182422. lajstromszámú szabadalom • Javított hatású rágcsálóírtószer
3 182422 4 állatok oly annyira szívesebben fogyasztották, hogy erre az irtás során nyilvánvalóan nincs szükség. A leginkább használatos, a különféle gabonamagvak őrleményéből és cukorból álló csalétekkeverék a hatóanyag ízét rosszul fedi, ezért alkalmazása során gyorsan kifejlődik riasztó hatás, emellett a rágcsálók a környezetükben található nagyobb zsírtartalmú hulladékot (állati termékek, olajos magvak stb.) szívesebben fogyasztják, így ahol ilyet találnak, alkalmazásuk kevéssé hatásos. A különféle fűszerezett tápanyagokból (kolbász, hal) vagy olajos magvakból (dióbél, amerikai mogyoró) készített csalétkek jól elfedik ugyan a különböző hatóanyagok ízét, a velük készült irtószerek azonban romlékonyak, kihelyezve gyorsan tönkre mennek, sőt nem ritk^rf alkotórészeik reagálnak a hatóanyagokkal és azokat ipaktiválják. ' Kísérleteink során azt a meglepő felismerést tettük, hogy a gabonacsirával és/vagy malátával készített irtószer renákívüli vonzerővel bír a rágcsálókra, ugyanakkor e két anyag jól elfedi a különféle mérgek ízét és eltarthatóság, hatásfokozás szempontjából is előnyös felhasználásuk. Kísérleteink során abból az ismert tényből indultunk ki, hogy a rágcsálók amennyiben szemes terményhez jutnak, úgy először a gabonaszemek csírát tartalmazó részét harapják ki és fogyasztják el, ha pedig a táplálékul kínált gabonaszemek között kicsírázott magvak is vannak, elsőnek ezeket fogyasztják. Megállapítottuk, hogy ennek oka a csíra, illetve a kicsírázott mag (a maláta) különösen vonzó ízében keresendő. Amennyiben kísérleti állatainknak választási lehetőséget biztosítunk a gabonacsíra — a magnak ezt a részét a malomipari feldolgozás során külön választják, így az tisztán hozzáférhető — és egyéb bármilyen tápanyag között, minden esetben szinte kizárólag az előbbit fogyasztják. Hasonló eredményt állapítottunk meg a csíráztatott gabonaszem — a maláta a tápszer- és sörgyártás egyik alapanyaga, így szintén könnyen hozzáférhető — és más tápanyag összehasonlítását célzó kísérleteinknél. A gabonacsíra, illetve a maláta rágcsálóirtó hatóanyagokkal való kombinációjánál pedig azt a további igen meglepő megállapítást tettük, hogy a gabonacsírához és/vagy malátához kevert mérgező hatóanyag ízét a rágcsálók nehezen ismerik fel és hajlandók e keverékben olyan méreganyagoknak az elfogyasztására is, amelyeket más eddig használatos csalétek-keverékbe bedolgozva még hosszabb éheztetés után sem esznek meg. Ugyanakkor a maláta és a gabonacsíra — különösen hőkezelés után — az eltarthatóság szempontjából is előnyös, úgy látszik, hogy e két anyagféleség magas E-vitamin tartalma a hatóanyagok, pl. a kumarin-vegyületek oxidációs bomlását is gátolja. A levegőn ugyanis e hatóanyagok a szokásos csalétekbe bedolgozva idővel hatástalanokká válnak, noha a hosszú hatástartósság a korszerű készítményekkel szemben fontos kívánalom. A találmány szerinti rágcsálóirtószer egy vagy több ismert hatóanyagon (pl. szcillirozid : 3béta, 6béta-6- -acetiloxi-3-(béta-D-glukopiranoziIoxi)-8,14-dihidroxibufa-l,20,22-trienolid; bromadiolon: 3-[3-{4'-bromo(l,l'-bifenil)-4-il}-3-hidroxi-l-fenilpropil]-4-hidroxi-2H-l-benzopiran-2-on; klorfacinon: 2-[2-(4-klorofenil)-2- -fenilacetil] indan-l,3-dion/ és adott esetben adalékanyagon kívül csalétekként legalább 2 súly% gabonacsírát és/vagy malátát tartalmaz, adott esetben egyéb ismert csalétekkel összekeverve. A gabonacsírát és/vagy malátát felhasználhatjuk eredeti formájában, de különböző finomságú porrá őrölve is alkalmazhatjuk. Megállapítottuk, hogy az e célra alkalmas hőkezelési eljárással mind a csalétek, mind a bekevert hatóanyag stabilitása kedvezően megnő. Előnyösen úgy járunk el, hogy a gabonacsírát és/vagy malátát a felhasználás előtt, vagy az összekevert komponenseket legalább 50 °C-on, legalább 30 percig hőkezeljük, de eljárhatunk úgy is, hogy a keveréket legfeljebb 2 súlyrész vízzel tésztává gyúrjuk, adott esetben granulátummá dolgozzuk fel, majd legalább 50 °C-on megszárítjuk. Megállapítottuk továbbá, hogy a különböző gabonacsíra-féleségek és a maláta között a vonzó hatás szempontjából különbség van. Míg a patkányok a búzacsírát fogyasztják a legszívesebben, az egerek a nagy olajtartalmú kukoricacsírát preferálják, míg a mezei rágcsálók, pl. a mezei pocok az árpamalátát részesítik előnyben. A találmány szerinti rágcsálóirtószerek vizsgálata azt a további igen meglepő előnyt mutatta, hogy a hatóanyag ölőhatása fokozódott, így az elölési idő mintegy 20—30%-kal lerövidült. A találmányunk szerinti irtószer felhasználásával így mind a higiénés, mind a mezőgazdasági rágcsáló kártevők ellen az eddiginél számottevően eredményesebb védekezés biztosítható. A találmány szerinti rágcsálóirtószer elkészítésére az alábbi kiviteli példákat adjuk meg : 1. példa A) 2,5 gramm bromadiolont és 25 gramm Szudán III. (cerezinvörös) festéket feloldunk 1 liter napraforgóolajban. B) 50 kg árpamalátát 80 °C-os levegőáramban 2 óráig szárítunk. A B-komponensből kimérünk 5 kg-ot és az A-komponenssel 30 percig keverjük, majd az elegyhez hozzáadjuk a B-komponens megmaradt részét és további 30 percig tartó keveréssel homogenizálunk. A készítmény mint krónikus rágcsálóirtószer használható fel. 2. példa A) 1 gramm szcillirozid 100 gramm laktóz (tejcukor) 100 gramm szacharóz (kristálycukor) 8 gramm nátriumklorid (konyhasó) 0,8 gramm Nipasol (tartósítószer, gyártó : Merck) 0,8 gramm L-blau (színezék) keverékét golyósmalomban finom porrá őröljük. B) 450 gramm búzaőrleményt és 1350 gramm búzacsírát összekeverünk, majd az A-komponenst a B-komponenssel 10 percig tartó keveréssel homogenizáljuk. A keveréket ezután 400 ml vízzel tésztává gyúrjuk, csigaprés felhasználásával 0,6 cm átmérőjű és 1 cm hosszú granulátumokká formáljuk, majd 50 °C-on 8 órán át szárítjuk. A készítmény akut hatású rodenticidként használható fel. Szabadalmi igénypontok 1. Javított hatású rágcsálóirtószer, amely egy vagy több hatóanyagot, csalétket és adott esetben adalék-5 10 15 20 2.5 30 35 40 45 50 55 60 65 2
