182578. lajstromszámú szabadalom • Növényi magvak bevonására alkalmas kompozíció
182 578 Cirokmagvakat a 2. példában ismertetett módon a következő összetételű oldattal vonunk be : Captan 11,1% kávéviasz 5,3% spiritusz 36,0% metilén-klorid 47,2% színezék 0,4% 7. példa Répamagvakat a 2. példában ismertetett módon a következő összetételű oldattal vonunk be: Dithane M 45 2,7% Agronex-Hepta 8,8% sellak 11,1% kávéviasz H,l% spiritusz 26,5% metilén-klorid 39,4% színezék 0,4% Az I—IV. táblázatokban ismertetett kísérleti eredmények is világosan demonstrálják azt, hogy a találmány szerinti eljárással a magvakra felvitt bevonat azok csírázását késlelteti, így nem alkalmas fagy elleni védelemre. Az utóbbi esetben ugyanis a bevonattal szemben az a követelmény, hogy az úgy késleltesse a csírázást, hogy az igen hideg éghajlaton elvetett magvak ne keljenek ki túl korán és így ne pusztuljanak el a fagy hatására. 8. példa — összehasonlító példa I. A minták elkészítése A) Kontrollminta : 150 g Orthozid 75 W fungicidet összekeverünk 500 ml vízzel, majd az így kapott szuszpenziót rápermetezzük 100 kg kukorica-magra. B) Találmány szerinti minta: az említett mennyiségű fungicid szert összekeverjük 750 ml olyan összetételű kötő-oldattal, hogy a kapott kompozíció a találmány értelmében a sellak és a fungicid keverékéből összesen 14,27 s%-ot, továbbá 85,33 s% etanolt és 0,20 s% színezéket tartalmazzon, majd az így kapott bevonó kompozíciót ugyancsak 100 kg kukorica-magra permetezzük. Mindkét esetben a magvakat bevonás után meleg levegővel 2 percen át szárítjuk. 6 II. összehasonlító kísérletek 1. Adhézió a) Kopási ellenállás Az A) és a B) mintából 500—500 g-ot 20 cm-es oldalhosszú, kocka alakú munkaterű keverőben 39 fordulat/perc sebességgel 5 percen át forgatunk, majd a képződött por súlyát mérjük és a felvitt bevonat teljes súlyára vonatkoztatva adjuk meg. Ez a kísérlet tulajdonképpen a szállítás és a mechanikai kezelés során fellépő körülményeket hívatott szimulálni. Eredmények : A) a kísérletre alig van szükség, hiszen a szárítás során a bevonat 40—45%-a veszendőbe megy. B) 4,9%-os veszteség. b) Mosási kísérlet Az A) és a B) mintából 500—500 g-os adagokat először kopási kísérletnek vetünk alá, majd 1,2 mm átmérőjű nyílásokat tartalmazó szitára helyezünk. A magvakra 15 perc leforgása alatt 140 ml vizet permetezünk, majd a magvakat meleg levegővel megszárítjuk. Ez a kísérlet a vetés után a nedves talajban fellépő körülményeket hivatott szimulálni. A hatóanyag-veszteséget toluolos extrakcióval állapítjuk meg. Eredmények : A) 75%-os veszteség B) 23%-os veszteség 2. Bakteriális támadással szembeni ellenállóképesség Az A) és B) mintából 3—3 magot olyan Petri-csészékben helyezünk el, amelyek Escherichia coli baktériummal beoltott táptalajt tartalmaznak. A csészéket a magok elhelyezése után 24 óra, 7 nap és 12 nap elteltével megvizsgáljuk. Megállapítható, hogy a B. minta körül még 12 nap után is sértetlen a hatásosan védett terület, Bzemben az A) minta környezetével. Hasonló eredmények érhetők el a Fusarium gombával szemben is. 3. Csírázás Kukorica-magvakat alkalmazva 6 napon át figyeljük a magvak kikelését. 10 Minta Százalékos 100 palánta kikelés súlya A 91,5 25,9 g B 90,5 27,6 g kezeletlen 84,5 22,5 g 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
