182454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 3,4-diaza-biciklo[4.1.0]hept-én-5-onok előállítására

19 182464 20 (93%) 2-(ciklohexilfenil)-3,4-diaza-biciklo[4,l,0] hept-2-en-5-ont kapunk. A terméket izopropanolból átkristályosítjuk, így olvadáspontja 211—212°. 3. példa a) A 2a) példa szerint járunk el, de ciklohexilben­­zol helyett 9,6 g (88,8 mmól) anizolt használunk, így a reakciókeveréket feldolgozva, színtelen kristályok alakjában 14,2 g (73%) cisz-2-(p-metoxibenzoil)­­-ciklopropánkarbonsavat kapunk, amelyet metanol­ból átkristályosítunk, így olvadáspontja 170—172°. b) 6,0 g (27,2 mmól) cisz-2-(p-metoxibenzoil)­­-ciklopropánkarbonsavat 1,36 g (27,2 mmól) hidra­­zinhidráttal és 100 ml etanollal 6 órán át vissza­­folyatással melegítünk. A reakciókeveréket 0°-on leszívatjuk, és a maradékot metanolból átkristályo­sítjuk. Színtelen kristályok alakjában 5,2 g (88%) 2-(p-metoxifenil)-3,4-diaza-biciklo [4.1.0 ]hept-2-en­­-5-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 174—175°. 4. példa a) 29,7 g (0,22 mól) vízmentes alumíniumklorid­­hoz 100 ml széndiszulfidban keverés közben, szoba­­hőmérsékleten, részletekben először 12,7 g (82,4 mmól) bifenilt, majd 10,0 g (89,2 mmól) 1,2-ciklo­­propándikarbonsav-anhidridet adunk. Az elegyet 4 órán át visszafolyatással melegítjük, majd 2 napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A széndiszulfidot dekantáljuk, és a reakciókeveréket 200 g jég és 50 ml tömény sósav keverékébe öntjük. A kivált szilárd anyagot leszívatjuk, vízzel mossuk, és pro­­panolból átkristályosítjuk. Színtelen kristályok alakjában 6,9 g (31%) cisz-2-(p-bifenilkarbonil)­­ciklopropánkarbonsavat kapunk. A terméket eta­­nolból még egyszer átkristályosítjuk, így olvadás­pontja 222—223°. b) 7,0 g (26,3 mmól) cisz-2-(p-bifenilkarbonil)­­ciklopropánkarbonsavat 1,45 g (29,0 mmól) hidra­­zinhidráttal és 100 ml etanollal 8 órán át vissza­folyatással melegítünk. A reakciókeveréket 0°-on leszívatjuk, és a maradékot vákuumban 50°-on szárítjuk. Színtelen kristályok alakjában 6,6 g (96 % ) 2-(p-bifenilil )-3,4-diaza-biciklo [4.1.0 ]hept-2- -en-5-ont kapunk. A terméket etanolból átkristá­lyosítjuk, így olvadáspontja 220—221°. 5. példa a) Az la) példa szerint eljárva 9,0 g (80,0 mmól) klórbenzolt 120 g alumíniumklorid és 18 ml dimetil­­formamid jelenlétében 10,0 g (89,2 mmól) 1,2- ciklopropándikarbonsav-anhidriddel reagáltatunk. Az olvadékot 1 kg jég és 120 ml tömény sósav keve­rékébe öntjük. A kivált szilárd anyagot leszívatjuk, vízzel mossuk, és vákuumban 50°-on szárítjuk. A terméket etilacetátból átkristályosítjuk, így színte­len kristályok alakjában 12,6 g (70%) cisz-2-(p­­-klórbenzoil)-ciklopropánkarbonsavat kapunk, a­­melynek olvadáspontja 162—164°. b) 6,0 g (26,7 mmól) cisz-2-(p-klórbenzoil)-ciklo­­propánkarbonsavat 1,47 g (29,4 mmól) hidrazin­­hidráttal és 150 ml etanollal 6 órán át visszafolya­tással melegítünk. A reakciókeveréket kb. 20 ml-re bepároljuk, a terméket 0°-on leszívatjuk, és meta­nolból átkristályosítjuk. Színtelen kristályok alak­jában 4,7 g (80%) 2-(p-klórfenil)-3,4-diaza-biciklo [4.1.0]hept-2-en-5-ont kapunk, amelynek olvadás­pontja 199—200°. 