182377. lajstromszámú szabadalom • Hangosbeszélő rendszer

1 182377 2 A találmány tárgya hangosbeszélő rendszer, telefonkészü­lékeket, telefonvonalakat és telefonközpontot tartalmazó telefonhálózat, valamint erősítő kimenetével összekötött hangszórók felhasználásával. Üzemek, vállalatok, egyéb objektumok területén elterjedt az úgynevezett hangosbeszélő használata, közérdekű beje­lentések, fontos információk, utasítások gyors közzétételére. Ezen rendszerek munkaidőkihasználás, termelékenység szempontjából nagy előnyt jelentenek, mivel a közlendők egyszerű és gyors úton jutnak el a terület bármely (esetleg távoli) pontjára. E nélkül az üzenetek, utasítások továbbítá­sa csak hosszas telefonálgatás vagy a termelésből kiemelt személyek segítségével lehetséges. Az ismert hangosbeszélő rendszereknél egy központi keze­lési helyen van telepítve egy mikrofon és egy erősítő, amely­nek kimenete a rendszer területére kihelyezett hangszórók­kal van összekötve. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy nehézkesen kezelhető és viszonylag nagy a kiépítési költsége. Nehézkes kezelhetőség alatt értendő az a tény, hogy ezek a rendszerek csak a központi kezelési helyről történő használatra nyújta­nak lehetőséget. Ha a terület más pontjáról óhajtanak beje­lentést tenni, ehhez először kapcsolatba kell lépni a hangos­beszélő kezelőjével, ami időveszteséget jelent. A kiépítés drá­gasága azzal magyarázható, hogy az erősítőtől külön érpár szükséges minden olyan helyre, ahol hangszóró van elhelyez­ve. E hálózat létrehozása tetemes költséget jelent. Célunk a találmánnyal elsősorban az, hogy olyan hangos­beszélő rendszert hozzunk létre, amelyet több helyről is használni lehet, másodsorban pedig az, hogy a rendszeren belül a hangszórókhoz jutó vezetékeket ne kelljen külön kiépíteni. A találmány alapja az a felismerés, hogy olyan üzemeknél, ahol külön telefonközpont üzemel, lehetőség nyílik arra, hogy a telefonhálózatot a fenti célok megvalósítására fel­használjuk. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a telefonközpontból kiinduló egyik vonalra egy auto­matika egységen át a telefonközpont egy mellékállomása­ként egy erősítő bemenete csatlakozik. Az erősítő kimenete hangszórókkal van összekötve. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az automatika egység egy további kimenete és az erősítő kimenete egy leválasztó egységre van kapcsolva, amelyen a telefonhálózat vonalainak legalább egy része át van vezetve. Ezek a vonalak egy-egy váltóáramkörön át egyrészt a telefonkészülékekre, másrészt a hangszórókra csatlakoznak. A találmány tárgyát kiviteli példák és rajz alapján ismer­tetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra: a találmány szerinti hangosbeszélő rendszer vázla­ta, és a 2. ábra: a találmány szerinti hangosbeszélő rendszer egy előnyös kiviteli alakjának tömbvázlata. Az 1. ábrán a találmány legegyszerűbb megvalósítási módja látható. A Tj, T2,... telefonkészülékek a telefonvona­lakon át a 10 telefonközponttal vannak összekötve. A 10 telefonközpontból kiinduló egyik vonalra a 12 automatika egységen át a 10 telefonközpont egy mellékállomásaként a 14 erősítő bemenete csatlakozik. A 14erősítő kimenetea H,, H2,... hangszórókkal van összekötve. Az 1. ábrán feltüntetett esetben a T2 telefonkészüléken hívják azt a mellékállomást, amelyre a 14 erősítő van kap­csolva. A 14 erősítő vonalát a 12 automatika egység ellenőr­zi. A 12 automatika egység érzékeli a csengető feszültséget, valamint a beszéd végét jelző foglalt jelzést, ami akkor kelet­kezik, amikor a hívó fél visszahelyezi a telefonkagylót. A vo­nal minimális terhelése érdekében célszerűen félvezető eszkö­zökkel felépített 12 automatika egység a csengető feszültség megjelenésekor szimulálja a kagyló felvételét és a vonalat összeköti a 14 erősítő bemenetével és üzembe helyezi a 14 erősítőt. Amikor a beszéd befejeztével a hívó fél leteszi a kagylót, a 10 telefonközpont foglalt jelzést ad a 14 erősítő felé. A 12 automatika egység érzékeli ezt és kikapcsolja a 14 erősítőt. A 14 erősítő bekapcsolása és kikapcsolása közötti időben a T2 telefonkészülék mikrofonjába mondott szöveg a 10 telefonközponton, a 12 automatika egységen és a 14 erősítőn át a H,, H2,... hangszórókra jut. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a hangosbeszélőt bár­mely T,, T2,... telefonkészülékről használni lehessen. A 2. ábra szerinti előnyös kiviteli alaknál a 12 automatika egység egy további kimenete és a 14 erősítő kimenete a 16 leválasztó egységre van kapcsolva. A telefonhálózat vonalai­nak legalább egy része át van vezetve a 16 leválasztó egysé­gen. Ezek a vonalak a V1; V2, V3,... váltóáramkörökön át egyrészt a Tk, T, T ,... telefonkészülékekre, másrészt pedig a H,, H2, H3,... hangszórókra csatlakoznak. Ennél a kiviteli alaknál annak érdekében, hogy a 14 erősí­tő és a Hí, H2, H3,... hangszórók között külön vezetékrend­szer kiépítése ne legyen szükséges, a telefonhálózat vonalait használjuk fel az erősítő jeleinek továbbítására. A H1; H2, H3i... hangszórók elhelyezésénél kiválasztjuk a hozzájuk legközelebb eső T , T, T ,... telefonkészüléke­ket. A rendszerben természetesen nem szükséges minden telefonkészülékhez hangszórót csatlakoztatni. A 2. ábra sze­rinti példában a T,, T2,... telefonkészülékekre nem csatlako­zik hangszóró. A Vj, V2, V3,... váltóáramkörök célszerűen egy-egy köz­­darabba vannak beépítve, amelyek a telefon dugaszolóaljza­ta és a telefonkészülékek dugaszoló villája közé helyezhetők. A Hj, H2, HJ,... hangszórók vezetékei is erre a közdarabra csatlakoznak. A 2. ábrán látható esetben a T telefonkészülékről hasz­k nálják a hangosbeszélő rendszert. A 12 automatika egység a használat időtartamára leválasztja a 10 telefonközpontról azokat a mellékállomásokat, amelyek hangszóróval vannak felszerelve és amelyeken éppen nem folyik beszélgetés. Ez­után a leválasztott mellékállomások V), V2, V3,... váltó­­áramkörei felé átkapcsolásra utasító impulzust ad. Annak érdekében, hogy ez az impulzus megkülönböztethető legyen a telefonrendszer egyéb jeleitől, célszerűen fordított polari­tást alkalmazunk. Az impulzus hatására a V2, V3,... váltóáramkörök léptető reléje egyet léptet. A léptető relé úgy van kialakítva, hogy egyik állásában a T , T, T ,... telefon­­készülékeket, másik állásában aHb H2, H3,... hangszórót kapcsolja a vonalra. A fordított polaritású jel érzékelését dióda biztosítja. A hangosbeszéd végén a 12 automatika egység ismét im­pulzust ad a V2, V3,... váltóáramkörök léptető reléire, ami­nek következtében újra előáll a T, T ,... telefonkészülékek és a hozzájuk tartozó vonal közötti kapcsolat. Ugyanakkor a 12 automatika egység a 16 leválasztó egységben minden vonalat visszakapcsol a 10 telefonközpontra és kiiktatja a 14 erősítőt. Mivel a 2. ábra szerinti példában a Tk telefonkészü­lékről használták a hangosbeszélőt, ez a készülék mindvégig össze volt kötve a 10 telefonközponttal, a hozzá tartozó H! hangszóró pedig ki volt kapcsolva. A találmány szerinti hangosbeszélő rendszer kiépítése, ellentétben az ismert önálló rendszerekkel, olcsóbb és célra­vezetőbb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom