182425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állattartó épületek, előnyösen baromfiólak energiatakarékos üzemeltetésére
3 182425 4 A fent ismertetett, eddig ismert eljárások közös hátránya, hogy csak új állattartó épületek esetén, magas beruházási költségek mellett alkalmazhatók, valamint, hogy egy-egy eljárás csak egyetlen állatfajta tartásánál alkalmazható. A találmány elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást alakítsunk ki, amellyel messzemenően kielégíthetők az állattartó épületekkel szemben támasztott követelmények, azaz segítségével kialakítható legyen az állattartás optimális mikroklímája, továbbá, hogy a már meglevő állattartó épületekben is, az épületek átalakítása nélkül alkalmazható legyen, és a kívánt eredményt érjük el. A találmány szerinti célkitűzést olyan eljárással valósítjuk meg, amelynek során az állatok számára szüksége^, mikroklímát úgy alakítjuk ki, hogy a beszívott friss levegőt és az elszívott jplhasznált levegőt hőcserélőbe vezetjük, ahol is ajtriss és elhasznált levegő hőcseréjét a külső hőmérséklet és páratartalom függvényében szabályozzuk, a friss levegőt hűtjük és/vagy nedvesítjük, illetve a beszívott friss levegőt melegítjük és/vagy szárítjuk. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítási módja során a beszívott friss levegő hűtését — ez általában a nyári üzemeltetés idején szükséges — evaporatív hűtéssel, vízporlasztás és ventilláció útján végezzük, míg a friss levegő előmelegítését és páratartalmának csökkentését — ez általában a téli üzemmód esetén szükséges — füstgázhasznosításon történő szárítással valósítjuk meg. Jelen találmányunk részét képezi továbbá egy, a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is, amely berendezésnek egy ellenáramú-keresztáramú hőcserélője, a beszívott friss levegőt szárító füstgázhasznosítója, valamint a kazán hatásfokát növelő és téli üzem esetén az alapfűtéshez használt levegő előfűtését szolgáló füstgázhasznosító hőcserélője van. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítási módját, valamint az eljárást megvalósító berendezést a csatolt ábrák alapján részleteiben ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezéssel ellátott állattartó épület vázlatos képe, a 2. ábra a találmány szerinti eljárás során alkalmazptt hűtési mód vázlatos képe. Mint az 1. ábrán látható, az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egyik legfontosabb részét, a 2 hőcserélőt az 1 állattartó épület hossztengelyével párhuzamosan az 1 állattartó épület födémszerkezete alatt a külsőfalon helyezzük el. A 2 hőcserélőhöz csatlakozik az 1 állattartó épület falán U-alakban végigfutó 7 cső, amely 7 eső a friss levegő továbbítására szolgál. A 7 cső nyitott végén található a friss levegőt beszívó 6 ventillátor. A 6 ventillátoron keresztül beszívott friss levegő a 7 csövön keresztül a 2 hőcserélőbe jut, ahol érintkezésbe kerül az 1 állattartó épületből elszívott elhasznált levegővel, majd továbbáramoíva a 2 hőcserélővel szembeni oldalon elhelyezett 8 nyílásokon keresztül bejut az 1 állattartó épületbe. A fent ismertetett körfolyamat ismétlődik újra és újra, a külső hőmérséklet és páratartalom. függvényében még további lépésekre is szükség van, így például téli üzemmód esetén szükséges a beszívott friss levegő előmelegítése és szárítása. Ezt a következő módon valósítjuk meg : A 6 ventillátor által beszívott friss levegő a 2 hőcserélőn érintkezésbe kerülve az elszívott elhasznált levegővel felmelegszik; ez azonban nem elegendő, ezért a 2 hőcserélőből továbbáramló levegőt keresztülvezetjük a 3 füstgázhaszncsítón. Ez azzal az előnnyel jár, hogy egyrészt a friss levegőt a kellő mértékűre melegítjük, miáltal a páratartalmát is csökkentjük, másrészt pedig jelentős fűtőenergiát takarítunk meg. Az így előkészített levegőt a 8 nyílásokon keresztül az 1 állattartó épületbe juttatjuk. Megjegyezzük, hogy a téli üzemmód energiamegtakarításának és az 5 kazán hatásfokának növelésére előnyös, ha az alapfűtéshez szükséges levegőt átvezetjük az 5 kazánhoz csatlakozó füstgázhasznosító 4 hőcserélőn. A 6 ventillátor által beszívott friss levegőt és az 1 állattartó épületből elszívott elhasznált levegőt a 2 hőcserélőn érintkeztetjük, miközben a levegőszállító csövek külső felületét vízzel permetezzük. Ezzel azt érjük el, hogy egyrészt a 9 elszívónyílásokon bejutott szennyeződést és port lemossuk, másrészt a hőcserélőn átáramló friss levegőt a csőre permetezett víz elpárologtatásával hűtjük. Ha szükséges a friss levegő nedvesítése is, azt úgy valósítjuk meg, hogy a 2 hőcserélőhöz csatlakozó 10 kamrába vizet permetezünk, miáltal a 2 hőcserélőbe vezeteti friss levegőt nedvesítve, növeljük annak páratartalmát. A fenti módon kezelt levegőt a 8 nyílásokon keresztül az 1 állattartó épületbe, az elhasznált levegőt pedig all ventillátoron keresztül a szabadba juttatjuk. A 6 ventillátor által beszívott friss levegő, illetve all ventillátor által elszívott elhasznált levegő mennyiségét fordulatszám-szabályozással a páratartalom függvényében automatika segítségével vezéreljük. A 2. ábra a fent ismertetett nyári üzemmód során alkalmazott hűtési eljárást szemlélteti. A ventillátor által beszívott friss levegő 12 belépőnyílásán a 2 hőcserélőbe jut. Amennyiben szükséges a beszívott friss levegő nedvesítése, abban az esetben a 2 hőcserélőhöz csatlakozó 10 kamrába a 17 bevezetőcsövön keresztül vizet permetezünk be, miáltal a friss levegő páratartalmát a megfelelő mértékére növeljük. A 11 kamrából a bepermetezett vizet a 19 csövön keresztül távolítjuk el. A friss levegő all kamrából a 20 nyilak irányában áramlik át a 2 hőcserélőn, miközben a 16 csövön bevezetett és a hőcserélő csöveire permetezett vízzel hűtjük. Az így nedvesített és lehűtött levegő a 13 kilépőnyíláson át távozik a 2 hőcserélőből. A 2 hőcserélőbe juttatott és a hűtésre szolgáló vizet a 18 csövön keresztül vezetjük el. Az épületből elszívott elhasznált levegőt a 15 nyíláson keresztül juttatjuk a 2 hőcserélőbe, ahol az elhasznált levegő a 21 nyilak irányában áramolva a 14 nyíláson keresztül a szabadba távozik. A találmány szerinti eljárás és berendezés azzal az előnnyel jár, hogy bárhol a már meglevő épületek átalakítása, tehát beruházási költségek nélkül álkalmazhatók és alkalmazásuk nem egyetlen állatfaj, hanem a legkülönfélébb állatok — csirke, pulyka, kacsa stb. — esetén megvalósítható. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy jelentős energia-megtakarítást eredményez, valamint az állattartás önköltségei — az állatelhullás mértékének csökkentése következtében —jelentős mértékben csökkennek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
