182409. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nedves, szilárd anyagok szárítására
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY (11) 182409 Bejelentés napja : (22) 1981. X. 27. (21) (3144/81) Nemzetközi osztályozás : (51) NSZ03 Közzététel napja: (41) 1982. (42) V. 28 F 26 B 17/10 17/14 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. X. 31. ^ Sx»b*JaJ*l T4* ^ Feltalálók : (72) Detre Tamás mérnök, 20%, Nagymaros Illésfalvi Péter mérnök, 10%, Veresegyháza Kováts Ferenc mérnök, 20%, Budapest Rejtő Lajos mérnök, 20%, Budapest Soós Károly mérnök, 10%, Budapest Zeller István mérnök, 20%, Budapest Szabadalmas : (73) CHINÖIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest (54) Berendezés nedves, szilárd anyagok szárítására í A találmány berendezés különösen nedves, szilárd anyagok lebegtetve való szárítására. Nedves, szilárd anyagokat a legtöbb ipari műveletek során, szárítani kell, így pl. a gyógyszeriparban, vegyiparban, mezőgazdaságban, élelmiszeriparban előfordul a lebegtetve való szárítás szükségessége. Az ipari műveleteknél a szilárd anyagok lebegtetve való szárítása során zárt térben alkalmasan választott sebességgel áramló légnemű közeg a szilárd anyag részecskét felemeli és mozgásba hozza, miközben a közeg és a szemcsék között érintkezés, kölcsönhatás jön létre. Az érintkezés során a hőmérséklet-különbség hatására az anyag vízleadását az áramló közeggel kedvezően lehet befolyásolni. A fluidizációs műveleteket leginkább szemcsés anyagok szárítása során alkalmazzák. A fluidizáció alkalmazásának a kezelendő anyag részecskéinek mérete szab határt, mivel az áramló légnemű közeg — a sebességtől függően — egyes méreteket lebegtet, míg más méreteket kihord a készülékből, vagy a készülék fenéklapjára ejt. A szilárd anyag és az áramló légnemű közeg érintkeztetésére ismeretes a fluidizációs eljárásnak az a változata is, amely szerint a fluidizáló készülékben elhelyezett anyagba a készülék alján fúvókán át olyan sebességgel áramoltatják be a levegőt, hogy az anyagon áttörve a belső közegsugár az anyag részecskéit az anyaghalmaz felső részébe sodorja, majd azok a kerület mentén lehullanak. A visszahullott részecskék fölé újabbak kerülnek, miközben az anyag cirkulációs mozgást végez. A fluidizációs szárítás e változatát gejzíres szárításnak 2 nevezzük. A gejzíres szárítást leginkább nagyméretű szemcsék szárítására alkalmazzák. A legtöbb szemcsés ipari nyersanyag száraz állapotj bánjál gördül és ömleszthető, nedvesen azonban többé- 5 kevésbé tapadásra, boltozódásra hajlamos. A gyakorlatban az ilyen lebegtetve való szárítás alkalmazási körét a szárítóberendezés és az anyagrészecskék méretei, nevezetesen a berendezés átmérőjének, valamint a szemcse átlagos méretének hányadosa szabja meg az 10 irodt lom szerint. Abban az esetben, amikor ez a hányados a 25—200 értékeken kívül esik, az eljárás nem eredményes, a gejzírcsatornában szabálytalan anyagmozgás alakul ki és a gejzírcsatorna összeomlik. A szárítás során az anyag jellemzői, mint pl. litersúly, szemcseméret, 15 csúszási, tapadási tulajdonságok stb. folyamatosan változn ik és esetenként ezek is a gejzír fennmaradása ellen hatn ik. A gyakorlat számára szükségessé vált olyan megoldás biztosítása, amelyben az említett káros hatások elkerül- 20 hetők. A szakirodalom szerint a berendezés méretei és a szemesemére! közti, az alkalmazási területet korlátozó összefüggés kimutatható. (MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság, 1978. IV. évf. 8/3. szám; Pallainé, Harkányi 25 Erzsébet : „Szárítási kísérletek gejzíres szárítókészülékekkel.“) E monográfia a gejzíres szárítás egyéb elméleti kércéseivel is behatóan foglalkozik. A 172 298 ljsz. magyar szabadalmi leírás olyan szárítóberendezést ismertet, amelynél a gáznemű közeg beáramoltatásának szabá- 30 lyozása van meghatározva és ezáltal az anyag szemcse-182409
