182387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vöröshagyma magról való termesztésére
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (ID 182387 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : Bejelentés napja : (22) 1981. XII. 11. (21) (3733/81) (51) NSZO3 A 01 G 1/00 A 01 C 1/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja : (41) 1983. (42) IV. 28. Megjelent: (45) 1986. X. 31.- ' ,5‘’ **^ ' /%<**•*- '-s,. 1 ^ SzibtTa Feltaláló : (72) Szabadalmas : (73) Tamasi Mátyás mg. mérnök, „Rákóczi” Mezőgazdasági Rákóczifalva Termelőszövetkezet, Rákóczjfalvá (54) Eljárás vöröshagyma magról való termesztésére 1 A találmány vöröshagyma termesztésére vonatkozik, melynek során szaporítóanyagként hagymamagot használunk és azt vetéssel juttatjuk a talajba. A hagyma tápértékénél fogva egyre nagyobb szerepet tölt be kertészeti termékeink között, miután nemcsak ételízesítőként, hanem konzervipari és egyéb extraktumok előállítására használják fel. A vöröshagyma hagyományos termesztési módja két ciklusra osztott, amikoris az első ciklus során csak a szaporítóanyagként szolgáló dughagymát állítják elő, majd egy újabb termesztési ciklusban egy egész vegetációs periódusban az elduggatott szaporítóanyagbór vöröshagymát termesztenek. E hagyományos mód mellett a termesztés intenzitásának fokozása érdekében ismeretesek olyan törekvések, mely szerint egyetlen vegetációs időszakban magról való vetéssel állítanak elő fogyasztásra alkalmas vöröshagymát. E törekvéseknél a fajta függvényében — figyelemmel a hagyma nem nagy hőigényére —, ismeretes az az eljárás, amely szerint a vetőmagot nyár végén vetik el olyan időben, hogy még a fagyok beállta előtt a növény néhány mm-es vastagságot elérjen és így az alkalmas fajták — nem különösen zord tél esetén —, több-kevesebb veszteséggel a következő év kora tavaszán fejlődésnek indulnak és a vegetációs időszak végére fejlett hagymákká nőnek. Egy másik eljárás szerint késő ősszel vetik el a magokat, melyek a téli hónapokon át a talajban maradva, kora tavasszal kelésnek, fejlődésnek indulhatnak és őszig kifejlődnek. ■■■■- 4 • 2 ■ A vöröshagyma magról való vetésénél egyes szakirodalom 1,5—3 cm közötti vetésmélységet ajánl, megfelelő talajelőkészítést feltételezve. (L. „A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata” c. mű.) Minthogy azonban a 5 hagymamag olajtartalma nagy, a mag nehezen veszi fel a nedvességet, és a magról való vetésmód egyéb problémáira irányítja a figyelmet. A különféle nehézségekre való tekintettel egy másik szakirodalom már a termőhely kiválasztására is ráirá- 10 nyitja a figyelmet, megállapítva, hogy a 7 pH körüli homokos vályogtalaj alkalmas termőhelyként a magról való vöröshagyma termesztésére. Az előkészített magágyban a vetésmélységet 2—3 cm-re javasolja, ebben a vetésmélységben az őszi-télvégi vetésnél a talajnedvesség kielé- 15 gítő. (L. „A magról vetett vöröshagyma termesztéstechnológiája és a termesztés komplex gépesítése” c. mű.) Ezen irodalmi hely szerint megfelelően megválasztott fajtáknál a kikelt növények mintegy 50%-a felelhet meg a piaci követelményeknek. Noha ezek az irodalmi he- 20 lyek a vetőmagvak pillírozásáról és az inkusztálásröl, mint a szántóföldi növények vetőmagjának egyik előkészítési módjáról általánosságban utalást tesznek, a művelet igényes és költséges volta miatt a hagyma vetőmag drazsírozását és a drazsírozott magról való szabad- 25 földi termesztését egyértelműen gazdaságtalannak tartják és éppen ezért nem is javasolják. Minthogy a téli időjárás a vetésállományban komoly fagykárokat okozhat, a biztonságos termelés érdekében a tavaszi vetésű, tehát legrövidebb vetésidejű fajták ter- 30 mesztése egyre inkább előtérbe kerül, illetve tért hódít. 182387
