182457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú tüzelőanyagokkal működő gázosító készülékek üzemeltetésére
5 182457 6 nak megválasztásával 'biztosítható, hogy a tartalék tartály és a reakciótér közötti összekötő tvezeték adott keresztmetszeténél a záróarmatúra nyitási ideje kisebb, mint az oxigénbevezető vezeték zárószerkezetének zárási ideje. A találmány egy előnyös foganatosítása esetén jól folyatható tüzelőanyagként gázt, előnyösen nagy hőértékü éghető gázt alkalmazunk, amely lehet a találmány során előállított gáz, vagy valamilyen más idegen gáz, például földgáz. Másik előnyös foganatosítási mód esetén folyékony tüzelőanyagot alkalmazhatunk, amikor is a tartályban a nyomást a folyadék saját gőznyomásával, vagy éghető vagy inert gáz alakú közeg komprimálásával hozzuk létre. Folyékony tüzelőanyagnál .célszerű olyan folyadékot alkalmazni, amely a környezeti hőmérsékleten jól folyatható, és amely nem hajlamos kibakelizálódásra. Tekintettel arra, hogy járulékos tüzelőanyagra az előállított gázhoz képest kis menynyiségben van szükség, ez az eljárás gazdaságosságát nem befolyásolja. Végül a találmány szerint lehetséges jól folyatható tüzelőanyagként por alakú .szilárd tüzelőanyagot alkalmazni, és a nyomást a tartályban éghető, vagy inert gáz alakú közeg komprimálásával létrehozni. Erre a óéira alkalmazott por alakú tüzelőanyag azonos lehet az elgázosításhoz alkalmazott por alakú tüzelőanyaggal, azonban a hatásosság növelésére a kiindulóanyagot még járulékos lépésekkel, mint szitálássa! stb. tovább javíthatjuk. A találmány szempontjából közömbös, hogy a por alakú tüzelőanyagot az égő normál üzeme esetén milyen formában, és milyen eszközökkel vezetjük a gázos!tóreaktorba. A találmány szempontjából előnyös lehet, hogy a por alakú tüzelőanyaggal együtt más, folyatható tüzelőanyagokat juttathatunk a gázosítóreaktorba, és ott szabad oxigént tartalmazó gázosítóközeggel CO- és H2-tartalmú gázzá alakul át. A találmányt oly módon is alkalmazni lehet, hogy a por alakú tüzelőanyagot folyékony tüzelőanyagban, mint fűtőolajban vagy kátrányban szuszpendálva juttatjuk a gázosítóreaktorba. A találmányt részletesen kivitel példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy olyan kiviteli példát szemléltet, ahol tüzelőanyagként éghető gázt alkalmazunk, míg a 2. ábra szerinti kiviteli példánál jól ömieszthető por alakú tüzelőanyag kerül felhasználásra. 1 porgázosító-reaktort 2,5 MPa üzemi nyomásnál 50 000 m3/h nyersgáz teljesítményre méreteztük. A por alakú tüzelőanyagot sűrű szuszpenzió formájában inert gáz segítségével a reaktor fejénél lévő 2 égőn vezetjük be. A hordozó gáz ipari oxigén és vízgőz. Az áramok összekeverése közvetlenül az égőnek a reakciótérbe történő betorkollása után következik be. Az ipari oxigénigény 14 000 m3/h, ami az ipari oxigén 96%-os tisztaságát feltételezve 13 400 m3/h, illetve 3,7 m3/sec tiszta oxigénigénynek felel meg. A reaktor 3 automatikus szükségkikapcsoló rendszerrel van ellátva, amely az 1. ábrán négyzetként van jelölve. A tüzelőanyag-bevezetés zavara kezdetétől számítandó holt idő, melyet 4 pormennyiségmérő berendezés jelez, hét másodpercet tesz ki a lekapcsolási folyamat kezdetéig. További öt perc után az oxigénbevezetés 5 szelep révén teljesen leállításra kerül. A holt időnek első fázisa alatt 26 m3/02 áramlik a reaktorba. A holt időnek az Oj lezárószelep zárási ideje által meghatározott második fázisa alatt 15 m3/Cb áramlik még. A találmány értelmében a készülék *6 nyomótartállyal van ellátva, amelyben 3,2 MPa nyomáson metán (földgáz) kerül tárolásra. A nyomótartály-vezeték révén a 2 égő vízgőz-belépő csonkjával van összekötve. A 3 automatikus szükségkikapcsoló rendszer révén történő szükségkikapcsolás esetén a 7 szelep kinyílik, és a földgáz a 6 nyomótartályban elveszti nyomását egészen az 1 porgázosító-reaktorral történő nyomáskiegyenlítődésig. A 6 nyomótartálynak a térfogata 6 m3, így szükségkikapcsolás esetén mintegy 40 m3 f öldgáz áramlik a reaktorba. A földgáz reagál az utánáramló szabad oxigénre, mimellett az oxigén kötéséhez maximálisan 20,5 m3-re van szükség. A maradék járulékos hűtőközegként hat. A gázosítókészülék üzembe vétele biztosítja, hogy a 6 nyomótartályt a 8 sűrítő segítségével az előírt nyomásig földgázzal feltöltjük. Az 1. ábrán látható kiviteli példa szerinti gázosítóreaktor számára földgáz helyett járulékos tüzelőanyagként barnaszénpor áll rendelkezésre. A barnaszénport 130 kg-os mennyiségben adagoljuk a 6’ nyomótartályba, míg a 8’ nitrogénsűrítő segítségével a tartályban 3,2 MPa nyomást tartunk fenn. A tartálynak 6 m3 térfogata van, amelynek egy része mintegy 0,25 m3 porral van kitöltve. A 6’ nyomótartály az 1 porgázosító-reaktor 2 égőjénél magasabban van elrendezve, és egy vezeték révén a 2 égő szénporbevezető csonkjával van összekötve. A 3 automatikus szükségkikapcsoló rendszer révén történő szükségkikapcsolás esetén a szénponáram számára szolgáló 7’ zárószerv nyitásra kerül, és a 6’ nyomótartályban tárolt nitrogén nyomása csökken egészen az 1 porgázosító reaktorral történő nyomáskiegyenlítődésig, miközben a 6’ nyomótartályban lévő pormennyiséget teljes mértékben magával ragadja. A por a 'reaktorból utánáramló oxigénnel átalakul. Az oxigén teljes kötéséhez sztöchometrikusan 40 kg porra van szükség. A felesleg révén a por tökéletlen kiégését ellensúlyozzuk. Készülékünk üzembe helyezése előtt biztosítani kell, hogy a 6, nyomótartály először atmoszferikus nyomás alatt állva a 9 tartalék bunkerből a szükséges mennyiségű szénporral feltöltésre kerüljön, és nitrogénnel az előírt 3,7 MPa tárolási nyomásra legyen komprimálva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
