóan előállíthatjuk. A találmány alapját az a feladat-alkot ja, hogy szükségessé vált az ismert eljárások hátrányainak, így például a fénytelenítő szer kedvezőtlen törési indexe által okozott megnövekedett zavarosságnak és élességbeli veszteségeknek, továbbá az öntési folyamatnál jelentkező hiányos stabilitásnak, valamint a kedvezőtlen részecskeeloszlás által előidézett hiányos fénytelenítésnek vagy öntési zavaroknak a kiküszöbölése új polimerdiszperzióknak a fényképészeti anyagok fénytelenítéséhez való alkalmazása útján. A feladatot a találmány szerint azzal oldjuk meg, hogy fénytelenítő szerként polivinilklorid- vágj' vinilklorid-keverék—polimerizátum alapú, mikroszuszpenziós polimerizáció vagy gyökös polimerizáeió útján kapott polimerdiszperziót használunk 5—50 súly0 0, előnyösen 7,5—20 súly1’,, mennyiségben a fénytelenítendő réteg kötőanyagának száraz súlj’ára számítva. Ezek a polimerdiszperziók szűk részecskenagj'ságeloszlással rendelkeznek és előállíthatok 0,1—5 pm nagyságban, ahogj' az az 1,301.529 számú NSZK-beli közzétételi iratban és a 978.875 számú angol szabadalmi leírásban (mikroszuszpenziós polimerizáció) vágj' a 2,054.108 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali iratban (gjökös polimerizáció) le van írva. Ezek a diszperziók vizes fázisban pótlólagos védőkolloidok hozzáadása nélkül hajlamosak ülepedésre agglomerálás nélkül. A polimer súlyára számítva 20— 500 súly'1,, védőkolloid, előnj'ösen 100—200 súljT",, zselatin, hozzáadásával nagj'on stabilis diszperziókat kaphatunk. A találmány szerint ezeket időelőtti megdermedés nélkül folyékony formában alkalmazhatjuk fénytelenítő diszperziókként. Lehetőség van azonban arra is, hogj- zselatinoldat hozzáadásával a diszperziót megdermessziik és a zselét raktározzuk. Néhánj’ hónapig 278 K°-on való tárolás után sem jelentkeznek változások a részecskenagj’ságban és a részeeskenagyságeloszlásban. Lehetőség njdlik azonban arra is, hogja zselét szárítsuk. A találmány-szerinti új fénj'telenítő eljárással eziisthalogenid-rétegeket, védőrétegeket, szűrőrétegeket és NC-rétegeket egj'aránt fénj’teleníthetiink. Az lij fénytelenítő eljárás azzal tűnik ki, hogy az alkalmazott fénytelenítő diszperziók egj’szerű módon, nagj’ fordulatszámú diszpergáló készülékek nélkül a kívánt részecskenagj'ságban és szűk részecskenagyságeloszlásban előállíthatok. Ezáltal 0,1—5 pm-os részecskenagj'ságnál már kis fénj'telenítőszer-koncentrácíó esetén is hatásos érdesítéshez jutunk. Mivel a vinilkloridpolimerizátum l,538-as törési indexe majdnem a zselatin törési indexének felel meg, elkerüljük a zavarosodási jelenségeket és az élességbeli veszteségeket. A részecskék diszperziók formájában nagyon stabilisak agglomerálódással szemben, valamint dimenzióállók nagj- nedvességek esetén is. Zselatinnal stabilizálva és dermedés utáni szárítással pótlólagos hűtés nélkül is hosszú ideig tárolhatók és szükség szerint víz4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
