182528. lajstromszámú szabadalom • Termésleválasztó szerkezet zöldségnövények termésének, különösen uborka leválasztására
f* 1 182521 A találmány tárgya - vontatott vagy magajáró betakarftógéphez csatlakozó - tandem elrendezésű hengersoros termésleválasztó-szerkezet zöldségnövények terméseinek, különösen uborka leválasztására. Az indás zöldségnövények betakarításánál a termés leválasztására különböző, a betakarítógép haladási irányára merőlegesen illetve párhuzamosan elhelyezkedő szárbehúzó hengerpárokat alkalmaznak, melynek a szárbehúzás úlján való termésleválasztás ismert elve alapján működnek. A haladás irányára merőlegesen elhelyezkedő un. vízszintes rendszerű termésleválasztó hengerpárokat alkalmaznak az ismert amerikai uborkabetakarító gépen. A 3 387 611 illetve a 3 387 612 számú USA szabadalmak szerinti FMC uborkabetakarító gépen a termésleválasztó-szerkezet három vízszintes, különböző átmérőjű gumírozott hengerből áll; kettő leválasztó és egy felső szárvezető hengerből. Az első és a felső henger rugózott, túlterhelés esetén az első henger vízszintes síkban kb. 20 mm-re elmozdulhat a hátsó hengertől. A 3 511 038 számú USA szabadalomból ismert Blackwelder magajáró gépen a terményle választó-szerkezet négy vízszintes azonos átmérőjű szárbehúzó hengerből áll és a menetirányba eső első hengerpár között akkora résméretet alkalmaznak, hogy azon szárral együtt a kisebb uborkák is áthúzódhatnak ez utóbbi terméseket a jobban összeszorított második hengerpár hivatott leválasztani. Ugyancsak a 2x2-es leválasztó hengercsoportot alkalmaznak a 3 518.818 számú USA szabadalom szerinti Porter Way uborkabetakarító gépen. Ennél a termésleválasztó-szerkezetnél az első hengerpár alsó hengere nem hajtott és rozsdamentes acélból készült sima felszínnel. A többi henger hajtott, felületük gumírozott. A Wilde cég uborkabetakarító gépének a 3 527 304 valamint a 3 603 067 számú USA szabadalmi leírásai a 3-as és a 2-x 2-es leválasztó hengercsoport megoldást egyaránt tartalmazza. A fentiekben összefoglalt USA szabadalmakból ismert uborkabetakarító gépeken alkalmazott termésleválasztó-szerkezetek közös hátrányai, hogy a betakarítógép felhordója által a leválasztótérbe szállított növényzetet csak egyetlen hengerpár képes befogadni, így a gép leválasztási teljesítménye egy hengerpár átbocsátóképességének mértékére korlátozódik. Ezért, hogy a termésleválasztó hengerpár inda és növényi szár átbocsátóképessége fokozódjon növelik a hengerek kerületi sebességét. A sebességnövelésnek azonban a leválasztandó termés épségét veszélyeztető hatása van. Különösen akkor, ha az együttjár a leválasztóhengerek átmérőjének növelésével, amely egyenesen arányos az uborkák orr-része becsípési veszélyének növekedésével. Ezeknél a termésleválasztó szerkezeteknél a terméssérülés főleg az európiai termesztők számára legértékesebb, legkisebb uboikafrakcióknál — ún. pikuli méretűeknél — jelentős mértékű. A fentiekben ismertetett terménybecsípési sérülések jelentkeznek a 162 745 számú, valamint a 168 368 számú magyar szabadalmakból ismert — elsősorban paradicsom leválasztására kialakított — vízszintes elrendezésű 100 mm feletti hengerátmé3 rőjű hengerpárokkal felszerelt terményleválasztószerkezeteknél is, a kis uborka leválasztására történő alkalmazásánál. Továbbá a 162 745 számú magyár szabadalom olyan termésleválasztó-szerkezet hajtásrendszert ismertet, ahol a leválasztó hengereket hajtó billenő fogaskerékpár kapcsolatnál működő kerületi erő szabályozza a leválasztó hengerek elmozdulását. Ennél a megoldásnál a rugóerő, illetve a leválasztóhengerek hajtásához szükséges kerületi erő növekedésével, a kettő együttes hatása révén, növekvő nyomóerő hat az áthúzás alatt levő növényi szárra, amely szárszakadáshoz, illetve a növényi sejtnedvek kisajtolásához vezet, így a leválasztóhengerék felülete csúszóssá válik, a súrlódási tényező leromlik, a termésleválasztás hatásfoka csökken. A 168 368 számú magyar szabadalmi leírás az eddigiekben ismertetett 2-es, 3-as és 2 x 2-es hengercsoportokból álló termésleválasztó szerkezetektől eltérően ún. lépcsős elrendezésű, egymást részben fedő hengerpárokból álló hengersoros megoldást is bemutat. Ezen termésleválasztó szerkezet-kialakítás hátránya, hogy a lépcsős elrendezésű hengerpárokra történő esetleges inda és növényi szár felrakódásainak kiküszöbölése nincs megoldva és ez a szerkezet gyakori eltömődéséhez vezethet. A betakarítógép haladási irányával párhuzamosan elhelyezkedő ún. függőleges rendszerű termésleválasztó hengerpárok alkalmazása a 156 513 számú magyar szabadalmi leírásból ismert. Ezen szerke-, zeteknél a termésleválasztáshoz kisebb átmérőjű- 70 mm alatti - szárbehúzó hengerpárok alkalmazhatók melyeknél az uborkák becsípődési veszélye csökken. A fenti szerkezet hiányossága azonban, hogy a hengerátmérő sokszorosát meghaladó indahosszúságú uborkafajtában a termésleválasztó hengerpárokra az indák gyakran felrakódnak, - így eltömődést, torlódást okoznak, ami a leválasztás folytonosságát nagymértékben akadályozza. A feltekeredés, felrakódás úgy jön létre, hogy az indázatnak a leválasztó hengerpárok közötti áthúzási folyamata alatt a már áthúzott hosszú indák végei az ún. „ostorhatás” következtében visszacsapódnak a hengerpároknak az áthúzási irányra szembe forgó felületei közé. A fenti szerkezet hátrányaként említhető még, hogy a függőleges elrendezésű, konzolos csapágyazású hengerpárok hajtása szerkezetileg bonyolult, sok gépelemből álló, költségesen előállítható kúpfogaskerékpáros hajtóművel történik. Az indás zöldségnövények, különösen az mborka termésleválasztására alkalmazott berendezéseknél, az előrelépést olyan szerkezet jelentheti, amelynél — tetszőleges nagyságú aktív leválasztó felületet, valamint kisebb hengerátmérőket alkalmazva - a leválasztóhengerek elrendezése és azok egyszerű, üzembiztos meghajtása révén optimális termésleválasztási hatásfok, valamint kis szerkezeti gépsúly mellett kedvező energetikájú leválasztószerkezet-meghajtás érhető el. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy a fentiekben ismertetett berendezések hiányosságait kiküszöbölő olyan termésleválasztó-szerkezetet hozzunk létre, amelynél a leválasztótérben közel vízszintesen elhelyezkedő növényzet teljes befogadására képes hengersort alkalmazzunk, ahol az ún. tandem 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
