182389. lajstromszámú szabadalom • Logiakai golyójáték
3 182389 4 A játék kézbevételekor könnyű belátni, hogy az egyes golyók sorbarendezése egy adott rendszer szerint zajlik le, a golyók tologatásához könnyen kitalálható mozgásra van szükség. Tolókákkal működtetett játék a T/22 314 számú közzétett magyar szabadalmi bejelentésből megismerhető logikai játék. E megoldás szerint lapos, négyzetalakú dobozban, a doboz belsejében kialakított pályákon egymásra merőleges irányban tolókák mozgathatók. A tolókákon egymás mellett célszerűen négyzetalakú jelhordozó elemek foglalnak helyet, amelyekre számok, jelek, vagy egyéb szimbólumok vannak felrajzolva. A tolókák kiképzésük szerint alul nyitott vályúk, míg két végükön ütközőtuskók vannak. A doboz felül fedéllel van lezárva, a fedélen viszont olyan nyílások vannak, amelyeken keresztül a jelhordozó elemek közül azok látszanak, amelyek éppen a nyílások alatt vannak. Két nyílás a fedélen ún. vak nyílás, azaz itt az elemek, illetve a rajtuk levő jelek, vagy számok nem, illetve csak akkor láthatók, ha a játékos játék közben ebbe a pozícióba tolja. A jelhordozó elemeket ily módon a tolókák segítségével lehet mozgatni. A tolókák tagolt, vályúalakú idomok, alul nyitottak, belső peremükön helyezkednek el a jelhordozó elemek. Ennek a játéknak az a hátránya, hogy a játékos jó memóriával kell rendelkezzék : tudnia kell, hogy a nem látható tartományba milyen elemet tolt el. Csak így képes az elemek előre meghatározott sorrendbe történő tologatására. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő logikai golyójáték — annak ellenére, hogy a golyókat tulajdonképpen csak egy síkban lehet mozgatni — olyan megoldások megfejtésére készteti játékosan a vele játszó embert, amelyet a sakkjátékhoz hasonlóan lehet ugyan előre tervezni, de egyetlen logikai lépes sem hagyható ki, amely az elérni szándékozott cél megvalósításához szükséges. A találmány jobb megértése végett a játékot egy kiviteli példán, a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével . részletesen ismertetjük. A rajzokon látható hivatkozási számok alapján mind a játék felépítését, mind annak működésmódját könnyen meg lehet érteni, de a logikai lépések szigorú sorrendjét a játékosnak kell kitalálnia. A rajzok közül az 1. ábrán a találmány szerinti golyójátékot axonometrikus elrendezésben látjuk, a 2. ábra a játékot felülnézetben, a felső tolókasor egy kitört részének feltüntetésével mutatja be, a 3. ábrán a játékot metszetben látjuk, az egyik toló- i sor mentén elmetszve, a 4. ábrán szintén metszetrajzot látunk, a másik tolókasor mentén metszve, ! az 5—9. ábrákon felülnézetben látjuk a golyójáté- i kot, a tolókák különböző benyomott helyzetében, a 10—17. ábrákon pedig a célszerűen színesre festett golyók különböző logikai formába történő elrendezését .látjuk. Amint az 1. ábrából látható, a kiviteli példa szerint összesen harminchat darab, azonos méretű 1 golyók egy olyan lapos, felül nyitott 2 dobozban vannak sorokban és oszlopokban elrendezve, amelyet a doboz nyitott, felülső részén egy átlátszó műanyagból készített 3 fedél zár le oly módon, hogy az 1 golyók mindegyike ezen az ablakon át jól látható. A 2 doboz alját olyan 4 tolókák alkotják — a fenék- > lap felett firendezve — amelyeknek végén egy-egy 5 ütközőtuskó van kiképezve. A 4 tolókák közül hat, egymás mellett levő tolóka egyik végén a 2 doboz oldalán kiálló 5 ütközőtuskók egymás mellett vannak. A 4 tolókák szintén egymás mellett, szorosan, de annyi játékkal helyezkednek el, hogy az 5 ütközőtuskók benyomásával az adott 4 tolóka egészen addig csúszhat el, amíg az 5 ütközőtuskó a 2 doboz fenéklapjáig felütközik. Ez az elcsúsztatás egy golyóátmérőnek felel meg. Az egy irányban betolható és a 2 doboz egyik oldalán kiálló ütközőtuskókkal felszerelt 4 tolókákra merőleges helyzetben, a doboz szomszédos oldalán szintén ugyanannyi tolóka foglal helyet, mint az előző dobozoldalon, ezek 5 ütközőtuskói a doboz szélénél szintén kiállnak. Az egymás felett, egymást keresztező irányú mozgatás révén pozícionálható 4 tolókák alatt van a 2 doboz 6 fenéklapja. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a golyójátékkal elérhető variációkat, a működtetés módját az 5—9. ábrákon látjuk. Ha az egyik tolókát a 2 doboz egyik oldalán kiálló 5 ütközőtuskó révén benyomjuk (lásd az 5. ábrát) akkor — a játék alkatrészeinek méretezése következtében — a 4 tolóka egy golyóátmérőnek megfelelő hosszúságú utat tesz meg, eközben a különböző színekre festett, vagy különböző ábrákkal ellátott golyókból álló golyósort magával viszi. A 4 tolókák másik végén is van ütközőtuskó, ez azonban csak akkor áll ki az átellenes dobozoldalon, ha az egyébként kiálló 5 ütközőtuskót benyomtuk. Ennek a 7 ütközőtuskónak tehát csak a golyók megtartásához szükséges szerepe van. Ebben a helyzetben — mint az 5. ábrán is látható — a benyomott 5 ütközőtuskó szintén egy golyóátmérőnek megfelelő hosszúságú úton haladt a doboz belseje felé. így a 2 doboz szomszédos oldalán kiálló 5 ütközőtuskók közül csak azt lehet benyomni, ahol „szabad” golyósor van (ezt az ablakon jól lehet látni), jelen esetben a második golyósorhoz tartozó 5 ütközőtuskót. A fent elmondottakból következik, hogy a 4 tolókákat a rajtuk kialakított és a 2 doboz oldalán kiálló 5 ütközőtuskók segítségével akkor és csakis akkor lehet a 2 doboz belseje felé benyomni, ha az adott 4 tolóka szabad, vagyis az általa hordozott golyósor nincs megszakítva egy olyan 5 ütközőtuskó révén, amelyet a doboz másik oldalán előzőleg már benyomtunk. Ezek után megindulhat a golyók rendezése. A játékosnak mindig olyan 4 tolókát kell a 2 dobozba tolni a doboz szélén kiálló 5 ütközőtuskó segítségével, hogy az általa elérni szándékozott cél szerint a különböző színekre festett 1 golyók a megfelelő sorrendben helyezkedjenek el a 2 doboz belsejében. Különösen érdekes lehet a játék akkor, ha a kiviteli példa szerint harminchat golyót néhány alapszín különböző árnyalatára színezünk. A doboz szélein, átlós irányban, vagy bármilyen egyéb, előre tervezett formában lehetséges az azonos mintázatú golyók elrendezése az 5 ütközőtuskók megfelelő logikai sorrendnek megfelelő benyomásával. Rendkívül nagy előnye a játéknak az, hogy valamennyi golyót együtt, egyszerre látja a játékos, nincs szükség tehát arra, hogy a játékot megfordítsuk, amint például a bűvös kockánál erre szükség van. Nincs szükség arra sem, hogy a játékos emlékezzék arra, hogy az előző lépésnél milyen pozicionálást haj-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