6. példa a) Az 5a) példa szerint járunk el, de a reakciót klórbenzol helyett 8,6 g (89,5 mmól) fluorbenzollal végezzük, így etilacetát/petroléter keverékéből végzett átkristályosítás után csaknem színtelen kristályok alakjában 10,2 g (55%) eisz-2-(p-fluor­­benzoil)-ciklopropánkarbonsavat kapunk, amely­nek olvadáspontja 128—129°. b) 6,0 g (28,8 mmól) cisz-2-(p-fluorbenzoil)­­ciklopropánkarbonsavat és 1,44 g (28,8 mmól) hidrazinhidrátot 100 ml etanollal 6 órán át vissza­folyatással melegítünk. A reakciókeveréket 0°-on leszívatjuk, és a maradékot metanolból át kristá­lyosítjuk. Csaknem színtelen kristályok alakjában 4,3 g (73%) 2-(p-fluorfenil)-3,4-diaza-biciklo[4.1.0] hept-2-en-5-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 192—193°. 7. példa a) A 4a) példa szerint járunk el, de a bifenil helyett 11,1 g (82,1 mmól) acetanilidet alkalma­zunk, így a terméket metanolból átkristályosítva csaknem színtelen kristályok alakjában 5,1 g (25 % ) cisz-2-(p-acetilaminobenzoi 1 )-ciklopropán­karbonsavat kapunk, amelynek olvadáspontja 227—228°. b) 120 g (0,90 mmól) vízmentes alumínium­­kloridhoz keverés közben néhány perc alatt 18 ml (0,23 mmól) dimetilformamidot csepegtetünk, eköz­ben erősen exoterm reakció lép fel. Ezután 60— 7Ö°-on részletekben a reakciókeverékhez adjuk 12,0 g (88,8 mmól) acetanilid és 10,0 g (89,2 mmól) 1,2-ciklopropándikarbonsav-anhidrid keverékét, és az elegyet még 1 órán át 70°-on keverjük. A reakció­keveréket az la) példa szerint feldolgozzuk, a ter­méket metanolból átkristályosítjuk, így bézs színű kristályok alakjában 13,7 g (62%) cisz-2-(p-acetil­­aminobenzoil)-ciklopropánkarbonsavat kapunk. Ez a vegyület a 7a) példa szerinti termékkel azonos. c) 6,0 g (24,3 mmól) cisz-2-(p-acetilaminoben­­zoil)-ciklopropánkarbonsavat 1,33 g (26,6 mmól) hidrazinhidráttal és 150 ml etanollal 6 órán át visszafolyatással melegítünk. A reakciókeveréket 0°-on leszívatjuk, a terméket vákuumban 50°-on szárítjuk, így színtelen kristályok alakjában 5,0 g (85%)2-(p-acetilaminofenil)-3,4-diaza-biciklo[4.1.0] hept-2-en-5-ont izolálunk. A terméket metanol—víz keverékéből átkristályosítjuk, olvadáspontja 269—270°. 8. példa a) A 7c) példa szerinti 25 g (103 mmól) 2-(p-aee­­tilaminofenil)-3,4-diaza-biciklo[4,l,0]hept-2-en-5- -ont 215 ml metanollal és 215 ml 10 n nátriumhid­­roxiddal 3 órán át visszafolyatással melegítünk. Ezt követően a metanolt vákuumban eltávolítjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom