182454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 3,4-diaza-biciklo[4.1.0]hept-én-5-onok előállítására
19 182464 20 (93%) 2-(ciklohexilfenil)-3,4-diaza-biciklo[4,l,0] hept-2-en-5-ont kapunk. A terméket izopropanolból átkristályosítjuk, így olvadáspontja 211—212°. 3. példa a) A 2a) példa szerint járunk el, de ciklohexilbenzol helyett 9,6 g (88,8 mmól) anizolt használunk, így a reakciókeveréket feldolgozva, színtelen kristályok alakjában 14,2 g (73%) cisz-2-(p-metoxibenzoil)-ciklopropánkarbonsavat kapunk, amelyet metanolból átkristályosítunk, így olvadáspontja 170—172°. b) 6,0 g (27,2 mmól) cisz-2-(p-metoxibenzoil)-ciklopropánkarbonsavat 1,36 g (27,2 mmól) hidrazinhidráttal és 100 ml etanollal 6 órán át visszafolyatással melegítünk. A reakciókeveréket 0°-on leszívatjuk, és a maradékot metanolból átkristályosítjuk. Színtelen kristályok alakjában 5,2 g (88%) 2-(p-metoxifenil)-3,4-diaza-biciklo [4.1.0 ]hept-2-en-5-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 174—175°. 4. példa a) 29,7 g (0,22 mól) vízmentes alumíniumkloridhoz 100 ml széndiszulfidban keverés közben, szobahőmérsékleten, részletekben először 12,7 g (82,4 mmól) bifenilt, majd 10,0 g (89,2 mmól) 1,2-ciklopropándikarbonsav-anhidridet adunk. Az elegyet 4 órán át visszafolyatással melegítjük, majd 2 napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A széndiszulfidot dekantáljuk, és a reakciókeveréket 200 g jég és 50 ml tömény sósav keverékébe öntjük. A kivált szilárd anyagot leszívatjuk, vízzel mossuk, és propanolból átkristályosítjuk. Színtelen kristályok alakjában 6,9 g (31%) cisz-2-(p-bifenilkarbonil)ciklopropánkarbonsavat kapunk. A terméket etanolból még egyszer átkristályosítjuk, így olvadáspontja 222—223°. b) 7,0 g (26,3 mmól) cisz-2-(p-bifenilkarbonil)ciklopropánkarbonsavat 1,45 g (29,0 mmól) hidrazinhidráttal és 100 ml etanollal 8 órán át visszafolyatással melegítünk. A reakciókeveréket 0°-on leszívatjuk, és a maradékot vákuumban 50°-on szárítjuk. Színtelen kristályok alakjában 6,6 g (96 % ) 2-(p-bifenilil )-3,4-diaza-biciklo [4.1.0 ]hept-2- -en-5-ont kapunk. A terméket etanolból átkristályosítjuk, így olvadáspontja 220—221°. 5. példa a) Az la) példa szerint eljárva 9,0 g (80,0 mmól) klórbenzolt 120 g alumíniumklorid és 18 ml dimetilformamid jelenlétében 10,0 g (89,2 mmól) 1,2- ciklopropándikarbonsav-anhidriddel reagáltatunk. Az olvadékot 1 kg jég és 120 ml tömény sósav keverékébe öntjük. A kivált szilárd anyagot leszívatjuk, vízzel mossuk, és vákuumban 50°-on szárítjuk. A terméket etilacetátból átkristályosítjuk, így színtelen kristályok alakjában 12,6 g (70%) cisz-2-(p-klórbenzoil)-ciklopropánkarbonsavat kapunk, amelynek olvadáspontja 162—164°. b) 6,0 g (26,7 mmól) cisz-2-(p-klórbenzoil)-ciklopropánkarbonsavat 1,47 g (29,4 mmól) hidrazinhidráttal és 150 ml etanollal 6 órán át visszafolyatással melegítünk. A reakciókeveréket kb. 20 ml-re bepároljuk, a terméket 0°-on leszívatjuk, és metanolból átkristályosítjuk. Színtelen kristályok alakjában 4,7 g (80%) 2-(p-klórfenil)-3,4-diaza-biciklo [4.1.0]hept-2-en-5-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 199—200°. 6. példa a) Az 5a) példa szerint járunk el, de a reakciót klórbenzol helyett 8,6 g (89,5 mmól) fluorbenzollal végezzük, így etilacetát/petroléter keverékéből végzett átkristályosítás után csaknem színtelen kristályok alakjában 10,2 g (55%) eisz-2-(p-fluorbenzoil)-ciklopropánkarbonsavat kapunk, amelynek olvadáspontja 128—129°. b) 6,0 g (28,8 mmól) cisz-2-(p-fluorbenzoil)ciklopropánkarbonsavat és 1,44 g (28,8 mmól) hidrazinhidrátot 100 ml etanollal 6 órán át visszafolyatással melegítünk. A reakciókeveréket 0°-on leszívatjuk, és a maradékot metanolból át kristályosítjuk. Csaknem színtelen kristályok alakjában 4,3 g (73%) 2-(p-fluorfenil)-3,4-diaza-biciklo[4.1.0] hept-2-en-5-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 192—193°. 7. példa a) A 4a) példa szerint járunk el, de a bifenil helyett 11,1 g (82,1 mmól) acetanilidet alkalmazunk, így a terméket metanolból átkristályosítva csaknem színtelen kristályok alakjában 5,1 g (25 % ) cisz-2-(p-acetilaminobenzoi 1 )-ciklopropánkarbonsavat kapunk, amelynek olvadáspontja 227—228°. b) 120 g (0,90 mmól) vízmentes alumíniumkloridhoz keverés közben néhány perc alatt 18 ml (0,23 mmól) dimetilformamidot csepegtetünk, eközben erősen exoterm reakció lép fel. Ezután 60— 7Ö°-on részletekben a reakciókeverékhez adjuk 12,0 g (88,8 mmól) acetanilid és 10,0 g (89,2 mmól) 1,2-ciklopropándikarbonsav-anhidrid keverékét, és az elegyet még 1 órán át 70°-on keverjük. A reakciókeveréket az la) példa szerint feldolgozzuk, a terméket metanolból átkristályosítjuk, így bézs színű kristályok alakjában 13,7 g (62%) cisz-2-(p-acetilaminobenzoil)-ciklopropánkarbonsavat kapunk. Ez a vegyület a 7a) példa szerinti termékkel azonos. c) 6,0 g (24,3 mmól) cisz-2-(p-acetilaminobenzoil)-ciklopropánkarbonsavat 1,33 g (26,6 mmól) hidrazinhidráttal és 150 ml etanollal 6 órán át visszafolyatással melegítünk. A reakciókeveréket 0°-on leszívatjuk, a terméket vákuumban 50°-on szárítjuk, így színtelen kristályok alakjában 5,0 g (85%)2-(p-acetilaminofenil)-3,4-diaza-biciklo[4.1.0] hept-2-en-5-ont izolálunk. A terméket metanol—víz keverékéből átkristályosítjuk, olvadáspontja 269—270°. 8. példa a) A 7c) példa szerinti 25 g (103 mmól) 2-(p-aeetilaminofenil)-3,4-diaza-biciklo[4,l,0]hept-2-en-5- -ont 215 ml metanollal és 215 ml 10 n nátriumhidroxiddal 3 órán át visszafolyatással melegítünk. Ezt követően a metanolt vákuumban eltávolítjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
