182466. lajstromszámú szabadalom • Prés szilárd és folyékony anyagok szétválasztására
7 8 182 466 Ion, a 8 préstömlő rögzítésének a közelében. Hosszúkás tartálynál előnyös továbbá, lia a 26 töltő-, illetve ürítőnyílást a tatály egyik végének közelében helyezzük el, amikor is a 2 tartályfalon csavarvonalszerűen haladó kihordóelemeket lehet elhelyezni annak érdekében, hogy a tartály forgásakor a törkölyt lassanként az ürítőnyíláshoz vezessék. Az 1. ábra szerinti kivitelnél ezt a feladatot a 22 vályúelemek végzik. A 12 ábra szerinti kivitelnél e óéiból borda- vagy gerincszerű 27 kihordóelemek vannak alkalmazva. Ezek, valamint az 1. ábra szerinti kivitel esetében a 22 vályúelemek is alapjában véve egyfajta kihordócsigát alkotnak. A cefre betöltésére a 4 üreges tartócsap is felhasználható. A 13—15. ábrák a lékieresztés különböző kiviteleinek részleteit mutatják. Mindegyik esetben olyan 22 vályúelemek vannak alkalmazva, amelyeknek profilja a 8—10. ábráknak megfelelő kialakítású lehet. A vályúelemek 23 perforációja itt is 24 hosszúkás lyukakat tartalmaz. A 15. ábra szerint a 22 vályúelemek 28 könyökidommal rendelkeznek a 3 homlokfal környezetében, a 17 léürítő csatornák megfelelő meghoszszabbítására. A 17 léürítő csatornák mindig az egyik 3 homlokfalon elhelyezett 29 levezetőcsonkba torkollnak, amely homlokoldalon a 30 gyorselzáróval van felszerelve. A 30 gyorselzárót a 13. ábra szerint a 31 fedél, a 14. és 15. ábrák szerint a 32 könyökcső alkotja, ahol a 31 fedél, illetve a 32 könyökcső a 29 levezetőcsonkra könynyen levehetően van felerősítve. Ezen műszaki intézkedések következtében a 17 léürítő csatornák kívülről könnyen tisztíthatók. Az elrendezés természetesen olyan, hogy a lé a 21 felfogóvályúba kerül, amikor a léürítő csatorna a tartály forgáshelyzetének függvényében, illetve a tartály folyadéktartalmától függően a folyadéknívó alá kerül. A 21 .felfogóvályú tehát kissé ívelten van kialakítva. Ez lehetővé teszi egynél több 19 gyűjtőtér kialakítását az í. ábra szerinti kivitelnél is. A tisztítás céljából a 19 gyűjtőterek is 30 gyorselzáróval vannak felszerelve. A 16. ábra olyan perforált 33 cső keresztmetszetét mutatja, amely a hengeres 2 tartályfal belső oldalán van elhelyezve, és a palástalkotó mentén helyezkedik el. A 33 cső túlnyúlik a 3 homlokfalon, és külső vége úgy van kialakítva, hogy a lé a 21 felfogóvályúba jusson. így a 33 cső átveszi az 1. ábra .szerinti kivitel 17 léürítő csatornáinak a szerepét. A 33 cső — részletesebben nem ábrázolt módon — saját tengelye körül forgathatóan, vagy hosszanti irányban eltolhatóan van ágyazva a tartályban. A 16. ábra szerinti kivitel esetében a 33 cső forgathatóan van ágyazva. A 33 cső az előnyösen rugalmas 34 lehúzóléoek között helyezkedik el, amelyek élszerűen kialakított egyik 35 hosszanti peremükkel felfekszenek a cső palástján, és a tartályban a 36 foglalatok útján vannak rögzítve. Az elrendezés olyan, hogy a cefrével csak a 35 hoszszanti peremek között a préstérbe benyúló csőszegmens kerül érintkezésbe, vagyis a oefre nem juthat a 33 cső és a 2 tartályfal közötti 37 üregbe. Tekintve, hogy a 33 cső forgatható, a 24 hosszúkás lyukak kerületi irányban helyezkednek el. Ezzel növekszik a 34 lehúzóléc hatása, mivel a szilárd részek, például a szőlőhéj, nem maradhatnak benne a perforációban. A 33 cső úgy állhat működési kapcsolatban az 1 préstartály meghajtásával, hogy annak forgása közben a 33 cső is forgó mozgást végez. A 34 lehúzólécek helyett 33 perforált cső alkalmazása esetén — nem ábrázolt — gyűrű alakú lehúzók is használhatók. Ebben az esetben a 33 csövet tengelyirányban eltolhatóan kell ágyazni, és természetesen az eltolási utat és a lehúzók számát, illetve egymástól való távolságát úgy kell megválasztani, hogy a 33 cső teljes hossza tisztítódjék. A 33 cső oda- és visszamozgatása itt is levehető a tartály meghajtásáról. A hosszanti eltolhatóságnak megfelelően azonban ebben az esetben a 24 hosszúkás lyukak tengelyirányban helyezkednek el. Mind ennél a kivitelnél, mind pedig a 16. ábra szerinti kivitelnél természetesen több, perforált csőből kialakított 17 léürítő csatorna alkalmazható, a 2—4. vagy a 12. ábra szerinti kivitelhez hasonlóan. A találmány szerinti prés üzembe helyezéséhez az 1 préstartályt először a 2. ábra szerinti helyzetbe kell forgatni, vagyis olyan helyzetbe, amelynél a 8 préstömlő lefelé lóg. Amennyiben a 11 nyomótérhez vákuumforrást csatlakoztatunk, akkor a 8 préstömlő a hengeres 2 tartályfalra felfekszik, vagy legalábbis a fal irányában megfeszül. Mivel a vákuum a 11 nyomótérben fennmarad, a 8 préstömlő akor is megtartja az előzőekben leírt helyzetét, amikor az 1 préstartály a 3. ábra szerinti helyzetbe jut, amelynél a 26 töltőnyílás felül található'. A 17 léürítő csatornák egy része ekkor az 1 préstartály alsó felében van, így a lé — mint egy csepegtetőtartályban — már a töltési folyamat alatt megkezdi a lefolyást. A teljes feltöltés után az 1 préstartályt a 4. ábrán látható munkahelyzetbe hozzuk, vagyis olyan helyzetbe, amelyben az összes 17 léürítő csatorna az alsó tartályfélben található. Ekkor all nyomótérben a vákuumot túlnyomásra váltjuk át, és így a 38 cefre a 11 nyomótérben felépülő nyomópárna hatásának van kitéve. Mint ahogy a 4. ábrán látható, a nyomópárna boltozatszérűén veszi körül a 38 cefrét; így a eefrepogácsa nemcsak laposan préselödik — mint dugatytyú esetén —, hanem a teljes felületén. Ily módon több vonatkozásban is lágyabb préselési folyamat zajlik le. A léürítő csatornákat alkotó vályúelemek profiljának különleges szerepe van. A préselési folyamat alatt ugyanis a oefre, vagy jobban mondva a törköly, a 22 vályúelemek, illetve a 33 csövek hajlított élei mentén a hengeres 2 tartályfal felé csúszik, úgy, hogy megtörténhet például a szőlőhéjak lehúzása, és létrejön a perforáció egyfajta öntisztítása, az utóbbi annál is inkább, mivel a hosszúkás lyukak megnehezítik, illetve megakadályozzák a héjak vagy hasonlók fenn5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5