182539. lajstromszámú szabadalom • Antidotum tartalmú herbicid készítmények

7 182539 8 7. példa Granulátum összetétel: Herbicid; N-(2,6-dietil-fenil)-N-(etoxi-karbonil­­-metil)-klór-acetamid (Antor néven forgal­mazott herbicid) 40 g Antidotum; N-( 1,1 -dimetü-propargil)-N-(3,3-diklór­­-allil)-diklór-acetamid (1. példa szerinti vegyület) 1 g Felületaktív anyag; polietoxilezett ricinusolaj 1 g 0,3-1,5 mm szemcseméretű bentonit 750 g A komponenseket az 5. példában megadott sor­rendben feloldjuk 500 ml metilén-kloridban. A ka­pott elegyet élénken keverjük, majd csökkentett nyomáson szárítjuk az oldószer teljes elpárologta­­tásáig. 8. példa A találmány szerinti antidotumok hatásának vizsgálata 10 cm magas és ugyanakkora felső átmérőjű, homokos talajt tartalmazó cserepek mindegyikében kukoricát vetettünk és a cserepeket 8, azonos számú cserepet tartalmazó csoportra osztottuk. A 8 cso­port közül hétbe a kukorica mellé különböző gyom­növényeket vetettünk, majd az összes cserép talaját megöntöztük a megfelelő csírázáshoz szükséges mennyiségű vízzel. A cserepekbe a kukorica mellé vetett gyomnövények a következők voltak: Echi­­nochloa cruss-galli (az I. táblázatban az „E” jellel hivatkozunk rá), Avena fatua (A), Lolium italicum (L), Sorghum spp. (SO), Setaria glauca (SE), Vigna sinensis (V), Rumex crispus (R), Galensoga parvifera (G). Az öntözés után azonnal a cserepek első csoport­jának talaját a (III) képletű N-(2-metil-6-etil-fenil)-N­­(izopropoxi-karbonil-metil)-klór-acetamid herbiciddel kezeltük, amelyet vizes-acetonos, 20 térfogat%-os diszperzió formájában, 4 kg/hektár hatóanyagot tar­talmazó mennyiségben vittünk fel a talaj felületére, majd az így kezelt talajra egy újabb, 0,5 cm vastag talajréteget terítettünk. A cserepek második csoportjának talaját ugyan­ilyen módon (IV) képletű N-(2,6-dietil-fenil)-N­­-(etoxi-karbonil-metil)-klór-acetamid herbicid azonos dózisával kezeltük. A cserepek harmadik és negyedik csoportjának talaját az előbbiekkel azonos körülmények között a (III), illetve (IV) képletű herbicidek olyan vizes-ace­tonos diszperziójával kezeltük, amely a herbiciden kivül a találmányunk szerinti (I) illetve (II) képletű antidotumot is tartalmazta olyan koncentrációkban, hogy a 4 kg/hektár herbicidmennyiség mellett 0,05-0,4 kg/hektár legyen az antidotum mennyi­sége. összehasonlítás céljából a cserepek ötödik és ha­todik csoportjának talaját a fentiekkel azonos körülmények között olyan vizes-acetonos diszperzió­val kezeltük, amely (III) illetve (IV) képletű herbi­­cidet, valamint az (V) általános képletű, ismert ve­­gyületek közé tartozó N,N-diallil-diklór-acetamid antidotumot tartalmazott [az l. táblázatban ezt a vegyületet (V)’-vel jelöljük]. Az összehasonlító anti­dotumot a harmadik és negyedik csoportnál alkal­mazott, találmányunk szerinti antidotumokkal azo­nos koncentrációkban adagoltuk. A cserepek hetedik csoportjának talaját - ezekbe a cserepekbe csak kukoricát vetettünk - a találmá­nyunk szeriéi (I) és (II) képletű antidotumok ace­­tonos-vizes diszperziójával kezeltük, 0,05-0,4 kg/ /hektár mennyiségekben. A vegyületek nem káro­sították a kukoricát. Végül a nyolcadik csoport kontrollként szolgált; ezeknek a cserepeknek a talaját semmilyen vegyszer­rel nem kezeltük. Mind a nyolc csoportot azonos körülmények között, 15-24 °C hőmérsékleten, 70% relatív pára­­tartalom és 12 órás 2500 lux intenzitású megvilá­gítás biztosítása mellett tartottuk megfigyelés alatt. Minden második nap egyformán meglocsoltuk valamennyi cserepet, hogy biztosítsuk a növények megfelelő fejlődéséhez szükséges nedvességtartalmat. 14 illetve 21 nappal a kezelés után meghatároz­tuk és 0-tól 4-ig terjedő skálán értékeltük a növények vegetatív állapotát; 0-val jelöltük a kont­roll növényekével azonos fejlettségű növényeket és 4-es érték felelt meg a növekedés teljes megállá­sának. A kísérlet eredményei az I. táblázatban láthatók. A táblázat adataiból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 1. Mindkét vizsgált herbicid fitotoxikus a kuko­ricára 4 kg/hektár mennyiségben alkalmazva; a toxi­­citás mértéke 3. 2. A vizsgált herbicideket 4,0 kg/hektár mennyi­ségben a találmányunk szerinti antidotum(ok) 0,1-0,4 kg/hektár mennyiségével kombináltan alkal­mazva a kukorica gyomtalanítására a herbicidek a kukoricát egyáltalán nem, vagy az antidotum nélküli kontrolinál kisebb mértékben károsítják és herbicid hatásuk nem csökken az antidotum jelenléte miatt. 3. Ha a két herbicidet az (V)’ ismert antidotum­­mal kombinálva alkalmazzuk, azt tapasztaljuk, hogy bár az antidotumadag növelésével a herbicid kuko­ricára kifejtett káros hatása csökken, nem szűnik meg teljesen még 0,4 kg/hektár antidotum mennyi­ség alkalmazása esetén sem. 4. A találmányunk szerinti antidotumok kuko­ricára kifejtett védőhatása nem-szelektiv, N,N-di­­szubsztituált-glicin-észter herbicidekkel szemben legalább kétszerese a (VI) általános képletű ismert vegyületekének. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom