182586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hordozóra vagy fűtőtestre felvitt és/vagy búrába zárt közvetlen vagy közvetett fűtésű termolumineszcens detektorok előállítására

182586 berendezés analóg-digitál átalakítója átalakítja elekt­romos impulzusokká. Az így kapott elektromos impul­zusok száma arányos a TL detektort ért radioaktív sugárzás nagyságával. Ilyen dózismérő berendezést ismertet a 177342 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. Ha a hordozó anyagot ellenállás anyagból készítet­tük, akkor a fűtőtestet kivezetésekkel látjuk el. Ez esetben a TL detektor a kifűtéséhez szükséges fűtő­feszültséget a dózismérő berendezéstől kapja a fűtő­test kivezetésein keresztül. Ettől eltekintve a TL de­tektor sugárterhelésének meghatározása ugyanúgy tör­ténik, mintha a TL detektort a dózismérő berendezés fűtőtálkájára helyeztük volna. A találmány másrészt burába zárt, közvetlen vagy közvetett fűtésű, legalább egy, kivezetésekkel ellátott fűtőtestű TL detektor előállítására vonatkozó eljárás továbbfejlesztése. A találmány (a továbbfejlesztés) abban van, hogy a fűtőteste(ke)t vagy a fűtőtest(ek)­­től elszigetelt hordozó anyago(ka)t alacsony lágyulási hőmérsékletű üveggel bevonjuk, majd termoluminesz­­cens anyago(ka)t viszünk rá, s az így kialakított fűtő­testeikéit vagy hordozó anyago(ka)t az üveg lágyulási hőmérséklete felett hőkezeljük és ezen hőkezeléssel a TL anyago(ka)t az üveg kötőanyagba ágyazzuk. Az eljárás során a fűtőtest(ek)et vagy a fűtőtest(ek)­­től elszigetelt hordozó anyago(ka)t, pl. fémlemezt — pl. széntetrakloriddal -— zsírtalanítjuk. Ezután a fűtő­­test(ek)et vagy a hordozó anyago(ka)t — pl. fémle­mezt — alacsony lágyulási hőmérsékletű, pl. 0,1 mm vastagságban — előnyösen borát — üveggel bevon­juk. A bevonást úgy végezhetjük, hogy 10 mol% lítium tartalmú nátriumtetraborát üveg porát felviszünk a hordozóra és inert atmoszférában, például argonban 650 °C-on 5 percig hőkezeljük. Ezután az üvegre termolumineszcens (TL) anyagot viszünk rá előre meghatározott — pl. 10 mg — mennyiségben. Ezután az így kialakított fűtőtest(ek)et, vagy hordozó anya­­go(ka)t az üveg lágyulási hőmérséklete felett, például 650 °C-on inert atmoszférában, például argonban 7 percig hőkezeljük és ezen hőkezeléssel a TL anyagot az üveg kötőanyagba beágyazzuk. A hőkezelés után a TL anyaggal bevont fütőtest(ek)et, vagy’ a hordozó­­anyago(ka)t és a hordozóanyag (ok )tól elszigetelt fűtő­­test(ek)et ismert módon kivezetésekkel látjuk el, majd a kivezetésekkel azonos hőtágulású, például szilikát üvegburába helyezzük. Például olyan üvegcsőben, melynek kicsi a kálium tartalma és így a természetes 40 K rádioizotóp nem okoz zavaró háttérsugárzást. Az előzetesen ismert módon gázzal — pl. nitrogén gázzal — töltött vagy evakuálás után az üvegburát légmentesen — leforrasztjuk — lezárjuk. A kivezeté­sek felületét a jó elektromos kontaktus érdekében,pl. arannyal bevonjuk. A találmány értelmében célszerű, ha az alacsony lágyulási hőmérsékletű üvegréteget és a TL anya­­go(ka)t a hordozó(k)ra, yTagy a fűtőtest(ek)re a hő­kezelés előtt átmenetileg hőre maradéktalanul bomló ragasztóanyaggal — pl. színtelen nitrolakk 0,5%-os acetonos oldatával — rögzítjük. Hasonlóan járunk 5 el más termolumineszcens any agok esetében is. Azon­ban ha egykristáh’ szeletet, vagy melegsajtolással elő­állított lapocskát kívánunk felvinni az üvegrétegre, úgy nincs szükség az átmeneti rögzítésre. Célszerű, ha a fűtőtestet pl. 15 x 4 X 0,035 mm mé­retben kanthál ellenállás anyagból készítjük, melyen hosszában két, oldalt pl. 0,2 mm-es peremet készítünk. Nevezetesen célszerű, ha a hordozót például 15 mm átmérőjű és 0,030 mm vastag alumíniumból készítjük és pl. 0,15 mm-es peremmel látjuk el. Célszerű még, ha az alacsony lágyulási hőmérsék­letű üvegrétegként Na-Li-tetraborát üveget alkalma­zunk. Célszerű továbbá, ha a hordozó anyagra, pl. fém­csőre vitt TL anyagot tőle elektromosan szigetelt, az előbbinél nagyobb ellenállású fűtőtesttel látjuk el. Célszerű, ha a hordozó anyagokat vagy fűtőtesteket legalább két azonos vagy’ különböző TL anyaggal von­juk be. Célszerű még az is, ha termolumineszcens anyag­ként pl. krómmal, titánnal, nátriummal, vagy itter­­biummal aktivált alumíniumoxidot alkalmazunk. Célszerű még, ha TL anyagként pl. mangánnal vagy diszproziummal aktivált kalciumfluoridot alkalma­zunk. Célszerű továbbá, ha TL anyagként pl. diszprozium­mal vagy tuliummal aktivált kalciumszulfátot alkal­mazunk. Célszerű még, ha TL any agként pl. magnéziummal és titánnal aktivált lítiumfluoridot alkalmazunk. Nevezetesen célszerű, ha TL anyagként pl. mangán­nal vagy ezüsttel aktivált lítiumtetraborátot alkalma­zunk. Célszerű még az is, ha TL anyagként pl. terbiummal aktivált magnéziumszilikátot alkalmazunk. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertet­jük, amelyen a találmány szerinti eljárással megvaló­sított termolumineszcens detektor(ok) kiviteli alakjait tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti termolumineszcens de­tektor példakénti kiviteli alakja keresztmetszetben; a 2. ábra a találmány szerinti termolumineszcens de­tektor oldalnézete metszetben ; a 3. ábra a találmány szerinti kettős termoluminesz­cens detektor egy további példakénti kiviteli alakja elölnézetben; a 4. ábra a kettős termolumineszcens detektor oldal­nézetben; a 5. ábra a kettős termolumineszcens detektor met­szete felülnézetben ; a 6. ábra a találmány szerinti közvetett fűtésű termo­lumineszcens detektor egy példakénti kiviteli alakja. \z 1. ábrán a találmány szerinti TL detektor egy példakénti kiviteli alakja látható. A káliummentes 11 üvegburába a két végén beforrasztott első 12 és második 13 kivezetéshez ponthegesztéssel rögzített 14 fűtőtest az alacsony lágyulási hőmérsékletű 15 borátüveg réteget hordozza. A 15 borátüveg rétegbe hőkezeléssel vannak beágyazva a termolumineszcens 16 anyag kristályszemesék, például CaS04 :Tm. Ez a 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom