182395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabonatermelésre öntözéses műveléssel
3 182395 4 hatatlansága az északi rizstermelő területeken az anyagiműszaki követelmények miatt, — a gyomok, kártevők és betegségek ellen alkalmazott készítmények környezetszennyező hatása. Az európai országokban és az Amerikai Egyesült Államokban elterjedt rizstermesztésnek a fő műveletei a következők : — a rizstábla száraz, azaz elárasztás nélküli előkészítése, — vetés előtt ásványi trágyák és herbicidek bevitele az előkészített talajba, — rizsmagok kivetése az előzetesen ezeknek csírázását elősegítő készítménnyel kezelt talajba, — állandó vízréteggel való elárasztás, — a sarjhajtások megjelenése után a vízréteg csökkentése, — ásványi trágyák, valamint a gyomok, kártevők és betegségek elleni készítmények egy részének bevitele, — a vízréteg szabályozása a rizs növekedésének megfelelően, — az ásványi trágyák, valamint a gyomok, kártevők és betegségek elleni készítmények fennmaradó részének bevitele, — a fürtben levő szemek érésének megindulásakor a víz fokozatos elvezetése a tábláról, — a tábla kiszárítása, — a rizs betakarítása, — a szalma betakarítása, — őszi talajmegmunkálás. Ennek a technológiának a fő jellemzői a következők : — a vetés előtti száraz talajmegmunkálás, — a rizsmagok elvetése, — a technológia alkalmazhatósága az északi rizstermelő területeken, — modern nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek alkalmazhatósága, — az emberi munkaerő felhasználásának lényeges csökkenése (E. P. Aleshin, Methodologische Hinweise zur Technologie des Reisanbaus, Kolos kiadó, M. 1979 ; V. P. Konokhova, Erfahrungen beim Reisanbau in den USA, a Vniiteisckh M. intézet tájékoztatója; I. Kiss, Probleme des Reisanbaus in Ungarn, Budapest, 1979). Ennek a technológiának a hátrányai a következők : — a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt a technológiai műveletek optimális időn (a rizs fejlődésének megfelelő) belüli nehéz kivitelezhetősége, — a rizsnövények fejlődési szakaszának megfelelő elárasztását biztosító öntözőrendszerekkel kapcsolatos anyagi-műszaki problémák. A találmány feladatául tűztük ki olyan elárasztásos gabonatermesztés kidolgozását, amely a rizstábla talajának jobb agrotechnikai megmunkálása, a vetőmag előkészítése és a rizsnövények öntözésének tökéletesítése következtében lehetővé teszi nagyobb mennyiségű rizs termesztését, valamint jobb minőségű rizsszemek kinyerését. Ezt a feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a gabonakultúrák elárasztásos termesztése során, amely a talajnak szántással és őszi barázdalazítással történő megmunkálását, a talaj felületének kiegyenlítését, a vetés előtt gyomirtószereknek a talajba való bevitelét, a magok csávázását és stimuláló szerekkel való kezelését, a magok kivetését, a tábla állandó vízréteggel való elárasztását, a vízrétegnek a rizsnövények fejlődésének megfelelően való szabályozását, az elvetett magoknak mezőgazdasági megmunkálással és vegyszeres kezeléssé a gyomok, kártevők és betegségek elleni védelmét, a fürtben levő rizsszemek érésének megindulásakor a víznek a tábláról való fokozatos elvezetését, a tábla kiszárítását és a rizs betakarítását foglalja magában. A találmány szerint a talaj szántása előtt az őszi barázdák húzásakor a talaj és az álló tarló közötti mikroegyenetlenségeket a sértetlen termőréteggel kiegyenlítjük, az őszi barázdalazítás előtt a tavaszi mélyszántást az őszi szántáshoz viszonyítva keresztirányban végezzük, minden tábla kerületén, valamint a csőnélküli levezetőrendszer céljára árkokat ásunk, a talajba gyomirtószereket viszünk be, majd a magokat a nitrogéntrágya nagyrészének — 80—85 súly%-ának — és a foszfortrágyák 100%-ának a talajba való bevitelével együtt elvetjük, a rizs kikelése után a táblán gyorsított, 30—50 1/mp hektáronkénti hidromodulusszal történő elárasztással állandó vízréteget hozunk létre, a rizsnövények 2—3 leveles állapotának elérésekor a nitrogéntrágya kisebb részét — 15—20 súly%-át — visszük be, a rizsnövények 6—8 leveles állapotában 100 súly% káliumtrágyát viszünk be, majd a rizsszem „tejesérés’’-ének végén és a „viaszérés”-ének elején a vetést például mikromennyiségű, 15—20 ml, például 2,4D-aminsót tartalmazó szuperfoszfát-oldattal kezeljük 150—200 1/ha mennyiségben, majd a vetést körben lekaszáljuk és a vetést magát csíkokban kaszáljuk. A rizstermés növekedését a következő intézkedésekkel érjük el : a) a tábla szántása előtt a talaj és a tarló közötti mikroegyenetlenségeket kiegyenlítjük, b) az előkészített magokat trágyák (nitrogén- és foszfortrágyák) egyidejű bevitelével vetjük el, c) gyorsított elárasztást alkalmazunk, amely megakadályozza az ásványi anyagokat tartalmazó talajvíz idő előtti felemelkedését, valamint a rizstábla öntözése során bekövetkező sólerakódást. Ezeknek az intézkedéseknek eredményeképpen a rizstermés hektáronként 2—4 métermázsával nő. Javulást érünk el a rizsszemek minőségében is, amely a következő műveletek eredménye : a) a vetőmagok előkezelése ; ez a magok kezelését és a biológiailag értékes frakciók kiválasztását foglalja magában, b) a rizstáblán a vízréteget nemcsak a rizsnövények fejlődési szakaszainak, illetve korának megfelelően szabályozzuk, hanem figyelembe vesszük a gyomok, kártevők és betegségek elleni készítmények beadagolásának szükségességét is, c) a vetést a szemek érését gyorsító készítményekkel is kezeljük, d) a megművelt vetést körül- és keresztülkaszáljuk, ezzel egyidejűleg a szemeket kicsépeljük és a szalmát betakarítjuk. A rizs elvetésére és betakarítására szolgáló találmány szerinti eljárással a termés 2—3-szorosára növelhető, az öntözéshez felhasznált víz mennyisége pedig — mivel a főműveleteket az agrotechnikai szempontból legmegfelelőbb időben végezzük — 5—10%-kai csökkenthető. 1. példa A rizstermesztést 500 ha területű táblán végezzük elárasztásos eljárással. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
