182551. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok kezelésére
5 182551 6 állítva, és természetesen lehet másféle szerkezeti kialakítású is. A 15 belső medencében helyezkednek el tengelyszimmetrikusan a ferde 5 lamellás betétek. A betétrendszer két-, három-, négy-, öt-, hattagú stb. lehet. A betétekben lamináris áramlási viszonyok között történik a szeparáció, pl. olajok, zsírok, lebegőanyagok stb. esetében. Az 5 lamellás betétek felett van kialakítva a szeparált anyagok 4 gyűjtőtere, mely alsó végén a függőleges 2 aknarészbe torkollik, a folyadék áramoltatására a 4 győjtőtér és előülepítő 3 iszaptér között. A 3 iszaptér felső felületén az 5 lamellás betétekkel határos, alsó terében pedig ferde felületekkel van kiképezve iszapgyűjtésre és sűrítésre. Az 5 lamellás betétek után sugárirányban haladva 6 közbenső tér van kialakítva, mely lehetővé teszi az utólagosan kivált iszapok vezetését, gyűjtését a 6 tér alsó felében levő ferde oldalfalú 14 iszapgyűjtő térbe. A 15 belső medence körül koncentrikusan a körgyűrű alakú 16 külső medence helyezkedik el, melyben 8 és 10 körgyűrűterek vannak kialakítva. A 8 és 10 körgyűrűtereket körbefutó 9 terelőfal választja el. A 8 körgyűrűtérben helyezkedik el a koaleszcens lemezekből, 7 lamellákból álló rendszer, mely körgyűrű, -körszelet- vagy sokszögszegmensekből áll. A 7 lamellákon keresztül a szeparálandó folyadék radiálisán áramlik át, lamináris áramlási jelleggel. A lamellalemezek koaleszcens jellegűek, s fokozott szeparációt biztosítanak. A külső 10 körgyűrűtérben helyezkedik el a felső vízszint magasságában a kör alakú 11 bukóvályú, melybe a 12 bukóélen keresztül jut a tisztított, szeparált folyadék, ahonnan a 13 vezetékkel vezethető ki a rendszerből. Az 1. és 2. ábrán látott berendezés működése a következő: Az 1 nyersvízvezetéken keresztül vagy gravitációval, vagy nyomás alatt érkezik a szeparálandó folyadék, pl. olajos szennyvíz a berendezésbe, éspedig annak elő ülepítő 3 iszapterébe, ahol a homok és ülepedő egyéb anyagok kiülepednek. Előülepítés után a tisztítandó folyadék felfelé áramlik és felúszik a 4 gyűjtőtérbe a folyadék fajsúlyánál kisebb fajsúlyú anyag, pl. olaj, zsír stb. A tisztítandó folyadék radiálisán halad keresztül a ferde 5 lamellás betéteken, ahol lamináris áramlási viszonyok mellett fokozott szeparáció történik. Az 5 lamellás betétekben szeparált pl. olaj a lamellák felső ferde éle mentén visszaáramlik a 2 aknarészbe, ahonnan felfelé úszik a 4 gyűjtőtérbe. Az 5 lamellás betét lamellái között kiülepedett iszap lefelé csúszva a 6 közbenső térbe kerül, melynek alsó terében iszapgyűjtő-sűrítő rész van. Ezen részből az iszapot periodikusan ki lehet szivattyúzni vagy gravitációs, vagy nyomásos módszerrel kiengedni további tárolásra. Az előtisztított, szeparált folyadék a továbbiakban a külső kerület irányában van vezetve, éspedig a vízszintes koaleszcens 7 lamellákon van átáramoltatva, ahol fokozott lamináris áramlás alakul ki és olajos szennyezettség esetén a koaleszcens 7 lamellák hatására a relatív kisebb, mikron nagyságú olajszemcsék cseppekké alakulva szeparálásra kerülnek, ill. a körgyűrűtér felső felületére emelkednek, ahonnan lefölözéssel, dekantálással lehet eltávolítani az így szeparált olajmennyiséget. A tisztított, szeparált folyadék a 9 terelőfal irányításával a 10 körgyűrűtérbe jut, ahol felfelé emelkedik, a folyadékszint magasságában elhelyezett 11 bukóvályúba jut a 12 bukóéleken át, ahonnan a 13 vezetéken át távozik a berendezésből a tisztított folyadék. Amint a 2. ábrán látható, központi tengely körül koncentrikusan helyezkednek el a kör-, ill. körgyűrű alakú 15 és 16 medencék. A központi 2 aknarész alatt helyezkedik el a 3 iszaptér. Ugyancsak a 2 aknarész köré kapcsolódnak sugárirányban az 5 lamellás betétek, melyeknek elemei oldalaikon zártak és így a folyadék csak ezen 5 lamellás betéteken keresztül haladhat tovább. A 6 közbenső tér után sugárirányban kifelé a koaleszcens 7 lamellák találhatók, melyekbe a belépés a 15 belső medence válaszfalán kialakított perforált hengerpalást felületén keresztül történik, egyenletes folyadékáramban. A további 8 és 10 gyűrűterek, a 11 bukóvályú és a 12 bukóéi teljes köralaprajzú berendezésrészek. Az elvezető 13 vezeték a kerület bármely pontján csatlakoztatható a 11 bukóvályúhoz. Az 1. és 2. ábrán látható megoldásnál az 5 lamellás betét és/vagy a 7 lamellák akkor dolgoznak a legeredményesebben, leggazdaságosabban, ha azokat a 3—8. ábrán bemutatott lamella szerkezettel alakítjuk ki. A 3. ábrán olyan lamellás betét szerkezete látható, melynek függőlegesen elhelyezkedő 41 csatornáit 42 köríves válaszelemek alkotják, ill. határolják el egymástól. A 4. ábrán bemutatott kedvező keresztmetszetkialakításnál különösen előnyös ülepítési, szétválasztási tulajdonságok adódnak, mivel a keresztmetszet sok hegyesszögű sarkot tartalmaz, amelyek mentén különösen jól lerakódnak a kiválasztandó anyagok. Célszerű, ha a 42 válaszelemeknél az egyes körívek szélei a szomszédos körív belső oldalának közepénél helyezkednek el vagy ahhoz csatlakoznak. A 42 válaszelemek r sugarai célszerűen azonosak. Gyárthatósági és szerelhetőségi szempontból, továbbá hogy minél nagyobb fajlagos felület legyen elérhető, az egyes körívek középpontjai a 43 négyzet- vagy téglalapháló minden második 44 metszéspontjába esnek. A 43 négyzet- vagy téglalapháló t osztástávolsága előnyösen nagyobb, mint az r sugár, de kisebb — négyzetháló esetén —, mint az r sugár V2-szerese. Ha ugyanis a t osztástávolság kisebb az r sugárnál, akkor nehezen előállítható, bonyolult keresztmetszet adódik, ha viszont nagyobb, mint — négyzetháló esetén — az r sugár V2-szerese, a körívek már nem metszik egymást és az említett éles sarkok sem jönnek létre. Kedvező kiviteli alak az, ahol a lamellásbetét szerkezete az 5. ábrán látható 45 csövekből van összefűzve. A 45 csövek palástján alkotóirányú 46 hasítékok vannak, melyek a 45 cső hosszának feléig nyúlnak. A 45 csöveket 46 hasitékaikkal szembefordítva lehet egymással összefűzni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
