182555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványtartalmú bevonattal ellátott, lignocellulóz tartalmú formatestek előállítására
182555 2. példa 0,8—1,7 mm szemcseméretű lucfenyő-apritékot — amelynek légszáraz állapotban a nedvességtartalma 8,3% — változó mennyiségekben vett olyan ammónium-polifoszfát-oldattal kezeljük, amelynek fajsúlya 1,4 és NPK-elemzési eredménye 10:34:00 (NH4 :P205 :K súlyarány). Mindegyik mintát ezután állandó súlymennyiségben vett olyan ásványi kötőanyaggal vonunk be, amely átlagosan 149 [xm-nél kisebb szemcseméretű, továbbá 75 súly% őrölt dolomitból és 25 súly% agyonégetett magnézium-oxidból áll, illetve olyan mennyiségben van véve, hogy súlya háromszorosa a faapríték súlyának. Nem alkalmazunk tömörítő nyomást 7,7 cm hosszú és 3,03 cm átmérőjű hengeralakú próbatestek készítésekor. A próbatestek öntése után már 30 perccel elvégezzük a nyomáspróbákat. A kapott eredményeket a II. táblázatban adjuk meg. II. táblázat c £ 1c n M < a .5 8 A Súlyrész őrölt dolomit Agyon égetett MgO o £ a \s «3 *o O é M r—1 || ÍS 4? ■é .50 a 1* £ * 1. 1 2,25 0,75 0,57 1,50 0,82 17,9 2. 1 2,25 0,75 0,80 2,10 0,86 26,4 3. 1 2,25 0,75 1,01 2,70 0,93 26,7 4. 1 — 3,00 0,57 1,50 0,82 12,7 5. 1 — 3,00 0,80 2,10 0,86 20,0 6. 1 — 3,00 0,01 2,70 0,93 26,8 7. 1 2,95 0,05 0,57 1,50 0,82 15,1 8. 1 2,95 0,05 0,80 2,10 0,86 17,9 9. 1 2,95 0,05 0,01 2,70 0,93 18,8 gyakorolt gátló hatását, amit — miként említettük — a technika állása szerint ismert megoldások esetében portlandcementnél és más magnezittartalmú cementeknél észleltek. Ugyanazon faféleség esetében eltérő 5 sűrűségű mintákat alakítottunk ki úgy, hogy a formázáskor 1-103 * 5, 2-105, illetve 10-105 Pa nagyságú tömörítő nyomást alkalmaztunk. 6 10 III táblázat 15 a a •CS M < N P |i ll 11 3 5 "&B M U «3 «=3 . J S B '3 ® *o o- S3 ■ó a '5 $> a a? £•33 B le 3 e 0u a • • «8 ü 1. lucfenyő 870 23,2 26,4 57,3 2. lucfenyő 1070 23,5 35,0 94,1 3. lucfenyő 1300 28,6 46,6 114,7 20 4. lucfagyapot 450 — — 15,1 5. vörös cédrus 500 11,8 16,8 20,1 6. vörös cédrus 770 16,9 23,2 44,9 7. vörös cédrus 960 25,5 33,2 48,8 8. vörösfenyő 890 22,7 — 59,1 25 9. akác 1090 25,7 43,9 93,2 10. keruin 1230 33,0 48,8 92,4 11. bükk 1030 20,6 44,9 64,7 12. kanadai fenyő 860 21,2 — — 13. Hembal-fenyő 30 (nedves) 860 14,7 — 36,6 14. vörösfenyő kérge 750 17,1 — 23,6 15. amerikai nyárfa 580 18,0 19,2 28,5 35 16. rizshéj 970 — 19,2 — 17. bagassz 890 17,2 — 25,3 3. példa Az előző példákban ismertetett módon henger alakú próbatesteket állítunk elő legkülönbözőbb lignocellulóztartalmú anyagokból, igazolandó a találmány szerinti eljárás széles körű alkalmazhatóságát. A kapott próbatestek nyomószilárdsági értékeit a III. táblázatban adjuk meg. A 0,8—1,7 mm szemcseméretű faaprítékot 8,3% nedvességtartalomig szárítjuk, majd meghatározott súlyú ammónium-polifoszfát-oldattal (NPK-elemzése : 10:34:00) és ásványi kötőanyaggal (75 súly% dolomitból és 25 súly% agyonégetett magnézium-oxidból áll) kezeljük. A fa: ásványi kötőanyag súlyarány 1:3 és a fa: P205 súlyarány 1:2,1. A tömörítési nyomás az öntőformában 1-105 Pa és a nyomópróbát a kezdeti összekeverés után 30 perccel, 105 °C-on 15 percen át végzett tárolást követően és 20 °C-on 7 napon át végzett tárolást követően végezzük el. A kezdeti szilárdságban mutatkozó különbségek sokkal inkább a részecskék saját szilárdságát tükrözik, mint bizonyos faalkotórészeknek a kötési folyamatra 4. példa 40 Légszáraz, 0,5—3 cm hosszú forgácsok alakjában levő és 0,8—4,00 mm2 átlagos keresztmetszetű lucfenyőaprítékot a 3. példában ismertetett összetételű ammónium-polifoszfát-oldattal és ásványi kötőanyag- 45 gal keverünk össze, az utóbbi két komponenst növekvő mennyiségekben, de egymáshoz viszonyítva állandó súlyarányban hasznosítva. 50 IV. táblázat Nyomítezilérdság (10* Pa) 55 5 ~~ < 'J. a oT Ö <X »o O 55 1. 1 2,0 1,4 0,53 0,65 8,2 29,2 2. 1 3,0 2,10 0,80 0,87 25,5 57,3 3. 1 4,0 2,80 1,06 1,02 29,0 51,9 60 4. 1 5,0 3,50 1,33 1,20 43,9 122,5 ff
