182541. lajstromszámú szabadalom • Berendezés emulzió bontására, főleg kőolaj víztelenítésére

182 541 Az előnyös kivitelnél a fázisfelület helyzetbeszabá­­lyozására az áramlásterelővel együttműködő szifon kézikerékkel magasságban állítható. Egy további előnyös kivitelt jelent az a megoldás, melynél az egyes tereket iszapleeresztő csonkokkal látják el. A találmány előnye, hogy az alkalmazott dinamikai effektusokkal, valamint a folyadékkezelő készülék megfelelő terében létrehozható áramlási vi­szonyokkal a készülék hatékony üzemelése biztosít­ható. A készülék kialakítása lehetővé teszi, hogy a kő­olaj jellege, sűrűsége, parafintartalma, szabad és emul­zióban kötött víz mennyisége, a víz sótartalma, a víz­ben oldott kloridok és hidrokarbonátok arányának megváltozása esetén a készülék az új összetételhez igazítható; ugyanis a készüléken belül szabályozható a víz—olaj fázishatár, párhuzamos vágj7 soros kap­csolás válhat lehetővé több készülék együttműködte­tése esetén stb. A találmány nagy előnye, hogy az oldott szénhidrogének elvezetésére és gyűjtésére külön szerve van. A továbbiakban a találmány szerinti berendezés ki­viteli alakját szemléltetjük, ahol az 1. ábra egy egység hosszmetszetét, a 2. ábra a víztéri keresztmetszetét mutatja be vázla­tosan. Az 1 berendezés 11 előkészítőterének első részébe 6 ciklon van beépítve a víz—olaj emulzió bevezetése céljából. A 11 előkészítő tér alsó harmadában 7 fűtő­csőköteg van elrendezve, míg az említett tér felső részén 17 gázkivezető csonk van elhelyezve. A folya­­dék-gázfázis szétbontására szolgáló 6 ciklon 6a gáz­­elvezetővel rendelkezik, mely a 17 gázkivezető csonk­hoz van kapcsolva. A folyadék irányított vezetésére 6b folyadéksugár elvezető szolgál, mely a folyadékot a 7 fűtő csőkötegre irányítja. All előkészítőtér és 12 nyugtatótér között perforált lemezekkel határolt 8 ütköztető töltet van elhelyezve. A 12 nyugtatóteret a 9 gátlemez zárja le, melynek alsó részéhez 20 perforált áramlásterelő közbeiktatásá­val 2 vízlevezető cső csatlakozik. A 2 vízlevezető csőre szerelt 3 tömítőgyűrűs 10 szifon 10a kézikerékkel a kí­vánt helyzetbe állítható és így a fázishatár szabályoz­ható. A 13 vízteret a 4 víztérhatárolófal és 5 víztérhatároló fedél választja el a 14 olaj tértől. Az 5 víztérhatároló fedél a 14 olajtér irányába lejtősen van kialakítva az olaj elvezetésének elősegítése érdekében. A berendezésben szétválasztott folyadékfázisok a 15 vízkilépő csonkon, ill. a 16 olajkivezető csonkon át nyernek elvezetést, míg a gáz a már említett 17 gáz­kivezető csonkon távozik. A zavartalan üzemvitel megvalósításához a készülék megfelelő technológiai csonkokkal is rendelkezik, ezért a készülék 11 előkészí­tőtere, 12 nyugtatótere, 13 víztere 18a, ill. 18b és 18c iszapleeresztő csonkokkal van ellátva. A berendezés 19 biztosító szelepcsonkkal is rendelkezik, melyre túl­nyomás határoló szerelhető. A találmány szerinti berendezés működtetése, üze­meltetése az alábbiak szerint megy végbe: A középnyomáson szeparált, emulzióbontó vegy-5 szerrel kezelt és a bontási hőmérsékletre hőcserélők segítségével felmelegített emulziót a 6 ciklonon át ve­zetjük be a 11 előkészítőtérbe. A 6 ciklon elősegíti az emulzióban oldott gáz kiválá- 5 sát és a 6a gázelvezetőn való elvezetését. Az emulzió folyadéksugarat a 6b folyadéksugár el­vezető a vízágy alá juttatva ütközteti a 7 fűtőcső­köteggel. A hőátadó felületen intenzíven érintkező folyadékrészecskék lokális túlmelegítése és az emulzió 10 bontási hőmérsékleten való tartása ezáltal megoldha­tó. A felszabadult gáz a 17 gázkivezető csonkon tá­vozik. A készülékbe helyezett 8 ütköztető töltet az emul­zióvegyszerrel kezelt és bontási hőmérsékletre felmele- 15 gített „víz az olajban” emulzió megbontását elősegíti, a diszpergált fázis a koaguláltatás során cseppeket al­kot, a víz ülepszik, az olaj pedig a faj súlykülönbség következtében felúszik. A 8 ütköztető töltet után a 12 nyugtatótérben egyenletes folyadékáramlási kép 20 alakul ki, megakadályozva a rövidrezáró csatornák képződését. A megfelelő hosszúságúra választott 12 nyugtató­térben a vízből további koaguláltatott olaj cseppecskék felúsztatására elegendő idő és út áll rendelkezésre. 25 A víz—olaj fázishatár magassága széles határok kö­zött változtatható, így az emulzió víz—olaj arányához mind a víz, mind az olajfázisban a legkedvezőbb áram­lási sebesség beállítására lehetőség van. A 9 gátlemezhez az olaj és vízfázis vertikálisan el- 30 különítve érkezik, a felúsztatott olaj a 9 gátlemez élén és az 5 víztérhatároló fedélen a 14 olajtérbe jut, ahon­nét a 16 olajkivezető csonkon át távozhat, A 12 nyugtató&ér'vjégéúek alsó teréből a leválasztott rétegvíz a 20 áramlásterelőn, 10 szifonon át. a 13 víz- 35 térbe kerül. Az olajréteg magasságának függvényében a 10a kézikerékkel a rétegvíznek a 13 víztérbe való átbukta­­tásához az optimális magasság egyszerű módon be­állítható. A 13 víztérből a rétegvíz 15 csonkon át ve- 40 zethető el a berendezésből. A 10 szifonnak a berende­zés belsejében való elrendezése kedvező üzemeltetési körülményeket eredményez, a belső nyomás, illetőleg annak ingadozása nem hat a működésre. A külső el­helyezéssel szemben a negatív környezeti hőmérséklet 45 nem veszélyezteti az üzembiztos fázishatárszint tartá­sát, ugyanakkor a 10a kézikerék könnyen hozzáfér­hető, ennek következtében a fázishatár megfelelő be­állítása, a változott termelési körülményekhez való igazítása nem okoz problémát. A 12 nyugtatótérből az 50 olaj — mint arról már említés történt — a 9-gátlemez élén bukik át a 14 olajtérbe, ahonnan pl. automatikus szintszabályozóval vezérelt 16 olajkivezető csonkon és szabályozószelepen át távozhat . A találmány előnye, hogy kisebb volumenű bérén- 55 dezésekből áll, azok kapcsolásával a mindenkori igé­nyeknek megfelelő kapacitás biztosítható, így az idő­ben változó termelési követelmények kielégítése prob­lémamentesen, rugalmasan és gyorsan megtörténhet. A találmány alkalmas a fajlagos kezelőkapacitás min- 60 denkori biztosítására. 6 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom