182447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás geológiai képződmények megszilárdítására

7 182447 8 a két komponens intenzív elkeverése a töltet ron­csolása után már egyáltalában nem lehetséges. A találmány szerinti eljárás előnyeit a kiviteli példákban ismertetjük. A kiviteli példákban hasz­­használt jelölések (anyagkomponensek) összetétele a következő : 1. izocianát : 60 súly% 2,4’-diizocianáto-difenil-metánból és 40 súly% 4,4’-diizocianáto-difenilinetánból álló poliizocianát frakció. NCO-tartalom=32,8 %, viszkozitás=13 mPa s, 25 °C-on 2. izocianát: 30 súly% 2,4’-diizocianáto-difenilmetánt, 43 súly% 4,4’-diizocianáto-difenilmetánt, 11 súly% di-(izocianáto-fenil-metil)-izocianáto­­benzolt és 16 súly% többmagú polifenil-polimetilén-po­­liizocianátot tartalmazó poliizocianát­­frakció. NCO-tartalom=32,0%, viszkozitás=72 mPa s, 25 °C-on. 3. izocianát: 3 súly% 2,4’-diizocianáto-difenil-nietánt, 54 súly% 4,4’-diizocianáto-difenil-metánt, 28 súly% di-(izocianáto-fenilmetil)-izocianáto­­benzolt és 19 súly% többmagú polifenil-polimetilén-po­liizocianátot tartalmazó poliizocianát­­frakció. NCO-tartalom=31,8%, viszkozitás =75 mPa s, 25 °C-on. 1. poliol: Trimetilolpropánból és propilénoxidból előállított 370 hidroxil-számú, 450 átlagos mole­kulasúlyú pcliétcrpoliol, amelynek viszkozitása 25 °C-on 700 mPa s. 2. poliol: Glicerinből és propilénoxidból előállított 410 OH-számú, 480 átlagos molekulasúlyú po­­liéterpoliol, amelynek viszkozitása 25 °C-on 620 mPa s. 3. poliol: Technikai minőségű, 1 minősítésnek meg­felelő természetes ricinusolaj, hidroxil-száma 148, viszkozitása 25 °C-on 930 mPa s. 4. poliol : Etiléndiaminból és propilénoxidból elő­állított 61 OH-számú 3500 átlagos molekula­súlyú poliéter-poliol, amelynek viszkozitása 25 °C-on 630 mPa s. 1. példa Kőzetmegszilárdításra olyan keverőadagoló-be­rendezést alkalmazunk, amely a kétkomponensű műanyag feldolgozására alkalmas, és a következő fő részekből áll : A: 30—30 liter befogadóképességű acélszerkezeti anyagból álló 2 db tárolótartály. A tároló­­tartályok lezárhatók, és présnyomással elő­nyomásnak vethetők alá. B: Közös pneumatikus meghajtással rendelkező 2 db dugattyús adagolószivattyú, amely a tá­rolótartályokból a bennük elhelyezett és nyo­más alatt álló anyagot 1:1 arányban üríti, és a C folyamatos keverőhöz vezeti. C: Statikus keverőként kiképzett, 70 cm hosszú, 9,5 mm külső és 8,1 mm belső átmérőjű, a cső belsejében annak hossza mentén egyenletesen elhelyezett 54 db terelőlapáttal ellátott folya­matos keverő. A keverő-adagolószerkezet 2 liter/perc lökettel­­jesítménnyel dolgozik. A két darab A tárolótar­tály egyikében a teljes üzemeltetési idő alatt 5 súly% zeolit-típusú finomeloszlású nátrium-alumí­­nium-szilikátot tartalmazó 1. Poliol van elhelyezve, a poliol és a nátrium-alumínium-szilikát elkeverése intenzív módon előre történik. A második adagolótartályt az 1. kiviteli mód esetén 1 izocianáttal, a 2. kiviteli mód esetén a 2. izocianáttal és a 3. kiviteli módnál a 3. izocianáttal töltjük meg. Megszilárdítandó anyagként 20 cm magas, 5— 40 mm szemcseméretnek megfelelő durvakavics­ból álló ömlesztett kőzetet alkalmazunk. A meg­szilárdítás céljából a folyamatos keverő kilépő nyílását közvetlenül a legfelső kőzetréteg felett helyezzük el oly módon, hogy a poliizocianát-poliol keverék felülről lefelé a kőzetszemcsék között el­helyezkedő üregekbe behatoljon, és azokat kitölt­se. A keverő-adagolószerkezet leállítása után 5 óra múlva a megszilárdulást vizsgáljuk. Az 1. és 2. kiviteli mód esetén a megszilárdult anyag teljesen homogén és szilárd. A 3. kiviteli mód alkalmazása­kor a megszilárdult anyag mind a felső, mind a legalsó rétegben lágy marad, és enyhe ujjnyomással az egyes kőzetszemcsék a megszilárdult tömegből eltávolíthatók, míg az 1. és 2. kiviteli mód mellett még nagyobb erőbehatás esetén sem sikerült a meg­szilárdult képződményből egyes szemcséket eltá­volítani. 2. példa A következő fő részekből álló keverő-adagoló­­szerkezetet alkalmazzuk : A: 2 darab 1. példa szerinti tárolótartály. B: Külön elektromos meghajtással rendelkező 2 darab fogaskerékszivattyú. Az adagolási arány mechanikus, fokozat nélkül szabályozható meg­hajtóművel a kívánt mértékre állítható be. C : 37 mm hosszúságú és 16 mm átmérőjű hengeres keverőkamrával rendelkező folytonos keverő­mű. A hengerter.gelybe elektromos meghajtással ellátott egyenként 3 mm széles és 14 mm hosz­­szú, 6—6 darab keverőlappal ellátott 36 mm hosszúságú keverőszerkezet van elhelyezve. A keverő-adagolószerkezetet úgy7 állítjuk be, hogy 1 térfogatrész poliizocianát-komponensre 1,2 térfogatrész poliol-komponenst adagoljunk. A ke­verési sebesség percenként 9000 fordulatszám, a löketteljesítmény 1 liter/perc. A poliol-komponensként a megfelelő A tároló­­tartályába 100 súlyrész 2. poliol, 20 íúlyrész 3. Poliol és 10 súlyrész zeolit-típusú nátrium-alumí­nium szilikát ricinusolajban képzett 50%-os pasztá­jából álló keveréket alkalmazunk. Poliizocianát-komponensként a megadott 1—3. izocianátot alkalmazzuk. A reakcióképes poliizocianát-poliol-keverék szén­re és kőzetre kifejtett ragasztóképességének meg­határozása céljából 4x4x16 cm méretnek meg­felelő szénprizmákat, illetve agyagpalaprizmákat készítünk, a prizmákat egymástól 2 mm távolság­ra a törésfelületek között formában rögzítjük, és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom