182452. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített alkil--azoli-oxim-karbamátokat tartalmazó inszekticid akaricid és nematocid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
13 182452 14 Azt találtuk, hogy például a 3. és 5. előállítási példák szerinti vegyületek hatásosabbak, mint az öszszehasonlítóként használt, a technika állása szerint ismert vegyületek. D) példa Határkoncentráció-próba/gyökérszisztematikus hatás Vizsgált kártevő : Phaedon cochlearia lárvák Oldószer : 3 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poli(glikoléter) Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a fenti mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a fenti emulgeátort, majd a kapott koncentrátumot vízzel hígítjuk. A kapott készítményt alaposan elkeverjük a talajjal. Ennek következtében a készítmény ható- 20 anyag-koncentrációja egyáltalán nem játszik szerepet, csupán a talaj térfogategységére eső hatóanyagmennyiségnek van döntő jelentősége. Ezt a mennyiséget ppm-ben (= mg/liter) adjuk meg. A készítménnyel elkevert talajt cserepekbe töltjük, majd a cserepekbe káposztanövényeket (Brassica oleracea) 5 ültetünk. A növények a talajból veszik fel a hatóanyagot, amely azután a szállítórendszeren keresztül kerül a levelekbe. A gyökérszisztemikus hatás igazolása céljából 7 nappal a kezelés után a növények leveleit megfer- 10 tőzzük a fenti kártevőkkel. További 2 nap elteltével kiértékeljük a kísérlet eredményeit, az elpusztult állatok megszámolásával vagy számuk megbecslésével. A pusztulási számokból meghatározzuk a hatóanyag gyökérszisztemikus hatására jellemző %-os 15 értéket. 100% azt jelenti, hogy valamennyi vizsgált kártevő elpusztult, míg 0%-ot akkor kapunk, ha ugyanannyi kártevő van életben, mint a kezeletlen kontroll növények esetében. Az eredmények a D táblázatban találhatók. D táblázat : (I) általános képletű vegyületek hatása Phaedon cochlearia ellen Hatóanyag (példaszám, képletszám) X X’ Rl R2 n Hatóanyag koncentráció (ppm) Pusztulás (%> (3) Cl H H ch3 1 5 100 (5) Cl H H ch3 0 5 100 (i3) (ismert) 5 0 (i4) (ismert) 5 0 A kísérletek során azt találtuk, hogy például a 3. 40 és 5. előállítási példák szerinti vegyületek hatásosabbak, mint az összehasonlítóként használt, a technika állása szerint ismert vegyületek. E) példa 45 Határkoncentráció-próba Vizsgált nematoda : Meloidogyne incognita Oldószer : 3 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poli(glikol-éter) 50 Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a fenti mennyiségű oldószerre], majd hozzáadjuk a fenti emulgeátort, és a kapott koncentrátumot vízzel 55 hígítjuk. A kapott készítményt alaposan elkeverjük olyan talajjal, amelyet előzőleg a vizsgálni kívánt nematódákkal alaposan megfertőztünk. Ennek következtében a készítmény hatóanyag-koncentrációja egyáltalán nem játszik szerepet, csupán a talaj térfogategységére eső hatóanyagmennyiségnek van jelentősége, amit ppm-ben adunk meg. Az így kezelt talajt cserepekbe töltjük, majd a cserepekbe salátát vetünk és melegházban, 27 °C-os hőmérsékleten tart juk őket. Négy hét múlva megvizsgáljuk a salátagyökerek nematoda-fertőzöttségét, és meghatározzuk a hatóanyagkészítmény %-os hatásfokát. A hatásfok 100%, ha egyáltalán nem figyelhető meg fertőzöttség, míg 0%, ha a fertőzöttség mértéke pontosan megegyezik a kezeletlen kontroll növényeknél észlelt fertőzöttséggel. Az eredményeket az E táblázatban közöljük. E táblázat : (I) általános képletű vegyületek hatása Meloidogyne incognita ellen Hatóanyag (példaszám, képle tszám) X X’ R1 R2 n Hatóanyag koncentráció (ppm) Pusztulás (%) (3) Cl H H ch3 1 5 100 (i3) (ismert) 5 0 (i4) (ismert) 5 0 8
