182537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás specifikus vér koaguláló faktor elkülönítésére polieleaktrolitokkal
13 182537 14 sonlóan az 1. példában kapott termékhez. Az EMA-poíimer xilolos szuszpenzióját az első egy órás forralási idő alatt teljes refluxálással melegítjük (az 1. példához hasonlóan), vizet nem távolítunk el, vagy ahogy a következő táblázatban jelezzük, végezhetjük a forralást azeotrop refluxálással, amikor az EMA-polimerben levő endogén víz eltávozik. A kísérlet eredményeit az 1. táblázatban ismertetjük. (az 1. táblázat folytatása) Kísérlet MOPAd Termék g mól% teljes hozam, g N% í. 127,02 85 166 8,24 2. 127,02 85 210 7,89 3. 127,02 85 208 7,60 4. 127,02 85 211 7,81 5. 113,60 75 214 8,00 6, 113,60 75 239 8,22 7. 113,60 75 228 8,27 8.a 113,60 75 237 8,05 9. 86,9 55 254 8,79 10. 86,9 55 250 8,94 11. 86,9 55 262 8,74 aA 8. kísérletben a metil-imino-bisz-propil-amint két adagban adagoltuk, mindkétszer egy órás forralás során. A kísérlet kétfázisú keresztkötéseket kialakító reakciónak számít, amit a dimetil-amino-propil-amin és a metil-imino-bisz-propil-amin tartalmú reakcióelegyben levő víz eltávolítása előtt végeztünk. bDMAPA: dimetil-amino-propil-amin CMIBPA: metil-imino-bisz-propil-amin dMOPA: metoxi-propil-amin. 4. példa Abban az esetben, ha az 1. példában ismertetett reakciólépések kezdetén a xilolban szuszpendált EMA-polimert egy órán át visszacsepegő hűtő alatt azeotrop desztillációnak vetjük alá, azaz az összes vizet eltávolítjuk a reakcióelegyből az azt követő amin-reakciók előtt, úgy ezek az amin-reakciók lassan indulnak el, ily módon a teljes reakcióidő meghosszabbodik. Kis mennyiségű vizet adva a különböző használt aminokhoz, megoldja ezt a problémát. Több kísérletet végeztünk az 1. példában megadott általános módszert használva, kivéve a 3. példában ismertetett 7., 8., 10. és 11. kísérleteket, ahol az EMA-polimert tartalmazó xilolos szuszpenziót oly módon forraltuk az első egy órás reakciólépés közben, hogy a vizet eltávolítottuk. Ezekben a kísérletekben vizet adtunk a reakcióelegyhez a három amínnal együtt, ahogy azt a 2. táblázatban megadjuk. Az összes kísérlet során az 1. példához hasonlóan szabad amint kaptunk végtermékként. 5. példa Az 1. példában ismertetett reakcióedénybe 193,05g (1,5 mól) EMA-polimert és 2700 ml xilolt töltünk, majd percenként 200-at forduló keverővei keverve 137 °C hőmérsékleten visszacsepegő hűtő alatt forraljuk a reakcióelegyet. A forralást egy órán át folytatjuk, miközben a reakcióelegyben levő összes vizet azeotrop desztillációval folyamatosan eltávolítjuk. A Dean-Stark csapdában összesen 1,6 ml víz gyűlik össze. Egy óra múlva 125 °C hőmérsékletre hűtjük a szuszpenziót, ami után 7,66 g (0,075 mól) dimetil-amino-propil-amint adunk a reakcióelegyhez, amit egy órán át 125 °C-on tartunk. Ezután 21,70 g (0,15 mól) metil-imino-bisz-propil-amint és 1,5 ml vizet adunk hozzá. Egy órán át 125 °C-on visszacsepegő hűtő alatt forraljuk a szuszpenziót (136 °C), majd 15 órán át folytatjuk a forralást, miközben a Dean-Stark-csapdában folyamatosan eltávolítjuk a reakcióelegyben levő vizet. Ily módon összesen 6,3 ml víz gyűlik össze 138 °C végső hőmérsékleten. 120 °C hőmérsékletre hűtjük a reakcióelegyet, és ekkor 113,65 g (1,25 mól) metoxi-propil-amint adunk hozzá, és további egy órán át 120 °C hőmérsékleten tartjuk a szuszpenziót. Ezután 136 °C hőmérsékletre hevítjük a reakcióelegyet, és visszacsepegő hűtő alatt azeotrop desztillációval felfogva a vizet 6 órán át forraljuk. 21,5 ml víz gyűlik össze a csapdában. Az így kapott terméket a 2. példában megadott módon hidrogénkloridsóvá alakítjuk, összesen négy kísérletet végzünk, a négy kísérlet során különböző mennyiségű tömény (12N) hidrogénkloridot adagolunk, annak megállapítására, hogy hogyan befolyásolja a fölös mennyiségű hidrogénklorid a végtermék tulajdonságait. A kísérlet eredményeit a 3. táblázatban ismertetjük. 6. példa Az 5. példában megadott eljárást ismételjük meg, azzal a különbséggel, hogy a dimetil-amino-propü-aminnal és a metil-imino-bisz-propil-aminnal végzett reakciót követően a metoxi-propil-amin helyett 95,77 g (1,27 mól) metoxi-etil-amint adagolunk. Két terméket különítünk el, az egyiket szabad aminként, az 1. példában megadottak szerint elkülönítve azt, míg a másikat a 2. példában megadott módon hidrogénklorid sójaként izoláljuk. Az eredményeket a 4. táblázatban adjuk meg. 7. példa Az 1. példában megadott eljárást ismételjük meg olyan termék előállítására, amelyben a dimetil-amino-propil-aminnal és a metil-imino-bisz-propil-armnnal való reakció után megmaradó fölös anhidridcsoportokat hidroxi-etil-aminnal, 3-hidroxi-propil-aminnal vagy 2-hidroxi-propil-aminnal teljesen reagáltatjuk. Az eredményeket az 5. táblázatban adjuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
