182401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvesen tartósított kukoricát, valamint takarmánykeverékek előállításánál alkalmazott takarány-alapanyagokat tartalmazó baromfi keveréktakarmány előállítására
5 182401 6 nedvességtartalom 15,8%, PD index 8,8, rézsűszög 40,7°, nyers fehérjetartalom 21,0%, pH-érték 5,1. A termék megfelel a mikrobiológiai követelményeknek. Az így előállított, kísérleti tápot kétszer 66 db csirkével etettük, 3 hetes koruktól 6 hetes korukig. Átlagos kezdeti testsúlyuk mindkét csoportban azonosan 380 g volt. 6 hetes korban a kontroll csirkék 1300 g súlyúak voltak, míg a nedves kukoricát tartalmazó tápot fogyasztó csirkék súlya 1350 g volt. A csirkék az utolsó héten Broiler befejező tápot kapnak, mely szintén nedves kukoricát tartalmazott (lásd a 2. példát). A tápokat 4 naponta frissen készítettük. 2. példa Baromfi befejező táp készítése Az 1. példa szerinti eljárást követve, az alábbi összetétellel állítottunk elő befejező tápot : nedves kukorica 40%, kukorica 33,5%, extra szójadara (47%) 22%, Hybro szuperpremix 2,5%, ligninszulfonát 2,0%. A tápot az előző példában meghatározott minőségű takarmányalapanyagok felhasználásával készítjük. Nedves kukoricaként 28% nedvességtartalmú, széndioxid közegben toronytárolóban szemesen tárolt, kitárolást követően 10 mm lyukazatú kalapácsos darálón feldolgozott anyagot alkalmazunk. A koncentrátum-készítés és összemérés megegyezik az 1. példában leírtakkal. A keverést Loedige-típusú keverőben, 4 percen át végezzük. A homogén keverék az 1. példa szerint kerül feldolgozásra, de a gőzadagolást oly módon csökkentjük, hogy az a nedvességtartalmat csak 0,3%-kaI növelje. A kész pellet jellemzői : nedvességtartalom 16,8%, PD index 8,6, rézsűszög 41,3°, nyers fehérjetartalom 16,6%, pH-érték 5,2. A termék mikrobiológiai jellemzői (összcsíraszám. Coli, Salmonella, penész és anaerob baktérium) megfelelnek a szabványban foglaltaknak. A termék kísérleti etetése során a körülmények azonosak voltak az előző példában felsoroltakkal, az abban a kísérletben etetett baromfik etetése során a kontroll 1300 g-ról 1520 g-ra, a kísérleti tápot kapott egyedek 1350 g-ról 1580 g-ra híztak fel. Takarmány-fogyasztásuk átlagban 600 g volt. 3. példa Az 1. és 2. példában ismertetett nevelő és befejező táppal további csirkeetetési kísérleteket végeztünk. Kísérleteinket fóliasátorban, félüzemi körülmények között végeztük, kísérletenként 7500 db broiler csirkével. Minden esetben azonos ivararány megtartása mellett (óltérfelenként) elrekesztettünk azonos létszámú (300 db) és állománysűrűségű csoportot. Ezt az állomány t szárny számoztuk. A testsúlyfeívétel alakulása Megnevezés 3—6 hét 6—7 hét 3—7 hét Kontroll csoport 0,919* 0,328° 1,247* Kísérleti csoport 0,893* 0,359° 1,252* * nem szignifikáns ° 1—2% szinten szignifikáns A félüzemi állomány mérlegelése a vágóhídon történt, csoportonként. A kísérletek során átlagos testsúly és fajlagos takarmány fogyasztás Megnevezés Átlagos testsúly kg Fajlagos takarmányfogyasztás kg/állat Első kísérlet Kísérleti csoport 1,61 2,26 Kontroll csoport 1,48 2,46 Második kísérlet Kísérleti csoport 1,63 2,30 Kontroll csoport 1,65 2,40 Az elhullások száma a kísérleti csoportban volt kedvezőbb (6,0%). Egyedi szárnyszámozott állatok adatai Megnevezés Kontroll csoport Kísérleti csoport Állatlétszám (21. napra) db 300 300 Átlagos testsúly g 573 551 Állallétszám (41. napra) db 287 224 Átlagos testsúly g 1279 1362 Állatlétszám (49. napra) db 266 216 Átlagos testsúly g 1535 1649 Ivararány cf 194 127 $ 72 89 Elhullott db 4 6 A kísérlet során mindkét állományban az emésztőszer\ rendszer állapotát boncolással kísértük figyelemmel nagy létszámú állományon. A nedves kukorica tartalmú broiler táp etetése alatt állategészségügyi probléma nem jelentkezett. 4. példa Az 1. és 2. példában ismertetett nevelő és befejező táppal liba és kacsa etetési kísérleteket végeztünk. Az eredmények a fenti példákéval összehasonlíthatók voltak: mintegy 3%-kal kisebb fajlagos tápfelhasználás mellet 5%-os átlagos súlynövekedést észleltünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
