182516. lajstromszámú szabadalom • 2-(vagy 4)-amino-5- (alkiltio)-pirimidineket tartalmazó herbicid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására
15 182516 16 23. példa Nedvesíthető por súly% (I) általános képletű pirimidinszármazék (5. példa) 15 etilén-oxid és propilén-oxid kondenzálásából kapott poli-éter-glikol (nedvesítő szer) 1,5 nátrium lignoszulfonát (diszpergáló szer) 4 szilárd hígítószer: talkum 79 szilícium-dioxid 0,5 összesen: 100 24. példa Nedvesíthető por súly% (I) általános képletű pirimidinszármazék (6. példa) 10 etilén-oxid és propilén-oxid kondenzálásából kapott poliéter-glikol (nedvesítő szer) 1,5 nátrium lignoszulfonát (diszpergáló szer) 4 szilárd hígítószer: talkum 84 szilícium-dioxid 0,5 összesen: 100 A nedvesíthető porok vizes hígításával kapjuk a vizes szuszpenziót. 25. példa A termékeket 5% felett aktív „TWEEN 20” felületaktív anyagot tartalmazó vizes szuszpenzió formájában formáljuk. Az alkalmazott szuszpenzió mennyisége 10001/ha és a hígításokat úgy számítjuk ki, hogy a hatóanyag mennyisége a következő': Di = 2,5 kg/ha D2 = 10 kg/ha A szuszpenziókat vagy 10 napos növényekre permetezzük és ezáltal a készítményt poszt-emergens alkalmazzuk, vagy a tálig felületére helyezett magokra visszük fel, ezáltal a készítményt pre-emergens alkalmazhatjuk. Ezeket a magokat 2 cm vastagságban az alkalmazás után földdel fedjük be. A növényeket és a magokat 18 x 12x5 cm kiterjedésű műanyag tartályokba helyezzük, amely tartályokat 3 rész homokból, 1 rész komposztból és 1 rész agyagból álló standard talajjal töltünk meg. Kezelés után a tartályokat automatikus öntözéssel egy polcra helyezzük üvegházban, amelynek hőmérséklete 22 °C és relatív nedvességtartalma 70%. A kísérletben búzát (TRITICUM SP), babot (PHASEOLUS SP), cukorrépát (BETA SP), mustárt (SINAPIS SP), gyermekláncfüvet (TARAXACUM SP) és kukoricát (ZEA SP) használunk növényként. Az eredményeket a poszt-emergens kísérletben a kezelés után 14 nappal és a pre-emergens kísérletben a kezelés után 21 nappal jegyezzük fel. Az eredményeket az I. táblázat tartalmazza. Ebben a táblázatban a herbicid hatást a kezelt növények pusztulási fokában fejezzük ki százalékosan. Ezt a százalékos értéket úgy értékeljük ki, hogy viszonyítási alapként a nem kezelt kontrollnövényeket tekintjük. 0 azt jelenti, hogy a kezelt növények állapota azonos a kontrollnövények állapotával, 100 jelentése pedig a maximális hatásnak felel meg, ilyenkor valamennyi kezelt növény elpusztult. 26. példa A 25. példában leírt kísérletet végezzük. A hatóanyag dózismennyiségét változtatjuk csak meg. Ezek a dózisok a következők: Di =0,312 kg/ha D2 = 0,625 kg/ha D3 = 1,25 kg/ha D4 = 2,5 kg/ha D5 = 5 kg/ha Az eredményeket a II. és III. táblázat tártál-, mázzá. A táblázatokban megadott számok a kezelt növények vegetatív energiáját mutatják, amelyet a kezeletlen kontroll vegetatív energiájának százalékában fejezünk ki. 100 jelentése, hogy a kezelt növények vegetatív energiája azonos a kontrollnövényekével, a 0 jelentése pedig, hogy a kezelt növényeket teljesen elpusztítottuk. A II. és III. táblázatban megadtuk a herbicid hatását egy viszonyítási alaphoz képest, referenciaként klórtoluront használtunk. 27. példa A 25. példában leírt kísérletet hajtjuk végre, a hatóanyagdózisok a következők: Di =0,312 kg/ha D2 = 0,625 kg/ha D3 = 1,25 kg/ha D4 =2,5 kg/ha A következő növényeket alkalmaztuk a kísérlet során: búza (TRITICUM SP), árpa (ORDEUM SP), zab (AVENA SP), rizs (ORYZA SP), gyapot (GOSSYPIUM SP, muhar (SETARIA SP), kölesfű (PANICUM SP), muhar (PASPALUM SP) és szójabab. A találmány szerint előállított vegyületként a 8. példában kapott vegyületet használjuk. A kapott eredményeket a IV. táblázat tartalmazza. A IV. táblázatban szereplő számok jelentése azonos az I. táblázatban szereplő számokéval. 0 azt jelenti, hogy a kezelt növények állapota azonos a kontrollnövényekével és 100 jelentése, hogy a kezelt növényeket teljesen elpusztítottuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
