182406. lajstromszámú szabadalom • Mérőcella különösen kis nyomások ill. nyomáskülönbségek mérésére

5 182406 6 Járulékos előny, hogy a nyúlásmérő 12 ellenállások nincsenek közvetlen kapcsolatban a mérendő közeggel, így a mérőcella belső terének hőtehetetlenségi hatása jobban érvényesül. A 4/A ábrán az 1—4. ábrák szerinti nyomáskülönb­ségmérőcella olyan változata látható, amelynél az el­térés mindössze annyi, hogy a rúdszerű 8 mérőelem kulcslyukszerü 15 nyílásokkal van ellátva. (Az egyéb részletek megegyeznek.) Az 5—8. ábrákon a találmány szerinti nyomásmérő­cella példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Ennek ugyancsak hengeres 1 háza, abban kiképzett egyetlen 2 nyomótere, és a csatlakoztatáshoz menetes 5 furata van. A 2 nyomóteret körgyűrűalakú membránszerű 6 elem és ezzel kapcsolatban levő, merev korongszerű 7 köz­vetítőelem együtt zárja le. A 7 közvetítőelem excentrikusán elrendezett rúdszerű 8 mérőelem közbenső részével mereven össze van kötve, a 8 mérőelem két vége viszont az 1 házzal van merev kapcsolatban. A 8 mérőelem feszültséggyűjtő 16 fura­tokkal van ellátva a nyúlásmérő 12 ellenállások alatti részén (6. ábra). Az 5—8. ábrák szerinti nyomásmérőcella működés­módja hasonló az 1—4. ábrák szerinti megoldáséval. A merev 7 közvetítőelem koncentrálja a 2 nyomótér p nyomását, és a nyomás hatására a szaggatott vonallal jelölt helyzetébe mozdul el, miközben a membránszerű 6 elem rugalmasan deformálódik (7. ábra). Mivel a 7 közvetítőelem mereven össze van kapcsolva a 8 mérő­elemmel, az viszont két végén az 1 házhoz ki van kötve, a 7 közvetítőelem az elméleti tengely körül billen fel. Ezzel a felbillenésével a 7 közvetítőelem külpontos csa­varást ad a 8 mérőelemnek, amelynek a külső övében fellépő deformációt érzékelik azután a nyúlásmérő 12 ellenállások. Az 5—8. ábrák szerinti kivitelt a jelen esetben egyet­len darabból készítettük, amellyel a fentebb már említett előnyök járnak. Szabadalmi igénypontok 1. Mérőcella főleg kis nyomások, illetve nyomáskü­lönbségek mérésére, amelynél házban kiképzett nyomó­teret, illetve két különböző nyomású nyomóteret részben membránszerű elem határol, illetve választ el, valamint a membránszerű elem a nyomással, ill. nyomáskülönb­séggel arányosan elmozdulni képes közvetítőelemen át nyúlásmérő ellenállással ellátott mérőelemmel van kap­csolatban, azzal jellemezve, hogy a közvetítőelem (7) részben a nyomóteret (2) lezáró, illetve a nyomótereket (7, 3) elválasztó merev elem, amely rúdszerű elemként kialakított mérőelem (8) közbenső részével — a közve­títőelem (7) elmozdulásakor a mérőelemet (8) külpon­tosán csavarni képes — merev kapcsolatban van, ahol a n érőelem (8) két vége a házzal (1) van merev kapcsolat­ban. (Elsőbbsége: 1982. X. 19.) 2. Az 1. igénypont szerinti mérőcella kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közvetítőelem (7) korongszerű elem, amely a mérőelemmel (8) nyakon (9) át van mere­ven összekötve, ahol a nyak (9) a házhoz (1) kétoldalt membránszerű kikötőelemen (10) át kapcsolódik. (Mó­dosítási elsőbbsége : 1982. XII. 13.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti mérőcella kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyúlásmérő ellenállás (12) körzetében a mérőelem (8) feszültséggyűjtő furatok­kal (11, 16), illetve nyílással (15) van ellátva. (Elsőbbsé­ge : 1982. X. 19.) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti mérő­cella kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egész mérő­­ce 11a, azaz a membránszerű elem (6), a közvetítőelem (7), a nyak (9), a mérőelem (8) és a kikötőelemek (10) egyet­len darabból vannak kimunkálva. (Elsőbbsége : 1982. X. 19.) 5 10 15 20 25 30 35 3 db rajz (8 ábra) A kiadásért felel : a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 86,5613.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető: Benkő István vezérigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom