182518. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus fungicid készítmények
182518 4 A találmány kultúrnövények gombás megbetegedéseinek kezelésére alkalmas, szinergetikus hatású fungicid készítményekre vonatkozik. Közelebbről, a találmány tárgya olyan szinergetikus hatású fungicid készítmény, amely hatóanyagként egy (1) általános képletű pirimidinszármazék — a képletben X jelentése klór- vagy fluoratom — és a (lia) képletű vegyidet vagy a (Ilb) képletű vegyület kombinációját tartalmazza, egy vagy több inert, nem fitotoxikus hordozóanyag és adott esetben egyéb szokásos adalékanyag kíséretében. Valamennyi fent megnevezett vegyület ismert, és az irodalomban részletesen ismertetett eljárásokkal állítható elő. Az (I) általános képletű pirimidinszármazékok az 1 218 623 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban, a (Ha) képletű alaninszármazék az 1 448 810 számú nagy-britanniai és a 827 671 számú belga szabadalmi leírásokban, míg a (11b) képletű karbamidszármazék az 1 470 740 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban került ismertetésre. A megadott ismert fungicid vegyületek fentiek szerinti kombinációja azonban új, és meglepő mértékben hatásosnak bizonyult kultúrnövények gombás fertőzéseinek kezelésére és gyógyítására. A találmány szerinti kombinációs fungicid készítmény a gombás megbetegedésre hajlamos kultúrnövények széles körét védi a fertőzéssel szemben, így felhasználható gabonafélék és babnövények, különösen pedig lisztharmat- és üszög-fertőzésre hajlamos növények, például szőlő, tök és dohány kezelésére. A példaképpen megadott növényeket a Domycetes és Erysiphales species-be tartozó mikroorganizmusok fertőzhetik meg. A készítmények ismertetésén túl bemutatjuk azokat a módszereket is, amelyekkel a találmány szerinti készítmények kultúrnövények, különösen szőlő gombás megbetegedéseinek kezelésére felhasználhatók. A kezelés történhet levélen vagy a talaj alapos öntözésével, attól függően, hogy milyen növényt kívánunk kezelni, a kikelés és betakarítás közötti időszakban tetszőleges időpontban. Az alkalmazott mennyiség és az alkalmazás gyakorisága a gombás megbetegedés súlyosságától dletve várható súlyosságától, valamint a kezelni kívánt növény korától és állapotától függ, és meghatározása átlagos ismeretekkel rendelkező szakember számára nem jelent problémát. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a találmány szerinti készítményekkel a szőlő lisztharmat-fertőzése viszonylag ritka, 2—3 hetenkénti kezeléssel is megfelelően gyógyítható illetve megelőzhető, ami komoly munka- és költségmegtakarítást jelent. A levelek kezelésére, például szőlő esetében különösen az X szubsztituensként klóratomot tartalmazó pirimidinszármazék mutatkozott hatásosnak. Ha viszont a talaj öntözésére kívánjuk felhasználni a találmány szerinti készítményeket, azt találjuk, hogy különösen azok hatásosak, amelyek X szubsztituensként fluoratomot tartalmazó pirimidinszármazékot tartalmaznak. Mint már említettük, a találmány szerinti készítmények a levelek kezelésére vagy a talaj átitatására használhatók fel. Ha felhasználásuk a talaj öntözése útján történik, az (I) általános képletű 3 vegyületek hektáronkénti mennyisége előnyösen 50-500 g, míg a (lia) képletű vegyület előnyösen 500—3000 g/hektár mennyiségben kerül felhasználásra. így az (I) általános képletű vegyületnek a (lia) képletű vegyülethez viszonyított aránya ezekben a készítményekben előnyösen 1 :1—1 :60 (súlyarány). Ha a készítményekkel a növények leveleit kezeljük, az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen 10-100 g mennyiségben alkalmazzuk. A (lia) kéoletű vegyület alkalmazása előnyösen 100—2500 g/ /hektár mennyiségben történik. Ilyen körülmények között a (Ilb) képletű vegyület előnyösen 50- -500 g/hektár mennyiségben kerül felhasználásra. Ennek megfelelően az (I) és (II) képletekkel jellemzett vegyületek egymáshoz viszonyított aránya a levelek kezelése esetén 2:1-1 :250 (súlyarány). Az előállítás, tárolás és szállítás megkönnyítése céljából az (I) és (II) általános képletű vegyületeket előnyösen úgy szereljük ki a megfelelő találmány szerinti készítményekké, hogy koncentrált formát készítünk, amelyet azután később vízzel olyan koncentrációra hígítunk, amely lehetővé teszi, hogy a fenti hektáronkénti hatóanyag-mennyiségek könnyedén beállíthatók legyenek. A koncentrált készítmények 0,005—75 súly%, előnyösen 5-75 súly% hatóanyagot tartalmaznak, egy vagy több inert, nem fitotoxikus vivőanyaggal és adott esetben egyéb adalékanyagokkal kombinálva. A készítmények előállítása általában nedvesíthető porok, vizes szuszpenziók, emulgeálható koncentrátumok vagy szemcsézett készítmények formájában történhet. A koncentrált készítményeket felhasználás előtt vízzel a kívánt koncentrációra kell hígítani. Ezek a vizes diszperziók szokásos, erre a célra alkalmas permetező tartályokban állíthatók elő. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az így készített hígított készítmények szintén a találmány tárgykörébe tartoznak. Közös jellemzőjük az, hogy bennük egy vagy valamennyi inert, nem fitotoxikus vivőanyag víz. A nedvesíthető porok a hatóanyagok, valamint egy vagy több vivőanyag és alkalmas felületaktív szerek bensőségesen elkevert elegyei. Inert hordozóként felhasználhatók attapulgit agyagok, montmorillonit agyagok, diatomaföldek, kaolin, csillámok, talkum és tisztított szilikátok. Hatásos felületaktív szerek a szulfonált ligninek, a naftalinszulfonátok és kondenzált naftalinszulfonátok, az alkil-szukcinátok, alkil-benzolszulfonátok, alkil-szulfátok; ezen kívül a nem-ionos felületaktív szerek, így a fenol etilénoxid adduktumai. A találmány szerinti nedvesíthető porok összetétele például a következő tartományban mozoghat: (I) képletű vegyület 1-10 (II) képletű vegyület 5_60 felületaktív szeriek) 0—10 diszpergáló szer 0-10 csomósodást gátló anyag 100-ig Az eddigiekben és az ezután következőkben is (II) képletű vegyületek alatt a (Ha) és a (Ilb) képletű vegyületet értjük. 3 ' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
