182494. lajstromszámú szabadalom • Állítható terményterelő szerkezet takarmány betakarító gépekhez

9 182494 10 nek be az 50 kimenőnyílásba, szükség van arra, hogy a 118 leütő rúd eléggé alacsony helyzet­be legyen állítható ahhoz, hogy a legrövidebb méretű szárakkal is kapcsolódjon. Az ilyen be­állítás — a már ismertetett módon — főként a korlátozó 136 gyűrűk kellő elhelyezése révén ér­hető el. Amikor a 118 leütő rudat ilyen alacsony­ra állítjuk, gondoskodni kell arról is, hogy a 118 leütő rúd és az 52—58 szállítók között a szárak akkor is korlátozás nélkül áthaladhassanak, ha — mint ritkán előfordul — nagy tömegű szár jut be egyidejűleg a termény csatornákba. Amikor ilyen eset áll elő, akkor a találmány szerinti 118 leütő rúd az alsó 112 vezető szerke­­zetrésznek a fölső 104 vezető szerkezet részhez viszonyított, 120 és 122 csapok körüli elfordulá­sa következtében fölfelé tud elfordulni olyan mértékben, ami szükséges ahhoz, hogy ez alatt el tudjon haladni a megnövekedett mennyiségű terményanyag is. Amint az eddig ismertetettek­ből kitűnik, a 118 leütő rúdnak ez a fölfelé moz­gása soha nem juttatja a leütő rudat olyan ma­gasra, amelynél már térköz jön létre a 118 le­ütő rúd és az alatta elhaladó termény között, mi­vel a leütő rudat maga a termény emeli föl. Így a 118 leütő rúd mindig csak annyira emelkedik föl, ami szükséges az alatta levő termény köny­­nyű áthaladásához, ugyanakkor a leütő rúd min­dig elvégzi a termény terelésével kapcsolatos, befelé, illetve visszafelé hajlító munkáját. Az alsó 112 vezető szenkezetrész súlyának elegendő­nek kell lenni ahhoz, hogy a 118 leütő rudat utánengedően lefelé, a megfelelő működési hely­zet felé nyomja, azonban ez a lefelé szorító erő szükség esetén növelhető vagy helyettesíthető egy a rajzokon nem látható, megfelelő rugóval vagy hasonlóval is. A 124 kapcsolószerkezet nyújthatósága kö­vetkeztében a 118 leütő rúd mindig a kívánt mér­tékben fordítható el fölfelé ahhoz, hogy meg­akadályozza az 50 kimenőnyílás felé haladó ter­mény beszorulását. A 118 leütő rúd mindig visz­­sza tud térni abba az alsó helyzetébe, amelyet a 136 gyűrűknek 126 kötőrudak menti elhelyezése révén választottunk ki. Időről időre szükség lehet a 60 irányítószerke­zet bizonyos más állításaira is, és ezek a „beál­ló” 118 leütő rúd működésének befolyásolása nél­kül könnyen végrehajthatók. így — mint pél­dául az 1. ábrából kitűnik — a 60 irányítószer­­kezet legelöl levő csúcsainak függőleges helyze­te emelhető vagy süllyeszthető, ami a 94 csava­rok oldása és a csúcsoknak fölfelé vagy lefelé, kellő helyzetbe, illetve kívánt helyzetbe fordítá­sa révén érhető el. A kívánt, kiválasztott hely­zetbe való fordítás után a 94 csavarokat újból szorosan meghúzzuk, ezek a csúcsokat erősen tartják a kiválasztott helyzetben. Ez a 118 leütő rudak fölemelkedési, beállási képességét nem be­folyásolja. Amint a 2. ábrából kitűnik, a 60 irányítószer­kezet csúcsai előre-hátra irányban állíthatók, ami a 66 karok teleszkópszerű kialakításának kövebkezménye. így a 2. ábrán a 66 karok leg­nagyobb hosszúkra kinyúlt állapotban vannak föltüntetve, amikor a 60 irányítószerkezet csú­csai kissé túlnyúlnak a 10 vágórész 12 elülső vé­gén. Bár ebben a helyzetben az alsó 112 vezető szerkezetrész és 124 kapcsolószerkezet közötti szög kissé megváltozik, és a 118 leütő rúd vala­mivel magasabban van, mint az 1. ábrán látható helyzetben, a csúcsok ilyen beállítása esetén is változatlanul megmarad a 118 leütő rúd emelhe­­tősége. Mint a 2. ábrából kitűnik, a 118 leütő rúd továbbra is szabadon föl tud emelkedni a szaggatott vonalakkal jelalt helyzetbe, mivel a 126 kötőrudak 130 hüvelyekben való teleszkóp­szerű elhelyezkedése és a 130 hüvelyek 132 for­gócsapok körüli elfordulása ezt lehetővé teszi. Szabadalmi igénypontok 1. Állítható terményterelő szerkezet takar­mánybetakarító gépekhez, amelyek egy vágórész­nek szántóföldön vagy hasonlóan való keresz­­tülhaladása közben az álló termény sorait a ta­lajról levágó szerkezetrésszel és a levágott szá­rakat hátrafelé, összetartó áramban a fcimenő­­nyílás felé szállító szerkezetrésszel vannak kia­­alakítva, azzal jellemezve, hogy a szállítók fölött levő, szárakat irányító szerkezete, ennek egy pár hátrafelé összetartó, oldalirányban egy­mástól térközzel elválasztott és előre-hátra nyú­ló, a szárakat oldalra terelő-vezető szerkezetré­sze, a vezető szerkezetrészek hátsó vége mellett a szállítók mozgásútjára keresztirányban elhe­lyezett, a kimenőnyíláshoz közeledő szárakat a vágórész eleje felé visszahajlító, és így a szára­kat vastagabb végüknél fogva a kimenőnyílás­hoz terelő leütő rúd ja, valamint a leütő rudat az ez alatt haladó szárak összetartó áramainak tö­mege révén a szállítóktól a szükséges mértékben fölemelhetően tartó kapcsolószerkezete van. 2. Az 1. igénypontban meghatározott terményte­­relő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemez­­v e, hogy a vezető szerkezetrész és a leütő rúd mereven van összeerősítve, a vezető szerkezet­részek elülső vége mellett a vezető szerkezetré­szek és a leütő rúd egységként való elfordulását, fölemelkedését engedő csapok vannak, és hogy a kapcsolószerkezetnek a leütő rúdhoz tartozó, csuklós kapcsolatot képező csapjai vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott tenményterelő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolószerkezetnek egyik végén a vágórészhez és másik végén a ve­zető szerkezetrészhez csuklósán elfordíthatóan erősített kötőrúdja van, a kötőrúd a vezető szer­kezetrész elfordulásához alkalmazkodva meg­nyújtható és megrövidíthető, és hogy a kötő­­rúdnak megnyúlását a leütő rúd beálló mozgása előtti alsó helyzetnek megfelelő legnagyobb hosszra korlátozó, ütköző szerkezetrésze van. 4. Az 1. vagy 3. igénypontban meghatározott terményterelő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ütköző szerkezetrész a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom