182547. lajstromszámú szabadalom • Difenil-amin-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására

102'547 A találmány tárgya difenil-amin-származékokat tar­talmazó szelektív herbicid készítmények és eljárás a vegyiiletek előállítására. A találmány szerint tehát herbieid hatású vegyületeket állítunk elő, melyeket az (I) általános képlettel jellemezhetünk, ahol a képletben X jelentése trifluor-metil-csoport vagy halogénatom, Rj jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkilcso­­port, előnyösen 1—3 szénatomos alkilcsoport, 2—4 szénatomos alkenilcsoport, előnyösen allilcsoport vagy benzilcsoport, R2 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, előnyösen 1—3 szénatomos alkilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkilcso­port, vagy alkálifématom, Y jelentése oxigén- vagy kénatom és n jelentése 0, 1 vagy 2. Herbicid hatású analóg vegyületként jól ismert a 2,4-D(2,4-diklór-fenoxi-ecetsav), azonban ez a ve­­gyület szinte semmi herbicid hatást nem mutat fű­gyomokkal szemben. Továbbá a 136138/1977 számú japán közrebocsátási irat szerint a m-anilino-fenoxi­­propionsav-származékok gyógyszerként használatosak és a szabadalmi bejelentésben azt is közük, hogy az m-anilino-vegyületek herbicid hatást mutatnak fű­­szerű gyomokkal szemben. Azt találtuk, hogy a p-anilino-vegyületek közül az anilino-fenoxi-karbonsav-származékok kiemelkedő herbicid hatással rendelkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek tehát különösen a fűszerű gyomokkal szemben hatásosak. Ilyen gyo­mok lehetnek például a közönséges kakaslábfű (Echi­­nochloa crus-galli), szőrös disznóparéj (Alopecurus my­­osuriodes), pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), hélazab (Avena fatua) és a Johnsonfű (Sorghum hale­­pense). Ezek a vegyületek nem károsítják a rizs növé­­nyeket, sem pedig a széleslevelű kultúrnövényeket, mint amilyenek a bab, borsó, retek, répa és az uborka, melyek könnyen fitotoxicitás miatt károsodnak. A találmány szerint előállított vegyületek herbicid hatáson kívül fungicid hatással is rendelkeznek, to­vábbá fájdalomcsillapító, vérnyomáscsökkentő, gyul­ladásgátló és antibiotikus hatással is rendelkeznek és ezért gyógyszerként is hasznosíthatók. Az (I) általános képletben X jelentése előnyösen trifluor-metil-csoport, klór-, bróm- vagy jódatom ; R-, jelentése előnyösen hidrogénatom vagy 1—3 szénato­mos alkilcsoport ; R2 jelentése I—3 szénatomos alkil­csoport, R3 jelentése 1—3 szénatomos alkilcsoport és n jelentése 0. A legelőnyösebb, ha X jelentése trifluor­­metil-csoport, R, jelentése hidrogénatom, R2 jelentése metilcsoport és Y oxigénatom. Az R3 helyén alkilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket az 1. reakcióvázlat szerint állít­hatjuk elő, ahol a képletekben X, R(1 R2, Y és n jelen­tése a fenti, R,’ jelentése 1—4 szénatomos alkil-, I—4 szénatomos alkenil- vagy benzilcsoport, R3’ jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport és Hal jelentése halogén­atom, például klór- vagy brómatom. Az I. reakcióvázlat szerinti reakciókat inert oldó­szerben lúgos kondenzálószer jelenlétében hajtjuk vég­S re. A reakció úgy is végbemehet, hogy a reakcióelegyet 3— 6 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt melegítjük. Inert oldószerként a szokásos oldószereket, például acetont, metil-etil-ketont, acetonitrilt, diklór-metánt, etil-acetátot, izopropil-alkoholt, etilén-glikolt, dimetil­­formamidot, dimetil-szulfoxidot, benzolt, toluolt, xi­­lolt, klór-benzolt, valamint diklór-benzolt használha­tunk. Lúgos kondenzálószerként előnyösen kálium-karbo­nátot, nátrium-karbonátot vagy nátrium-alkoholátot, például metilátot alkalmazhatunk. A reakció befejezése után az oldatot hűtött vízbe öntjük, a reakció termékét szerves oldószerrel extra­háljuk. A szerves oldószeres réteget vízzel mossuk, majd szárítjuk. Az oldószer ledesztillálása után a talál­mány szerinti észter-vegyületet kapjuk. A találmány szerint előállított (I) általános képletű karbonsavat, ahol R3 jelentése hidrogénatom, az észter-vegyület szokásos lúgos hidrolízisével állíthatjuk elő. Az alkáli­fémsót a karbonsav alkálifém-hidroxiddal, például nátrium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal történő szerves oldószerben véghezvitt reakciójával állíthatjuk elő. A találmány szerinti vegyületet a 2. reakeióvázlattal is előállíthatjuk. A (II) általános képletű kiindulási anyagot a 3. re­akcióvázlat szerint állíthatjuk elő. A találmány további részleteit az alábbi példákkal szemléltetjük : 1. példa 4- (2-nitro-4-(trifluor-metil)-anilino)-fenol 6 g p-amino-fenolt 60 ml izopropil-alkoholban ol­dunk, az oldathoz 6 g 4-klór-3-nitro-benzotrifluoridot adunk és a kapott oldatot 12 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt melegítjük. A reakció befejeződése után az oldószert desztillálással eltávolítjuk és a maradékot benzolban oldjuk. A kapott oldatot leszűrjük és az oldószert a szűrletből ledesztilláljuk. Ily módon 7,5 g kívánt terméket kapunk. Op. : 133~ 134 °C. 2-[4-(2-nitro-4-(trifluor-metil)-anilino)-fenoxi]-etil­­propionát (I. szánni vegyül et) 7,5 g 4-(2-nitro-4-(trifluor-metil)-anilino)-fenolt 80 ml metil-etil-ketonban oldunk. Az oldathoz 3,5 g víz­mentes kálium-karbonátot, majd 4,6 g 2-bróm-etil­­propionátot adagolunk. Az oldatot 5 óra hosszat visz­­szafolyató hűtő alatt melegítjük. A kapott oldatot vízre öntjük és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-ace­­tátos oldatot vízzel mossuk és vízmentes magnézium­szulfáttal szárítjuk. 8,2 g kívánt terméket kapunk az oldószer ledesztillálása után. Op.: 61 ~63 °C. 2. példa 2-[4-(2-nitro-4-(trifluor-metil)-anilino)-fenoxi]-pro­­pionsav (2. számú vegyület) 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom