182578. lajstromszámú szabadalom • Növényi magvak bevonására alkalmas kompozíció
182 578 A találmány növényi magvak bevonására alkalmas kompozícióra vonatkozik. Ismeretes, hogy különböző speciális felhasználási célokra a növényi magvakat különböző bevonatokkal látják el. A vonatkozó széleskörű irodalomból csupán példaképpen hivatkozunk a 3808740, 3703404 és 3707807 sz. amerikai, a 242593 sz. szovjet, a 271089. sz. osztrák vagy a 645699. sz. belga szabadalmi leírásokra. így például a magokat „pelletizálják” alakjuk egyenletesebbé tétele és ezáltal kezelésük, illetve mechanikai úton történő vetésük megkönnyítése céljából. A pelletizálás különösen hasznos kisméretű és szabálytalan alakú magvak esetén. Alternatív módon a magvakat olyan bevonatokkal látják el, amelyek megvédik őket hideggel és betegségekkel szemben. Az ilyen bevonatok tartalmazhatnak például inszekticid, fungicid vagy növekedésszabályozó anyagokat. A bevonatokhoz tartozhatnak alkálikus kémhatású anyagok, különösen abban az esetben, ha semleges kémhatású talajt kedvelő magvakat savas kémhatású talajba szükséges vetni. Alkalmazzák továbbá a bevonatokat a csírázást késleltető eszközként is, miáltal normális körülmények között különböző időszakokban virágzó és beérő fajták bevonattal ellátott és bevonat nélküli magvait egyidejűleg lehet "elvetni (lásd például a 3803761. sz. amerikai szabadalmi leírást). így mindkét fajta egyszerre képes virágozni. Ezt a módszert például hibrid vetőmag-kukorica termelésénél hasznosítják. Bár egy bevonat felvitele viszonylag egyszerű művelet, mindazonáltal bizonyos követelményeket ki kell elégítenie ahhoz, hogy nagyüzemi méretekben gazdaságosan kivitelezhető művelet legyen. így a felvitt bevonatnak egyenletesnek, vékonynak de ugyanakkor mechanikusan eléggé ellenállóképesnek kell lennie ahhoz, hogy érintetlen maradjon a magvak kezelésekor és így maximális védelmet nyújtson a magvaknak. Ugyanakkor a bevonó kompozícióval szemben további követelmény, hogy lehetővé tegye viszonylag rövid időn belül nagy mennyiségű mag, célszerűen óránként legfeljebb 10 tonna mag bevonását lényeges veszteség nélkül. A technika állása szerint ismertté vált bevonatok, illetve bevonó kompozíciók a fenti követelményeket nem vagy csak részben elégítik ki, de a legfőbb hátrányuk, hogy legtöbbjük késlelteti a magvak csírázását (itt eltekintünk attól az esettől, amikor éppen ez a cél). Azt találtuk, hogy a későbbiekben még közelebbről ismertetett bizonyos kötőanyagok különösen alkalmasak magvak bevonására, illetve olyan bevonatok kialakítására, amelyek még egy fungicid hatóanyagot és további esetleges komponenseket tartalmaznak. A találmány tárgya tehát kompozíció növényi magvak bevonására. A találmány szerinti kompozícióval a magvak felületéhez szorosan tapadó, nedvesség által átjárható, lényegében vízoldhatatlan bevonat alakítható ki. A találmány szerinti kompozíció 7—22,5 s% fungicid hatóanyagot, 0—26,0 s% inszekticid hatóanyagot, adott esetben sellakot és 0—3,0 súly% szó-3 kásos adalékanyagot, célszerűen színezéket, madárriasztó anyagokat, növekedésszabályozót, kisebb mennyiségű tápanyagokat és műtrágyákat, továbbá a találmány értelmében 3,5—22,5s% mennyiségben sellakot kávéviaszt vagy sellak és kávéviasz 2:1 és 1:4 közötti súlyarányú keverékét mint kötőanyagot 67,0—87,0 s% kötőanyag-oldószerrel együtt tartalmaz. A találmány szerinti kompozíció kötőanyaga lényegében vízben oldhatatlan, aminek eredményeképpen többek között a mag sokkal kevésbé lesz érzékeny tárolás közben nedvességre, továbbá vetés után az esS nem mossa le a bevonatot a magról, így a biológiailag aktív anyagok hosszabb időn át maradnak a maggal együtt. A bevonat ugyanakkor a nedvességet átengedi és így a mag normálisan csírázik. Kötőanyagként tehát sellakot és/vagy kávé viaszt (ez az anyag zöldkávé oldószerrel, például triklór-etilénnel vagy metilénkloriddal végzett extrahálása, majd a szilárd maradék vizes kilúgozása útján állítható elő) használunk. A bevonó kompozícióban levő kötőanyag mennyisége rendszerint a bevonandó mag típusától és egyéb, szakember által rutinkísérletekkel megállapítható tényezőtől függően változik. Az oldószer (amely alatt az egyszerűség kedvéért oldószerelegyeket is értünk) megválasztását a felhasznált kötőanyag minőségének a függvényében végezzük. Rendszerint e célra egy rövidszénláncú alkanolt vagy ketont vagy egy halogénezett szénhidrogént használunk. Eltávolításuk egyszerűségére tekintettel előnyös viszonylag alacsony forráspontú oldószerek használata. Szinte fölösleges annak hangoztatása, hogy az oldószernek nem szabad fitotoxikusnak lennie. A találmány szerinti bevonó kompozíció különböző fungicid hatóanyagokat tartalmazhat. Tekintettel arra, hogy ezek a fungicid hatóanyagok önmagukban ismertek, nem szükséges tulajdonságaik részletes ismertetése. A fungicid hatóanyagnak nem kell oldhatónak lennie a kötőanyag-oldószerben. Egy vagy több fungicid hatóanyag használható, és a fungicid hatóanyagok összmennyisége a bevonat súlyára vonatkoztatva legfeljebb 22,5% lehet. A bevonó kompozíció — miként említettük — tartalmazhat adott esetben egy vagy több inszekticid hatóanyagot, továbbá más adalékokat, például színezékeket, növekedésszabályozókat, kisebb mennyiségű tápanyagokat, műtrágyákat és madárriasztó anyagokat. A bevonó kompozíciót a leginkább egyszerűen úgy vihetjük fel a magvakra, hogy rápermetezzük a magvakra azok mozgása közben, e célra előnyösen forgódobos keverőt, forgó hordót vagy hasonló berendezéseket használva. Ezt követően az oldószerz eltávolítjuk, például úgy, hogy vákuumot létesítünk vagy a bevonatos magvakon meleg levegőt bocsátunk át. Az elpárologtatott oldószert rendszerint kondenzáljuk újrafelhasználás céljából. A bevonó kompozíció és a bevonandó mag viszonylagos mennyisége többek között attól függ, hogy mek4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
