182487. lajstromszámú szabadalom • Betakarítógép főleg borsó betakarítására

17 182 487 18 dúl el, a be takarítógép haladási irányában néz­ve. c) A betaikarítógép szintjén levő cséplőszer­kezet, a felszedőmotoliLa lefelé fordul el, a beta­karítógép haladási irányában nézve. d) A betakarítógép szintjén levő cséplőszer­kezet, a felszedőmotolla oldalirányában nézve. e) A betakarítógép cséplőszerkezete, és a fel­szedőmotolla párhuzamos a talajjal, oldalirány­ban nézve. -f) A betakarítógép cséplőszerkezete és a fel­­szedőmotolla párhuzamos a helyi talajjal, azon­ban a betakarítógép oldalirányban a talajlej­tések különbözők. g) A gép és a felszedőmotolla szintben levő talajon van, azonban a 110 felszedőmotolla szál­lítási helyzetbe van emelve. A 14., 15A, 15B, 16A, 16B, 17A, 18A és 18B. ábrákon látható szerkezetnek szintezőke­­rete van, amely 801 csap révén csuklósán él­­fordíthatóan van a betakarítógép 802 főtenge­lyére erősítve. A szintezőkeret a 2A ábrán is látható. A 802 főtengely 805 csap révén tartja a betaíkarítógép cséplőszerkezetét hordozó keretet. Amikor a 802 főtengely a termőföld oldalirányú lejtésétől függően ferde helyzetbe kerül, a 800 keret ugyanolyan szögben hajlik. A 800 keret elülső részén 164 csap van elhelyezve, amely körül a felszedőmotolla 132 keretrésze oldal­irányban el tud fordulni (14. ábra), függetlenül a 802 főtengely hajlási szögétől. A hosszirányú vagy haladásirányú szintezés tökéletesen vég­rehajtható a 800 keret révén, mivel ez 801 csap körül elforöíthatóan van a betakarítógép 802 főtengelyére erősítve. Mint főként a 14. ábrán látható, a felszedő­motolla-szintező 800 keretéhez tartozó 801 csa­pok a betakaritógép 802 főtengelyén olyan hely­zetben vannak, ami a lehető legalacsonyabb azért, hogy megakadályozzuk az érzékelőkere­keknél olyan súrlódás fellépését, amely olyan nyomatékot hoz létre, aminek hatására a 110 felszedőmotolla a talajba hatol. Mivel a talaj felszínét érzékelő 154, 155 kere­kek terhelésének nem szabad túlságosan nagv­­nak lenni, egy, két vagy több hidraulikus 808 munkahengert alkalmazunk, amelyek a felsze­­dőmoitolla súlyának túlnyomó részét fölfogják, úgyhogy a súlynak csak egy kis része jut a 154, 155 kerekekre, annyi, amennyi szükséges a ta­laj és kerekek érintkezésének fenntartásához. A 808 munkahengerek fölső végei a 810 gépkeret­hez vannak erősítve, valamint 804 kengyelek révén a felszedőmotollát szintező 800 kerethez. A 110 felszedőmotollát, ennek 112 szintezőke­retét, és az ezekhez tartozó alkatrészeket az 1. és 2A. ábrákkal kapcsolatban ismertettük. A felszedőmotolla és az ehhez tartozó alkatré­szek oldalirányú szintezéséhez hidraulikus ki­egyensúlyozó szerkezetet alkalmazunk és számí­tásba vesszük a cséplő szerkezet betakarítógép ke­retéhez viszonyított mozgásait is. A 110 felszedőmotollának a talaj szabálytalan­ságait követő mozgásához az oldalirányú szin­tezést teljesen mechanikusan végezzük. A szin­tezés két érzékelő 154, 155 kerék révén végez­hető, amelyek 808 munkahengereken keresztül hatnak. Az oldalirányú szintezésben részt vesz a központos 164 csap is. A 154, 155 kerekekre és 808 munkahengerek­re ható erőket a 16A és 16B ábrák szemlélte­tik. Ha a felszedőmotolla szerelvényének össz­súlya W, mindegyik érzékelő 154, 155 kerék ré­vén talajnak átadott erő W8, és mindegyik 808 munkahenger révén kifejtett erő Fc/2, akkor W—FC=2WS. Vagy szóban kifejezve mindegyik kerék a felszedőmotolla szerelvényének súlya és a fölfelé ható, munkahengerek által kifejtett erő közötti különbség felét tartja. Fc értéke úgy van megválasztva, hogy W„ kicsi, azonban ele­gendő arra, hogy a kerekek kövessék a talaj felszínét. A 17, 18A és 18B ábrákon különféle hidrau­likus kiegyensúlyozó, szintezőszerikezetek elvi kapcsolási rajza látható. Ezeknél a különböző hidraulikus szerkezeteknél egyes szerkezetré­szek változnak, mint például a munkahengerek száma, a munkahengerek útja és mozgásiránya, valamint egymással való kapcsolódása. A 17. ábra olyan kiviteli alakot szemléltet, amelynél a 808 munkahengerekből 809 dugaty­­tyúrudak fölfelé nyúlnak ki. A szerkezetbe 820 forrásból állandó p nyomáson folyamatosan ola­jat nyomunk. Az állandó p nyomást 824 tartály­hoz vezető csővezetékbe iktatott, állítható 822 biztosítószelep révén határozzuk meg. Ez a p nyomás a dugattyú mindkét felületére hat, úgy­hogy a dugattyúrudakat felfelé Fc/2 erő nyom­ja a dugattyú két oldalán levő hatásos felüle­tek különbsége következtében, két munkahen­ger helyett egy munkahenger is alkalmazható, amely esetben az Fc/2 érték Fc értékre válto­zik. A 800 keret helyzetében bekövetkező minden változás a 809 dugattyúrudak elmozdulását vált­ja ki. A folyamatos olaj áramlás követi ezeket a mozgásokat úgy, hogy a 822 biztosítószelep ál­tal végzett szabályozás révén a p nyomást meg­tartjuk, és így a talaj felszínét érzékelő 154, 155 kerekek kis terhelése mindig megtartja a talaj­jal való érintkezést. Ezt a működési módot az 1 helyzetben levő. kézzel szabályozott 830 hidraulikus szabályozó­szeleppel érjük el, Amikor a 830 hidraulikus sza­bályozószelep 2 helyzetét álltjuk be, a 808 mun­kahengerekben levő dugattyúk fölötti nyomás a 824 tartályban levő nyomásra alakul át. Mi­vel a p nyomás ebkor csak a dugattyú alsó (és nagyobb) felületére hat, az Fc erő mindaddig nő, amíg a 110 felszedőmotolla szállítási helyze­tébe nem kezd emelkedni. A 110 felszedőmotolla szállítási helyzetben való rögzítése után a 830 hidraulikus szabályo­zószelepet a feltüntetett 0 helyzetbe kézzel át­kapcsoljuk, minek eredményeként az olaj köz­vetlenül a 824 tartályba folyik, úgyhogy például országúton való szállítás folyamán a munka­hengerekben túlnyomás nem alakul ki. A 18A ábrán olyan kivitel látható, amelynél 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom