182427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmánynövényekből szilázs, v szenázs készítésére

5 182427 6 4. példa Amennyiben a silózandó takarmány szénhidrátban gazdag, de fehérjében szegény, önmagában ismert kar­­bamidos dúsítást végzünk. A mérgező hatás elkerülése érdekében a karbamidot célszerűen oldott formájában juttatjuk a silózott terményhez. A karbamid jelentős hányada lebomlik és a keletkező tejsav és illósavak megkötik és ez állat számára haszno­­síthatóvá válik. A karbamidot egyenletesen kipermetezzük rétegen­ként a tömörítés során, vagy a szecskázott növényré­szekkel még a tömörítés előtt elkeverjük, és úgy tömörít­­jük. Karbamidot adott esetben egyéb, az állattartásban ismert N-forrás adagolásával helyettesíthetjük. A fenti példák alapján előkészített szecskázott ter­ményt célszerűen mobil oldalfalakkal rendelkező siló térbetonjára juttatjuk pl. billenős önürítő járműről oly módon, hogy a jármű nem hajthat a térbetonra vagy terményre, hanem a térbeton elérésekor arra ráürít, így nem szennyezhetik azt. A térbetonra billentett silótakarmányt célszerűen gu­milánctalpas, tolólapos erőgéppel a silóban ékszerűen az egyik végfalhoz rendezzük, tömörítjük, előnyösen ék­tömörítéssel. A tökéletes anaerob körülmények biztosí­tására a tároló belső falára, azon túlnyúlóan ráterített PVC-fólia közé tároljuk a terményt oly módon, hogy a fóliaszegélyeket áthajtással és ragasztással egybefüggővé tesszük, így a siló falán át levegő a tárolt terményhez nem juthat. A silózott termény elrendezésére, éktömörítésére a már említett gumilánctalpas erőgép szolgál, amely a mű­velet tartama alatt a silótérből nem jöhet ki, így föld, egyéb szennyeződés a terménybe nem hordható be. A betárolt szilázs vagy szenázs magassága a tömörítés után 5—5,5 m lehet oly módon, hogy a siló közepe dom­borodó, kazal- vagy telőszerű legyen. A kazalszerű ki­alakítás célja, hogy a betárolt terményre hulló külső csa­padék elvezethető legyen. A betárolás befejeztekor a siló falán túlnyúló fóliát a betárolt terményre ráhajtjuk, úgy, hogy az oldalról visszahajtott fóliavégek egymást átfedjék, és a vissza­hajtott fóliát összeragasztjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy amennyiben a fóliavégek nem érnének össze, külön fóli­át terítünk ki és ragasztással a falat belülről elválasztó fóliavégekhez ragasztjuk. Ily módon elérjük azt, hogy a betárolt szilázs légmentesen lezárást nyer. Célszerű, ha a fentieknek megfelelően elkészített fólia­­rétegre egy további fóliaréteget fektetünk, és terheljük, ezzel biztosítva, hogy a fólia és a siló között levegő ne legyen, illetve a lehulló csapadék biztonsággal elvezetést nyerjen. A fentieknek megfelelően határolt, tömörített ter­ményhalmazból adott esetben a korábban beépített lég­vezetéken át a levegőt kiszivattyúzzuk, elősegítve ezzel a tökéletesebb anaerob körülmények megteremtését. 5 A találmány nagy előnye, hogy mindenkor optimális minőségű szilázs, vagy szenázs készíthető, a betárolt ter­mény szennyeződésmenlessége biztosított. A betárolást és kitárolást egyaránt szakaszosan is elvégezhetjük, mert a fólia elasztikusán illeszkedik a terményhez, megbontás 10 után visszatakarható, így légfelesleg bejutása, ezáltal káros erjedések elkerülhetők. További előnye a talál­mánynak, hogy a termény tárolására különleges cél­gépekre nincs szükség. 15 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás takarmánynövényekből szilázs vagy szenázs falközi silóban, fólia takarással való készítésére, mely- 20 nek során a szálastakarmányt 1,5—2 cm-nyi darabokra szecskázzuk és a szilázs vagy szenázs készítését a táro­landó anyag 30—40%-os szárazanyagtartalma mellett végezzük, azzal jellemezve, hogy a terményt előre elké­szített mobil vagy legalább részben mobil oldalfalakkal 25 határolt térbetonra billentjük a jármű ráhajtása nélkül és a siló végfalánál kezdve, tolólappal ellátott, a tér­betonon folyamatosan járatott erőgéppel a terményből ékszerű rézsűt képezve tömörítjük, miközben a termény szénhidráttartalmát adott esetben adalékanyagokkal 30 12—28%-ra egészítjük, a tároláshoz szükséges anaerob körülményeket a termény állandó éktömörítésével bizto­sítjuk, majd a szénhidrát káros ecetsavas erjedését az oxigén kizárásával, vajsavas erjedését pedig célszerűen vegyszerek adagolásával meggátoljuk, adott esetben az 35 anaerob körülményeket a fóliával fedett, tömörített szi­lázs vagy szenázs légfcleslegének kiszivattyúzásával biz­tosítjuk. 2 Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy a tartósítandó termény szén- 40 hidráttartalmát pl. melasz és/vagy más szénhidráttartal­mú anyaggal növeljük, vagy adott esetben pufferanyag­­gal csökkentjük, a fehérjeszintet oldott karbamid vagy egyéb N-tartalmú anyaggal emeljük. 3. Az 1—2. igénypont bármelyike szerinti eljárás fo- 45 ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szénhidrát­tartalom beállítására vagy a fölös növényi nedv fel­szívására pufferanyagként pl. sósavval kezelt szalma­szecskát és/vagy pelyvát használunk. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás 50 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy tartósító­szerként pH 4 értékig hígított hangyasavat és/vagy só­savoldatot használunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 86.5615.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető: Benkő István vezérigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom