182487. lajstromszámú szabadalom • Betakarítógép főleg borsó betakarítására
3 1&2 487 4 A találmány tárgya betaikaritógép, főleg borsó betakarítására, amely révén a betakarítást megszakítás nélkül, folyamatosan, termelékenyen és minden követelményt kielégítő módon lehet végezni. Borsófélék betakarítására különféle gépeket alkalmaznak, azonban a velőborsóval szemben támasztott, egyre növekvő igények szükségessé teszik a betakarítógépek továbbfejlesztését abból a óéiból, hogy ezek hatásossága és teljesítőképessége — a gépek eredeti méreteinek megtartása mellett — növekedjen. A gyűjtés, illetve szedés hatásosságának növelése nagyon fontos, és ez a növelési igény az egész földön növekvő élelmiszerhiány következtében egyre fontosabbá válik. A gyűjtés, illetve szedés hatásosságának növekedése a termelőt is sok gondtól szabadítja meg a következő termesztési időszakban, mivel ha betakarítás folyamán nagyon sok elhullatott borsó marad a termőföldön, ez a következő évben zavarokat okoz akkor, ha ugyanezen a termőföldön más terményt termesztenek. A legtöbb alkalmazott borsóbetakarítási rendszernél először a borsónövény sora mentén egy olyan gép halad, amely a borsónövényeket levágja, és a gépet követi egy a levágott növényeket fölszedő, eltávolító gép, amely a növényeket csépli, és tisztítja, a szárhulladékot, leveleket és üres hüvelyeket visszajuttatja a termőföldre, és a tiszta borsószemeket összegyűjti, és esetleg egy külön teherjárműre juttatja. Bizonyos esetekben, főként amikor a termőföld messze van a hűtőteleptől vagy konzervgyártól, olyan más típusú betakarítógépet alkalmaznak, amely a borsónövényeket közvetlenül szedi föl anélkül, hogy előzőleg levágná, és a csupasz borsónövényeket közvetlenül visszajuttatja a termőföldre, úgy, hogy közben a hüvelyeket megtisztítja, a leveleket és hasonló anyagokat visszajuttatja a termőföldre, a sértetlen hüvelyeket tárolja, és ezeket időről időre egy szállítójárműre juttatja. A sértetlen hüvelyeket ezután a hűtőtelepre vagy a konzervgyárba szállítják, ahol ezeket cséplik, és az üres hüvelyeket komposztkészítéshez használják, a borsószemeket pedig a konzervgyárban értékesítésre alkalmas állapotra hozzák. Bizonyos körülmények között az előző bekezdésben ismertetett műveletek alkalmazása előnyös, mert a borsó ideálisan és hatásosan tisztítható, és kész állapotra hozható, gyakorlatilag abban az időben, amikor ezek élhagyják a termőföldet. Ekkor alkalmas állapotban van arra, hogy fagyasszák vagy konzervként dolgozzák fel. Ezért a borsó .betakarítására szolgáló gépek felszedik a borsót, cséplik és tisztítják, a lekopasztott borsónövényt a oséplési és tisztítási folyamat előtt visszajuttatják a termőföldre, és végül a hulladékot, leveleket és üres hüvelyeket bocsátják vissza a termőföldre a cséplési és tisztítási folyamat során. A borsókat előnyösen tárolják, és időről időre egy szállítójárműre juttatják át. Ennek a módszernek előnyös tulajdonsága, hogy a, szemveszteség akkor is minimális értéken tartható, ha a betakarítógép egyenetlen felületű talajon dolgozik. Már javasolták, hogy a borsó betakarítására szolgáló betakarítógépeket szokásos traktorokhoz kapcsolják, azonban bizonyos körülmények között egy célgép előnyösebben használható, mivel a borsó általában különleges terménynek tekinthető, a termesztők szívesebben alkalmazzák az olyan gépet, amely az ilyen különleges körülmények között könnyebben kezelhető és használható. Annak érdekében, hogy a borsót hatásosan lehessen csépelni, a cséplőszerkezetet gyakorlatilag ugyanabban a térbeli helyzetben kell tartani. Egy ilyen állandó térbeli elhelyezkedést megvalósító rendszert ismertet a 784 185 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás. Ez a rendszer nagy cséplési hatásosságot biztosít akkor, ha a cséplés előtti állapotban levő terményt kellő mennyiségben juttatják hozzá a cséplőszerkezethez. Ekkor a terményveszteség minimális, ennek ellenére az összhatásfok gyenge. A főproblémát az jelenti, hogy olyan betakarítógépre van szükség a borsófélék betakarításához, amelynél a cséplőszerkezethez való szállítási út mentén a terményveszteség valamennyi műveleti folyamat közben minimális értéken tartható. A találmány feladata borsó betakarításához olyan betakarítógép létesítése, amelyben cséplőszerkezet, a cséplőszerkezet térbeli! elhelyezkedését a talaj helyi lejtésétől függetlenül gyakorlatilag állandósító szerkezet, és az álló terményt gyűjtő, és a terményt a cséplőszerkezethez továbbító szerkezet van, amely utóbbi szerkezetben az egyes szállítószerkezetek egymáshoz viszonyított helyzete meghatározott határok között beállítható, minek eredményéként a cséplőszerkezet folyamatosan tudja fogadni a csépelni kívánt terményt, gyakorlatilag veszteség nélkül, és a talaj lejtésétől függetlenül. A találmány további feladata olyan, borsófélékhez használható betakarítógép létrehozása, amelyben a betakarítógép elején az álló termést összegyűjtő szerkezet, a talaj lejtését követő, a gyűjtőszerkezet térbeli helyzetét szabályozó érzékelőszerkezet, a gyűjtőszerkezet mögött elhelyezett szállítószerkezet, a szállítószerkezet mögött levő, és az erről érkező terményt fogadó cséplőszerkezet, a talaj lejtésétől függetlenül a cséplőszerkezet térbeli helyzetét gyakorlatilag állandósító szerkezet, valamint a gyüjtőszerkezetet és a szállítószerkezetet úgy összekapcsoló szerkezet van, hogy a csépeletlen terménynek a cséplőszerkezethez való táplálása folyamatos, függetlenül a gyűjtőszerkezetnek és a szállítószerkezetnek a cséplőszerkezethez viszonyított helyzetétől. Mivel a klimatikus és más természeti hatások a betakarítási időt csökkenthetik, .kívánatos, hogy a betakarítógép — amennyire lehetséges — megszakítás nélkül dolgozzon. Ilyen megszakítás oka lehet például a csépelt borsónak gyűjtőkocsira vagy pótkocsira való ömlesztő se, amit eddig csak akkor tudtak elvégezni, ha a betakarítógépet megállították. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
